A német kancellár (Bundeskanzler): Ki választja, mi a szerepe?
Ismerje meg a német kancellár (Bundeskanzler) kiválasztásának folyamatát, a Bundestag szerepét és a kancellár hatáskörét — ki választja és mi a feladata?
Németország kancellárja (németül: Bundeskanzler, szó szerint: szövetségi kancellár) a Német Szövetségi Köztársaság kormányfője. A kancellár gyakorlatilag a más országokban ismert miniszterelnök megfelelője: ő irányítja a szövetségi kormány politikáját és vezeti a kabinetet. A kancellárt a Bundestag, a német parlament tagjainak többsége választja.
Ki és hogyan választja a kancellárt?
A kancellár megválasztásának normál menete a német Alaptörvény (Grundgesetz) szerint a következő:
- A Szövetségi Elnök (Bundespräsident) jelöltet terjeszt elő a Bundestag számára.
- A Bundestag titkos szavazáson választja meg a jelöltet; a megválasztáshoz abszolút többségre (a Bundestag tagjainak több mint felére) van szükség.
- Ha az első szavazás nem hoz abszolút többséget, további szavazásokra kerülhet sor; ha végül sem választanak meg abszolút többséggel, az elnök vagy kinevezheti a legsikeresebb jelöltet kisebbségi kormány élére, vagy feloszlathatja a Bundestagot és előrehozott választásokat írhat ki.
Mi a kancellár szerepe és hatásköre?
A kancellár a német bel- és külpolitika meghatározó alakja. Legfontosabb jogosítványai és feladatai:
- Politikai irányelvek megállapítása: a kancellár határozza meg a kormány politikai alapirányait (a német jogelméletben ezt gyakran Richtlinienkompetenz néven említik).
- Kabinet vezetése: ő hívja össze és vezeti a miniszterekből álló kormányüléseket, koordinálja a minisztériumok munkáját.
- Miniszterek kinevezése és felmentése: a minisztereket formailag a Szövetségi Elnök nevezi ki és menti fel, de ezt általában a kancellár javaslatára teszik meg.
- Törvényhozásban való szerep: a kormányprogram és a kormány által kezdeményezett törvényjavaslatok előkészítése és parlamenti képviselete.
- Kül- és európai politika: a kancellár jelentős szerepet játszik Németország nemzetközi kapcsolataiban, az EU- és NATO-ügyekben, bár a hivatalos külső képviselet egyes ceremoniális elemeiben a Szövetségi Elnöknek is szerepe van.
- Bizalmi mechanizmusok: a kancellár kezdeményezhet bizalmi szavazást a Bundestagban; cserébe a Bundestag csak úgy válthatja le a kancellárt, hogy egyidejűleg új kancellárt választ (a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye), ami stabilitást szolgál a kormányzásban.
Hivatali idő, koalíciók és politika
A Bundestag törvényhozási ciklusa jellemzően négy év; a kancellár mandátuma ehhez kötődik, de formálisan nincs korlátozott számú ciklusra vonatkozó limit — egy személy ismételten megválasztható. A modern német politikában a kancellár gyakran koalíciós kormány élén áll, mert a többségi kormány ritka; ilyenkor a kormányprogram és a miniszteri posztok elosztása koalíciós megállapodáson alapul.
Rövid történeti megjegyzés
A második világháború utáni, jelenlegi alkotmányos rendszerben a kancellári hivatal kialakítása a kormány stabilitását és hatékony vezetését célozta. Az elmúlt évtizedek ismert kancellárjai közé tartozik Angela Merkel, aki 2005 és 2021 között töltötte be a posztot, és ő volt az első nő a hivatalban. Jelenleg a kancellár Olaf Scholz (SPD), aki 2021 decemberében lépett hivatalba.
Összefoglalva: a Bundeskanzler a német szövetségi kormány vezetője, akit a Bundestag választ meg; jogköre erős, különösen a politikai irányelvek meghatározásában és a kormány működtetésében, ugyanakkor a parlamenti többségtől és a szövetségi államokkal való együttműködéstől is függ.

Angela Merkel jelenlegi kancellár

A berlini kancellári hivatal a kancellár székhelye.

Angela Merkel jelenlegi kancellár

A berlini kancellári hivatal a kancellár székhelye.
Kancellárok 1949 óta
- Konrad Adenauer (CDU), 1949-1963
- Ludwig Erhard (CDU), 1963-1966
- Kurt Georg Kiesinger (CDU), 1966-1969
- Willy Brandt (SPD), 1969-1974
- Helmut Schmidt (SPD), 1974-1982
- Helmut Kohl (CDU), 1982-1998
- Gerhard Schröder (SPD), 1998-2005
- Angela Merkel (CDU), 2005-től napjainkig
Kancellárok 1949 óta
- Konrad Adenauer (CDU), 1949-1963
- Ludwig Erhard (CDU), 1963-1966
- Kurt Georg Kiesinger (CDU), 1966-1969
- Willy Brandt (SPD), 1969-1974
- Helmut Schmidt (SPD), 1974-1982
- Helmut Kohl (CDU), 1982-1998
- Gerhard Schröder (SPD), 1998-2005
- Angela Merkel (CDU), 2005-től napjainkig
Kapcsolódó oldalak
- Birodalmi kancellár, a Német Birodalom kancellárjai
Kapcsolódó oldalak
- Németország kancellárjainak listája
- Birodalmi kancellár, a Német Birodalom kancellárjai
Kérdések és válaszok
K: Mi a szerepe Németország kancellárjának?
V: A német kancellár a Német Szövetségi Köztársaság kormányfője.
K: Hogyan választják meg Németország kancellárját?
V: Németország kancellárját a Bundestag, a német parlament tagjainak többsége választja.
K: Mi a német kancellár megfelelője más országokban?
V: A német kancellár hasonló a más országokban működő miniszterelnökhöz vagy miniszterelnökhöz.
K: Ki Németország jelenlegi kancellárja?
V: Németország jelenlegi kancellárja 2021. december 8. óta Olaf Scholz (SPD).
K: Mit jelent angolul a "Bundeskanzler" kifejezés?
V: A "Bundeskanzler" kifejezés angolul "szövetségi kancellár"-nak fordítható.
K: Állandó a német kancellári tisztség?
V: Nem, Németország kancellárjának pozíciója nem állandó, mivel a Bundestag tagjainak többsége választja meg, és a kancellár leváltható tisztségéből.
K: Németország kancellárja a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat is gyakorolja az országban?
V: Nem, Németország kancellárja csak a végrehajtó hatalmat gyakorolja, míg a törvényhozó hatalmat a német parlament gyakorolja.
Keres