Pálya (csillagászat)
Az orbit a szemgödörre is utal.
A pálya az az útvonal, amelyet egy objektum az űrben bejár, amikor egy csillag, egy bolygó vagy egy hold körül kering. Igeként is használható. Például: "A Föld kering a Nap körül". A "kering" szónak ugyanez a jelentése, de a "forog" az objektum forgását jelenti.
Sok évvel ezelőtt az emberek azt hitték, hogy a Nap körbe-körbe kering a Föld körül. Minden reggel a Nap keleten kel fel és nyugaton nyugszik le. Ez csak úgy tűnt, hogy van értelme, hogy a Föld körül kering. De ma már, hála az olyan embereknek, mint Kopernikusz és Galileo Galilei, tudjuk, hogy a Nap a Naprendszer középpontja, és a Föld kering körülötte. Isaac Newton felfedezte, hogy a gravitáció irányítja a bolygók és holdak pályáját. Mivel a műhold egy olyan tárgy az űrben, amely egy másik tárgy körül kering, a Föld a Nap műholdja, ahogy a Hold is a Föld műholdja! A Nap körül rengeteg műhold kering, mint a bolygók, valamint aszteroidák, üstökösök és meteoroidák ezrei. A Földnek csak egy természetes műholdja van (a Hold), de sok mesterséges műhold kering a Föld körül.
Amikor az emberek először kezdtek el gondolkodni a pályákról, azt gondolták, hogy minden pályának tökéletes körnek kell lennie, és úgy gondolták, hogy a kör egy "tökéletes" alakzat. Kopernikusz és Galilei például így gondolta. Amikor azonban az emberek elkezdték alaposan tanulmányozni a bolygók mozgását, látták, hogy a bolygók nem tökéletes körökben mozognak. Néhány bolygó pályája majdnem tökéletes kör, másoké pedig inkább hosszúkás (tojás alakú).
Bolygópályák
Két, kis tömegkülönbséggel rendelkező test, amelyek egy közös barycentrum körül keringenek. Ez olyan, mint a Plútó-Charon rendszer.
Orbitális periódus
A keringési idő az az idő, amely alatt egy objektum - azaz műhold - egy másik objektum körül kering. Például a Föld keringési ideje egy év: 365,25 nap. (A plusz ",25" miatt van négyévente egyszer szökőnap).
A Holdnak 27 nap (a Földről nézve 29,53 nap) kell ahhoz, hogy megkerülje a Földet, és a saját tengelye körül is megforduljon. Ezért van az, hogy mindig csak az egyik oldala néz a Föld felé, és a Hold "sötét oldala" távolabbra néz (azért nevezik sötétnek, mert nem látjuk, bár a Hold minden oldala egyforma fényt kap). Egy holdév és egy holdnap ugyanannyi időt vesz igénybe.
Elliptikus és excentrikus pályák
Johannes Kepler (élt 1571-1630) matematikai "bolygómozgási törvényeket" írt, amelyek jó képet adtak a bolygók mozgásáról, mert megállapította, hogy a Naprendszerünkben a bolygók pályái nem is körök, hanem ellipszisek (egy "lapított körhöz" hasonló alakúak). Ezért írják le a pályákat elliptikusnak. Minél elliptikusabb egy pálya, annál excentrikusabb a pálya. Ezt nevezzük pálya excentricitásnak.
Isaac Newton (1642-1727) a gravitációval kapcsolatos saját elképzeléseit használta fel arra, hogy megmutassa, miért működnek Kepler törvényei úgy, ahogyan működnek. Joseph-Louis Lagrange továbbfejlesztette a pályamechanika tanulmányozását, Newton elméletét felhasználva olyan perturbációk előrejelzésére, amelyek megváltoztatják a pályák alakját.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a pálya?
V: A pálya az az útvonal, amelyet egy tárgy bejár a térben, amikor egy csillag, egy bolygó vagy egy hold körül kering.
K: Hogyan tekintették a Nap pályáját sok évvel ezelőtt?
V: Sok évvel ezelőtt az emberek úgy gondolták, hogy a Nap körpályán kering a Föld körül. Minden reggel a Nap keleten kelt fel és nyugaton nyugodott le. Egyszerűen logikusnak tűnt, hogy a Föld körül kering.
K: Ki fedezte fel, hogy a gravitáció irányítja a keringést?
V: Isaac Newton fedezte fel, hogy a gravitáció irányítja a bolygók és holdak pályáját.
K: A Föld egy másik objektum műholdja?
V: Igen, a Föld a Nap műholdja, ahogyan a Hold is a Föld műholdja!
K: Hány műhold kering a Nap körül?
V: A Nap körül rengeteg műhold kering, például bolygók, valamint aszteroidák, üstökösök és meteoroidák ezrei.
K: Mit gondolt Kopernikusz és Galilei a keringési pályákról? V: Amikor az emberek először kezdtek el gondolkodni a pályákról, azt gondolták, hogy minden pályának tökéletes körnek kell lennie, és úgy gondolták, hogy a kör a "tökéletes" forma. Kopernikusz és Galilei is ezt hitte.
K: Minden bolygó pályája tökéletes kör? V: Nem , amikor az emberek elkezdték alaposan tanulmányozni a bolygók mozgását, látták, hogy nem minden bolygó körpályája tökéletes kör; egyesek majdnem tökéletes körök, míg mások inkább hosszúkásak (tojás alakúak).
