Sörcsarnok-puccs 1923: Hitler sikertelen államcsínye Münchenben
Sörcsarnok-puccs 1923: Hitler sikertelen müncheni államcsínye — részletes leírás a túszejtésről, összecsapásokról és a következményként bekövetkező letartóztatásról.
A Sörcsarnok-puccs egy sikertelen államcsíny volt a németországi Münchenben 1923. november 8-án este és november 9-én reggel között. Az Adolf Hitler vezette Náci Párt megpróbálta átvenni a németországi Bajorország kormányát. Ezt úgy kezdték meg, hogy több száz embert ejtettek túszul egy sörcsarnokban (egy nagy épület, ahol az emberek összegyűltek, hogy sört igyanak, és néha politikai beszédeket hallgassanak). Több náci meghalt, amikor München egy másik városrészében tűzharcba keveredtek a rendőrökkel, Hitler ezután nyolc hónapra börtönbe került.
Előzmények
Az 1920-as évek elején Németország súlyos gazdasági és politikai válságban volt: a vesztes I. világháború, a súlyos jóvátételi követelések és a hiperinfláció növelte a társadalmi feszültséget. A bajor vezetés központosított, jobboldali-konzervatív politikai erőket vonzott, és München rövid időre a Weimar-kor kritikus pontjává vált. Hitler inspirációt merített Benito Mussolini 1922-es "marshira" (March on Rome), és a hatalom gyors megragadásában gondolkodott: célja a bajor kormány feletti ellenőrzés megszerzése, majd a berlini hatalomátvétel előkészítése volt.
A puccs menete
1923. november 8-án este Hitler belépett a müncheni Bürgerbräukeller (a sörcsarnok) nagytermébe, ahol Gustav von Kahr bajor miniszterelnök és más vezetők éppen beszédet tartottak. Hitler és követői elfoglalták a termet, és fegyverrel kényszerítették a vezetőket, hogy támogassák a puccsot. A nyugtalanság közben a puccs szervezői több száz embert mozgósítottak.
Másnap, 1923. november 9-én reggel, mintegy kétezer náci tüntető indult meg a városközpont felé, hogy biztosítsák az államhatalom átadását. A felvonulást a rendőrség és a hadsereg megállította a Ludwigstraße–Feldherrnhalle térségében (a város egyik központi helyén). A rendfenntartók és a felvonulók között tűzharc tört ki; a harcok során több résztvevő – főként a puccs oldalán állók – életüket vesztették, és több rendőr is meghalt vagy megsebesült.
Főbb szereplők és következmények
- Adolf Hitler a sikertelen kíséret után elmenekült, majd néhány nap múlva letartóztatták.
- Erich Ludendorff, a világháborús tábornok, aki csatlakozott a kísérlethez, nem kapott hosszú szabadságvesztést; a per során részben felmentették.
- A puccs elbukása után a Náci Pártot ideiglenesen betiltották, több vezetőt elítéltek, és a kísérlet kudarcát követően a mozgalom átstrukturálódott.
Per és börtön
Hitlert perbe fogták, és 1924-ben megítéltek rá egy öt éves börtönbüntetést hazaárulás vádjával; azonban kevesebb mint egy évet, nagyjából kilenc hónapot töltött a Landsberg börtönben. A börtönben kapott lehetőséget arra, hogy nyilvános szónoklatokat és leveleket adjon, valamint ekkor kezdte meg és részben írta meg a későbbi Mein Kampf című művét. A tárgyalást és a börtönéveket Hitler hatalmas propagandaforrásként használta politikai tekintélyének építésére.
Hosszabb távú jelentőség
Bár a Sörcsarnok-puccs katonailag és politikailag kudarcnak bizonyult, fontos tanulságokat hozott a náci mozgalom számára: a nyílt fegyveres hatalomátvétel lehetetlenségének felismerése után Hitler a törvényes eszközökkel való hatalomra jutás stratégiáját választotta. A puccs és az azt követő mítoszteremtés (a „véres mártírok” emlékezete) később fontos része lett a náci propagandaépítésnek, és 1933 után a puccs résztvevőit ünnepelték, a helyszíneket és emlékműveket trajektóriummá tették a nacionalista emlékezetben.
Összegzés
A 1923. novemberi Sörcsarnok-puccs lényegében a náci mozgalom első nagy, de sikertelen kísérlete volt a hatalom gyors megragadására. A kudarc ellenére a történés sorozat jelentős hatással volt Hitler politikai pályájára: a tárgyalás és a börtönévek révén ismertséget szerzett, módszereit átalakította, és végül törvényes politikai eszközökkel érte el, hogy egy évtizeddel később hatalomra jusson.
Miért?
Hitler több okból is ezt választotta. A weimari köztársaság a jobb- és baloldali pártok közötti harcok miatt gyenge volt. Az infláció miatt a weimari köztársaságnak is nagyon kevés volt a nép támogatása, vagy a pénz, hogy tovább dolgozzon (számlákat fizessen, vagy akár nyugdíjakat és béreket fizessen). Ez azért történt, mert amikor Németország elvesztette az első világháborút, más országok Németországgal fizettették meg az egész háborút, és Németországnak nagyon magasra kellett emelnie az adókat, hogy ki tudja fizetni a háborút. Ez ártott Németország gazdaságának.
A náci párt nagyon megerősödött. Hitler erős vezető volt. 1923-ban, abban az évben, amikor a weimari köztársaság volt a legkevésbé népszerű, a Náci Párt 6000 tagról 55 000 tagra nőtt.
Hitler Mussolinit is le akarta másolni, aki Olaszországban Rómába bevonulva vette át a hatalmat.
Mi történt?
1923. november 8. - Hitler és emberei berontottak a Sörcsarnokba, és arra kényszerítették az ottaniakat, hogy támogassák őt. Hitler emberei, az SA elfoglalták a hadsereg főhadiszállását, de elfelejtették elfoglalni a távíróhivatalt. Ez azt jelentette, hogy bárki hívhatta a rendőrséget.
1923. november 9. - 16 náci és 4 bajor államrendőr meghalt a nácik és a rendőrség közötti tűzharcban a Residenzstraße-nál. Hitlert két nappal később letartóztatták.

Mein Kampf
Eredmények
Hitlert és több barátját hazaárulás miatt bíróság elé állították, mert fegyvert fogtak a kormány ellen. Végül Hitler körülbelül nyolc hónapra börtönbe került, a náci párt pedig felbomlott (később azonban újra összeállt).
Többen tanultak Hitlerről. Mielőtt ez megtörtént, ismeretlen volt. De ezután sokak számára hős lett. Sok német abban az időben erős vezetést akart a weimari köztársaság kormányai után.
Hitler a börtönben töltött időt arra is felhasználta, hogy megírja Mein Kampf, azaz "Az én harcom" című könyvét. Milliókat adtak el belőle, és az embereket tájékoztatta az eszméiről. A Mein Kampf Hitlert is népszerűvé tette. (Hitler valójában nem maga írta le a szavakat. Ehelyett egy másik nácinak, Rudolf Hessnek mondta meg, hogy mit írjon le, és Hess leírta a szavakat).
Hitlernek is át kellett gondolnia a stratégiáját. Rájött, hogy nem tudja ugyanúgy átvenni a hatalmat, mint Mussolini. Ehelyett a hatalmat megválasztás útján kellett megszereznie.
A puccs alatt meghaltak
A puccs során meghalt embereket a náci párt első halottjainak tekintik, és a Mein Kampfban mártírként említik őket.
- Felix Alfarth
- Andreas Bauriedl
- Theodor Casella
- William Ehrlich
- Martin Faust
- Anton Hechenberger
- Oskar Körner
- Karl Kuhn
- Karl Laforce
- Kurt Neubauer
- Klaus von Pape
- Theodor von der Pfordten
- Johann Rickmers
- Max Erwin von Scheubner-Richter
- Lorenz Ritter von Stransky
- Wilhelm Wolf
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a Beer Hall Putsch?
V: A Sörcsarnok-puccs egy sikertelen államcsíny volt a németországi Münchenben 1923. november 8-án este és november 9-én reggel között, amikor az Adolf Hitler vezette Náci Párt megpróbálta átvenni a bajor kormány irányítását.
K: Hogyan próbálta meg a náci párt átvenni a bajor kormány irányítását?
V: A náci párt úgy próbálta meg átvenni a bajor kormányt, hogy több száz embert túszul ejtett egy sörcsarnokban, amely egy nagy épület volt, ahol az emberek sörivásra gyűltek össze, és néha politikai beszédeket hallgattak.
K: Mi történt a nácikkal a sörcsarnoki puccs során?
V: Több náci meghalt, amikor München egy másik részén lövöldözésbe keveredtek a rendőrökkel.
K: Mi történt Hitlerrel a Sörcsarnok-puccs után?
V: Hitler nyolc hónapra börtönbe került.
K: Mi az az államcsíny?
V: Az államcsíny a kormányzat hirtelen és törvénytelen hatalomátvétele, általában valamilyen katonai vagy politikai csoport által.
K: Mi az a sörcsarnok?
V: A sörcsarnok egy nagy épület, ahol az emberek összegyűlnek, hogy sört igyanak, és néha politikai beszédeket hallgassanak.
K: Hol zajlott a sörcsarnok-puccs?
V: A sörcsarnok-puccsra a németországi Münchenben került sor.
Keres