Compiègne-i fegyverszünet (1918) — az első világháború lezárása a nyugati fronton

Compiègne-i fegyverszünet 1918: az 1918. november 11-i aláírás, Foch és Erzberger döntő pillanata, amely lezárta az első világháborút a nyugati fronton.

Az első világháborúban Németország ellen harcoló szövetségesek és Németország között 1918. november 11-én, a compiègne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverszüneti szerződést, amely az első világháború végét jelentette a nyugati fronton. Ferdinand Foch marsall, a szövetségesek főparancsnoka és Matthias Erzberger, Németország képviselője voltak a legfontosabb személyek, akik aláírták.

A fegyverszünetről november 11-én hajnali 5 órakor állapodtak meg, és párizsi idő szerint 11 órakor lépett volna hatályba.

Paul von Hindenburg megbízott német parancsnok november 7-én táviratban kérte Ferdinand Fochtól a találkozó előkészítését. A Berlinben, Münchenben és Németország más részein küszöbön álló forradalom nyomása alatt állt.

Helyszín és körülmények

Az aláírás a compiègne-i erdőben, pontosabban a Rethondes nevű tisztáson történt, egy vasúti kocsiban, amelyet a Compagnie Internationale des Wagons-Lits biztosított. Az egyszerű, csendes környezet kontrasztolt a többéves, véres harcokkal és politikai feszültségekkel. A fegyverszüneti aktust a szövetségesek részéről Ferdinand Foch írta alá; a német részről Matthias Erzberger képviselte a kormányt.

A fegyverszünet feltételei (összegzés)

A fegyverszünet nem magát a békét hozta el, hanem a harcok azonnali beszüntetésének és bizonyos haditechnikai, katonai feltételek végrehajtásának jogi alapját teremtette meg. A legfontosabb rendelkezések röviden:

• Azonnali tűzszünet: a harcok a megadott időpontban, november 11-én 11 órakor megszűntek a nyugati fronton.
• Hadműveleti visszavonulások és megszállás: a német csapatoknak ki kellett vonulniuk az elfoglalt területekről, és megengedték az antant erők előrenyomulását és ideiglenes megszállását bizonyos területeken és hídfejeknél.
• Hadfelszerelés leadása: jelentős mennyiségű fegyvert, tüzérségi eszközt, repülőgépeket és hadihajókat, köztük tengeralattjárókat, át kellett adni.
• Hadifoglyok és polgári helyzet: hadifoglyok szabadon bocsátására és humanitárius intézkedésekre kötelezték a feleket.
• Gazdasági és jogi feltételek előkészítése: a blokád és egyéb gazdasági korlátozások részben fennmaradtak, míg a végleges békeszerződésekről később kellett megállapodni.

Tárgyalások és politikai háttér

A német vezetés belső válságban volt: otthoni forradalmi hangulat, a császár lemondása (Wilhelm II. lemondásához vezető folyamat), politikai átalakulás és fegyverkezési kimerültség mind hozzájárultak ahhoz, hogy Berlin hajlandó legyen a tárgyalásokra. Paul von Hindenburg és a német katonai vezetés jelezte a szándékot, majd a kormány képviselői mentek a szövetségesekhez fegyverszünetet kérni. A német delegációt politikai és katonai személyek alkották; a szövetséges oldalon Foch vezette a tárgyalásokat.

Következmények és hosszabb távú hatások

A compiègne-i fegyverszünet gyakorlatilag véget vetett a nyugati fronton zajló harcoknak, és megteremtette a lehetőséget a későbbi békekötésre. A tényleges béke azonban csak 1919-ben, a versailles-i békeszerződés megkötésével jött létre, amely jelentős politikai és területi következményekkel járt Németország számára. A fegyverszünet és az azt követő feltételek erős elégedetlenséget keltettek Németországban, ami hozzájárult az 1918–1919-es forradalmi eseményekhez és a későbbi politikai radikalizálódáshoz.

Emlékezet és megszólítások

Novemebr 11. a veszteségek és a háborús erőfeszítések emléknapja lett sok országban (a fegyverszünet napja, a közép-európai hagyományokban a megemlékezés különböző formáit vették fel). A compiègne-i vasúti kocsi később symbolikus jelentőségre tett szert: a franciák kiállították, majd a második világháború idején a németek propagandacélokra használták fel az 1940-es francia kapituláció helyszínén — ezt követően a kocsit elvitték és megsemmisítették.

Összegzés

Az 1918. november 11-i compiègne-i fegyverszünet a nyugati fronton való harcok végét jelentette, és mérföldkő volt az első világháború lezárásának folyamatában. Bár maga a fegyverszünet nem oldotta meg az összes politikai és gazdasági problémát, lehetővé tette a harcok beszüntetését és előkészítette a békekötést, amely meghatározta a következő évek európai rendjét.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a fegyverszünet?

K: Mikor lépett hatályba?

K: Kik voltak a legfontosabb személyek, akik aláírták?

K: Hol írták alá?

K: Milyen feltételek szerepeltek benne?

K: Mennyi időbe telt, amíg a teljes megegyezés megszületett?

K: Mikor lépett hatályba a versailles-i szerződés?

Keresés betűvel