Vénusz bolygó: alapvető tények és jellemzők – légkör, forgás, felszín
Vénusz bolygó: légkör, kénsavfelhők, lassú retrográd forgás, 92× földi nyomás, sziklás felszín — alapvető tények és jellemzők egy helyen.
A Vénusz a második bolygó a Naptól. Látszólagos fényességben a Hold után a legfeltűnőbb égitest az éjszakai égen, ezért néha reggeli csillagnak vagy esti csillagnak is nevezik: egyes időszakokban napkelte előtt, máskor napnyugta után látható kiemelkedően jól. A bolygót az ókori rómaiak Vénusz istennőjükről nevezték el. A Vénusz időnként a Földhöz kerül a legközelebb a Naprendszerbeli bolygók közül (minimális távolsága kb. 38 millió km), ezért a Földhöz viszonyított vizsgálatokban különös jelentősége van.
Alapvető adatok
A Vénusz mérete és tömege a Földéhez hasonló, ezért gyakran nevezik a Föld testvérbolygójának. Egy év a Vénuszon 225 földi napig tart, míg a Vénusz naphossza (a tengely körüli sziderális forgás) körülbelül 243 földi nap — tehát egy „nap” hosszabb, mint egy év. Mivel a Vénusz forogási iránya a Naprendszer bolygóinak többségével szemben áll (retrográd forgás), a Nap a felszín egyes helyeiről nyugatról kel és kelet felé nyugszik.
Pálya és forgás
A Vénusz keringési ideje a Nap körül 224,7 földi nap, ezzel közelebb áll a Naphoz, mint a Föld. A lassú, retrográd tengelyforgás miatt a Vénusz sziderális forgási periódusa kb. 243 földi nap, de a Naphoz viszonyított (szoláris) nap hossza körülbelül 116–117 földi nap, mivel a bolygó egyben kering is a Nap körül.
Légkör és éghajlat
A Vénusz légköre rendkívül sűrű és főként szén-dioxidból áll (a teljes légkör tömegének több mint 95%-a). A maradék jelentős részében nitrogén található, és nyomelemek, például kén-dioxid is jelen van. A bolygó felhőrendszere vastag, kénsavcseppeket tartalmazó felhőkből áll, ezért gyakoriak a kénsavfelhőkkel kapcsolatos említések: a kénsav egy erősen maró vegyület, amely az emberre és a gépi műszerekre is káros lehet.
A hatalmas üvegházhatás miatt a felszíni hőmérséklet rendkívül magas: átlagosan kb. 462 °C, ami elegendő ahhoz, hogy a legtöbb ismert fém olvadék halmazállapotban legyen. A Vénusz felszínén a nyomás nagyjából 92-szerese a földi légköri nyomásnak (ez kb. 92 bar), ami súlyos körülményeket teremt a leszálló egységek számára.
Felszín és geológia
A Vénusz felszíne sziklás, ezért Földi bolygó jellegű: sima síkságok, vulkanikus területek, hegyvonulatok és nagy törésrendszerek találhatók rajta. Sok vulkanikus formáció, például lávasíkságok és nagy pajzsok jellemzik a bolygót; számos kutató szerint a Vénuszon ma is lehet vulkáni tevékenység. A legmagasabb ismert hegység a Maxwell Montes, amely a felszíntől számítva több kilométer magas.
A vastag felhőzet és a sűrű légkör miatt a felszín közvetlen optikai megfigyelése nehéz; ezért a felszínről és a topográfiáról radaros felmérések és hőmérsékleti mérések adnak adatokat. A Szovjetunió Venera küldetései és az amerikai Magellan radaros feltérképezése fontos információkat szolgáltattak a talajról és a geológiáról. Több leszállóegység — legemlékezetesebben a Venera sorozat tagjai — rövid ideig működve fényképeket és műszeres adatokat továbbított a felszínről.
Mágnesesség és holdak
A Vénusznak nincsenek holdjai. A bolygó belső mágneses tere gyenge vagy hiányzik: nincs jelentős bolygóméretű dipólusos mágneses mező, mint a Földnek, bár a napszéllel való kölcsönhatás helyi indukált mágneses jelenségeket hoz létre.
Űrkutatás és felfedezések
A Vénusz tanulmányozása régóta folyik: rádiós és optikai megfigyelések, majd űrszondák sorozata bővítette ismereteinket. A Szovjet Venera küldetések voltak az elsők, amelyek közvetlenül a felszínről küldtek adatokat; a Venera-7 volt az első, amely túlélte a leszállást és adatokat továbbított. Az amerikai Magellan 1990-es években radaros térképezéssel részletes topográfiát készített.
Érdekességek
- A Vénusz éjszakai égbolt legfényesebb bolygója a Hold után.
- A bolygó kémiai környezete és extrém hőmérséklete miatt az élet valószínűsége a felszínen rendkívül alacsony, bár a felhőrétegekben elméleti szempontból felvetődtek viták élethez hasonló kémiai folyamatokról.
- A Vénusz forgása ellentétes a legtöbb bolygó forgásirányával: ezért a jelenlegi mozgásformája alapján a Nap látszólag nyugatról kel a felszín egyes helyeiről.
A Vénusz bemutatja, hogy a Földhöz hasonló méret és tömeg nem jelenti azt, hogy a bolygók klímája és felszíni körülményei is hasonlóak lesznek: a Vénusz egy példa a szélsőséges üvegházhatás hatására és a bolygói fejlődés különböző útjaira.
Fizikai tulajdonságok
A Vénusz földi bolygó, így a Földhöz hasonlóan a felszíne kőzetből áll. A Vénusz sokkal forróbb, mint a Föld. A légkörben lévő szén-dioxid úgy működik, mint egy takaró, amely elzárja a Napból érkező hőt. Ezt a hatást üvegházhatásnak nevezik, és a Vénuszon nagyon erős. Emiatt a Vénusz felszíne a legforróbb a Naprendszerben található bolygók közül, becsült átlaghőmérséklete 480 °C (896,0 °F). Ez elég forró ahhoz, hogy megolvadjon az ólom vagy a cink.
Földrajz
A Vénuszon nincsenek óceánok, mert túl forró a vízhez. A Vénusz felszíne száraz sivatag. A felhők miatt csak radarral lehet feltérképezni a felszínt. Körülbelül 80%-a sima, sziklás síkság, amely nagyrészt bazaltból áll. A bolygó északi és déli részét két magasabb terület, az úgynevezett kontinensek alkotják. Az északit Ishtar Terra-nak, a délit pedig Aphrodite Terra-nak nevezik. Nevüket a babiloni és a görög szerelem istennőiről kapták.
Atmoszféra
A Vénusz légköre főként szén-dioxidból és nitrogéngázból áll, kénsavfelhőkkel. Mivel a légkör olyan vastag, illetve sűrű, a nyomás nagyon magas. A nyomás 92-szerese a földi nyomásnak, ami sok minden összezúzásához elegendő.
A bolygó felszínét az űrből nem lehet látni, mivel a vastag felhőréteg a ráeső fény 60%-át visszaveri. A tudósok csak infravörös és ultraibolya kamerák és radar segítségével láthatják.
A Vénusz átvonulása
A Vénusz néha látható a Nap és a Föld között. A Vénusz egy speciális távcsővel nézve fekete pontnak tűnik. Ezeket az átvonulásokat "tranzitoknak" nevezik. Ezek az "átvonulások" nyolc évenként párban történnek. Ezután több mint száz év telik el a következő párig.
Radarfelvétel a Vénusz felszínéről (Magellán űrszonda)
Kapcsolódó oldalak
- Bolygók listája
Kérdések és válaszok
K: Melyik a második bolygó a Naptól?
V: A Vénusz a második bolygó a Naptól.
K: Milyen hosszú egy év a Vénuszon a Földhöz képest?
V: A Vénuszon az év hossza 225 földi nap, ami sokkal rövidebb, mint egy év a Földön.
K: Milyen típusú bolygó a Vénusz?
V: A Vénusz földi bolygó, mert szilárd, sziklás felszínnel rendelkezik, mint a Naprendszer belső részén található többi bolygó.
K: Hogyan nevezték el a Vénuszt?
V: Az ókori rómaiak Vénusz istennőjükről, a szerelem és a szépség istennőjéről nevezték el.
K: Van élet a Vénuszon?
V: A huszadik század végéig sokan úgy gondolták, hogy lehet ott élet, azonban a vastag légkör miatt, amely főként szén-dioxidból és kénsavfelhőkből (az élet számára mérgező vegyi anyag) áll, az élet bármilyen formája számára nehézzé teszi a létezést.
K: Vannak a Vénusznak holdjai?
V: Nem, a Naprendszerünk 8 bolygója közül csak a Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja.
K: Milyen irányban forog a Vénusz a többi bolygóhoz képest? V: A Naprendszerünk legtöbb bolygójával ellentétben, amelyek az óramutató járásával megegyező irányban vagy kelet felé forognak a tengelyük körül, a Vénusz nagyon lassan, az óramutató járásával ellentétesen vagy nyugat felé forog a tengelye körül.
Keres