Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

Történelem

1919-ben Adolf Hitler belépett a Német Munkáspártba. A párt 1920-ban nevet változtatott, és Hitler 1921-ben vette át az irányítást.

1923-ban a náci párt megpróbált államcsínyt indítani Münchenben, hogy átvegye a hatalmat Németországban, de kudarcot vallott. Ezt a csatát nevezték el Sörcsarnok-puccsnak. Hitlert hazaárulásért öt év börtönre ítélték. Kilenc hónap után azonban kiengedték a börtönből. A Sörcsarnok-puccsban részt vevő többi ember halálbüntetést vagy 5-6 év börtönt kapott. A kormány az NSDAP-t is illegálissá tette Németországban.

Adolf Hitler a börtönben írta a Mein Kampf ("Küzdelmem") nagy részét. Ebben a könyvben írta le politikai elképzeléseit és Németországgal kapcsolatos jövőbeli terveit.

1924-ben Hitlert idő előtt kiengedték a börtönből. Újraindította az NSDAP-t. Törvényesen, választások útján akarta megszerezni a hatalmat. Ebben az időben az NSDAP csak egy volt a néhány szélsőjobboldali, nacionalista politikai párt közül Németországban. Akkoriban sok más párt is létezett hasonló eszmékkel. Olyan fontos emberek, mint Fritz Thyssen és Emil Kirdorf, mindketten nagyiparosok vezetői, támogatták a náci pártot.

A következő Reichstag-választásokra 1928-ban került sor. Ezeken a választásokon a náci párt a szavazatok 2,6%-át szerezte meg. A párt úgy döntött, hogy csökkenti antiszemita jelszavait, hogy a következő választáson jobban szerepeljen. Ehelyett az NSDAP inkább a külpolitikára és a német nép terrorizálására összpontosított. Az 1929-es és 1930-as helyhatósági választásokon az NSDAP a szavazatok mintegy 10%-át szerezte meg.

1930-ban Paul von Hindenburg elnök feloszlatta a Reichstagot. A náci párt ezt lehetőségnek tekintette. Az 1930. szeptember 14-i választásokon az NSDAP a szavazatok 18,3%-át szerezte meg, és Németország második legnagyobb pártjává vált.

Ebben az időben a németek többsége meg akart szabadulni a weimari köztársaságtól (Weimari Köztársaság). Weimar volt az a német város, ahol az első világháború után megírták a német alkotmányt. Az emberek egy erősebb Németországot is akartak, több katonával. A versailles-i békeszerződés tiltotta, hogy Németországnak bizonyos típusú fegyverek és hajók legyenek.

1933. január 30-án Franz von Papen felajánlotta, hogy egy nacionalista kabinetben Adolf Hitler legyen Németország kancellárja. Ezt titokban tette. Ez volt a Machtübergabe, vagyis a "hatalom átadása". Később azonban az NSDAP ezt Machtergreifungnak ("hatalomátvétel") kezdte nevezni. A náci propaganda számára jobb volt azt mondani, hogy átvették a hatalmat a weimari köztársaságtól, ahelyett, hogy a köztársaság törvényes kormányává tették volna őket.

A weimari Németországban az utolsó szabad választás 1933 márciusában volt. A náci párt a szavazatok 44%-át szerezte meg. Ez nem volt többség. A Reichstag-tűz után sikerült megszerezniük a kétharmados többséget, amely az Ermächtigungsgesetz (felhatalmazási törvény) elfogadásához szükséges volt. Ezzel az új törvénnyel feloszlatták a parlamentet; hatalmat adtak Hitlernek, hogy bármit megtehessen, amit csak akar; és minden politikai pártot (kivéve a náci pártot ) illegálissá tettek.

Ezután a náci párt nagyon fontossá vált. Az embereknek párttagnak kellett lenniük ahhoz, hogy munkát kapjanak, vagy előléptetést kapjanak. A náci párt egészen addig volt elfoglalva, amíg Németország 1945. május 8-án meg nem adta magát a szövetségeseknek.

Impact

Az NSDAP 1945. május 8-án feloszlatta magát. Ezt követően az NSDAP már nem létezett.

Olyan reformokat hajtottak végre, amelyek ma is léteznek. Például:

• 1934-ben úgy döntöttek, hogy amikor két ember összeházasodik, a vagyonuk továbbra is külön van.
• Az adófizetéskor az ember levonhatja az otthonról a munkahelyére és vissza történő utazás költségeit.
• Megnehezítették, hogy a kölcsönöket nyújtó helyek elvegyék az árukat azoktól az emberektől, akik tartoztak nekik.
• 1933-ban átfogó állatjóléti és állatvédelmi törvényeket hoztak, amelyek a mai állatvédelmi törvények alapját képezik.

A nácik azonban annyi rosszat tettek, hogy Németországban ma már tilos a horogkereszt szimbólumot (a fenti zászlón látható) feltüntetni, vagy olyan jelszavakat használni, mint a Sieg Heil. 2010 novemberében az Európai Parlament egyik brit képviselője, Godfrey Bloom kénytelen volt elhagyni a parlamentet. Ez azután történt, hogy az "Ein Volk, ein Reich, ein Führer" náci jelszót kiabálta egy német parlamenti képviselőnek.

Mondások, jelmondatok és szlogenek

• "Sieg Heil! Sieg Heil! Sieg Heil! "
• "Éljen a győzelem" (gyakori náci skandálás a gyűléseken)
• "Ein Volk, ein Reich, ein Führer!"
• "Egy nép, egy ország, egy vezető!"
• "Deutschland, erwache!"
• "Németország, ébredj!" (Dietrich Eckart népszerű náci dala. A nácik ezt a jelszót számos propagandazászlón is feltüntették).
• "Die Juden sind unser Unglück!"
• "A zsidók a mi szerencsétlenségünk!" (Heinrich von Treitschke német történész 1880-as idézete)
• "Lang lebe unser ruhmvoller Führer!"
• "Éljen dicsőséges vezérünk!"
• "Heute Deutschland, morgen die Welt!"
• "Ma Németország, holnap a világ!"
• "Die Deutschen immer vor dem Ausländer und den Juden!"
• "A német mindig az idegenek és a zsidók előtt!"
• "Sicher ist der Jude auch ein Mann, aber der Floh ist auch ein Tier"
• "Bizonyára a zsidó is ember, de a bolha is állat."