Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól. Napja hosszabb, mint egy év. A Vénusz évének hossza 225 földi nap. A Vénusz naphossza 243 földi nap. Földi bolygó, mert szilárd, sziklás felszíne van, mint a belső Naprendszer többi bolygójának. A csillagászok már több ezer éve ismerik a Vénuszt. Az ókori rómaiak Vénusz istennőjükről nevezték el. A Vénusz a legfényesebb dolog az éjszakai égbolton a Holdon kívül. Néha reggeli csillagnak vagy esti csillagnak is nevezik, mivel bizonyos hosszúságoknál könnyen látható, közvetlenül a napfelkelte előtt, máskor pedig közvetlenül a naplemente után, este. A Vénusz közelebb kerül a Földhöz, mint bármely más bolygó.
A Vénuszt néha a Föld testvérbolygójának nevezik, mivel méretük és gravitációjuk eléggé hasonló. Más tekintetben a bolygók nagyon különböznek egymástól. A Vénusz légköre (levegője) többnyire szén-dioxid, kénsavfelhőkkel. A kénsav egy olyan vegyi anyag, amely az emberre nagyon mérgező.
A sűrű légkör miatt nehéz belátni a felszínt, és egészen a huszonegyedik századig sokan azt hitték, hogy ott élnek dolgok. A Vénusz felszínén a nyomás 92-szerese a földinek. A Vénusznak nincsenek holdjai. A Vénusz nagyon lassan forog a tengelye körül, és a többi bolygóval ellentétes irányban forog.
Fizikai tulajdonságok
A Vénusz földi bolygó, így a Földhöz hasonlóan a felszíne kőzetből áll. A Vénusz sokkal forróbb, mint a Föld. A légkörben lévő szén-dioxid úgy működik, mint egy takaró, amely elzárja a Napból érkező hőt. Ezt a hatást üvegházhatásnak nevezik, és a Vénuszon nagyon erős. Emiatt a Vénusz felszíne a legforróbb a Naprendszerben található bolygók közül, becsült átlaghőmérséklete 480 °C (896,0 °F). Ez elég forró ahhoz, hogy megolvadjon az ólom vagy a cink.
Földrajz
A Vénuszon nincsenek óceánok, mert túl forró a vízhez. A Vénusz felszíne száraz sivatag. A felhők miatt csak radarral lehet feltérképezni a felszínt. Körülbelül 80%-a sima, sziklás síkság, amely nagyrészt bazaltból áll. A bolygó északi és déli részét két magasabb terület, az úgynevezett kontinensek alkotják. Az északit Ishtar Terra-nak, a délit pedig Aphrodite Terra-nak nevezik. Nevüket a babiloni és a görög szerelem istennőiről kapták.
Atmoszféra
A Vénusz légköre főként szén-dioxidból és nitrogéngázból áll, kénsavfelhőkkel. Mivel a légkör olyan vastag, illetve sűrű, a nyomás nagyon magas. A nyomás 92-szerese a földi nyomásnak, ami sok minden összezúzásához elegendő.
A bolygó felszínét az űrből nem lehet látni, mivel a vastag felhőréteg a ráeső fény 60%-át visszaveri. A tudósok csak infravörös és ultraibolya kamerák és radar segítségével láthatják.
A Vénusz átvonulása
A Vénusz néha látható a Nap és a Föld között. A Vénusz egy speciális távcsővel nézve fekete pontnak tűnik. Ezeket az átvonulásokat "tranzitoknak" nevezik. Ezek az "átvonulások" nyolc évenként párban történnek. Ezután több mint száz év telik el a következő párig.
Radarfelvétel a Vénusz felszínéről (Magellán űrszonda)
Kapcsolódó oldalak
- Bolygók listája
Kérdések és válaszok
K: Melyik a második bolygó a Naptól?
V: A Vénusz a második bolygó a Naptól.
K: Milyen hosszú egy év a Vénuszon a Földhöz képest?
V: A Vénuszon az év hossza 225 földi nap, ami sokkal rövidebb, mint egy év a Földön.
K: Milyen típusú bolygó a Vénusz?
V: A Vénusz földi bolygó, mert szilárd, sziklás felszínnel rendelkezik, mint a Naprendszer belső részén található többi bolygó.
K: Hogyan nevezték el a Vénuszt?
V: Az ókori rómaiak Vénusz istennőjükről, a szerelem és a szépség istennőjéről nevezték el.
K: Van élet a Vénuszon?
V: A huszadik század végéig sokan úgy gondolták, hogy lehet ott élet, azonban a vastag légkör miatt, amely főként szén-dioxidból és kénsavfelhőkből (az élet számára mérgező vegyi anyag) áll, az élet bármilyen formája számára nehézzé teszi a létezést.
K: Vannak a Vénusznak holdjai?
V: Nem, a Naprendszerünk 8 bolygója közül csak a Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja.
K: Milyen irányban forog a Vénusz a többi bolygóhoz képest? V: A Naprendszerünk legtöbb bolygójával ellentétben, amelyek az óramutató járásával megegyező irányban vagy kelet felé forognak a tengelyük körül, a Vénusz nagyon lassan, az óramutató járásával ellentétesen vagy nyugat felé forog a tengelye körül.
