A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, rövidítve NSDAP), más néven náci párt, német politikai párt volt. 1920-ban alakult a Deutsche Arbeiterpartei (Német Munkáspárt) (DAP) nevű szervezetből, amelyet később NSDAP-ra kereszteltek át. A párt megalakulásának napján tette közzé 25 pontos kiáltványát (eszmei könyvét). Az eszmék listájának pontjai között szerepelt a versailles-i békeszerződéstől való megszabadulás; több földterület megszerzése a német nép számára; minden olyan jövedelem elvétele, amelyet az emberek nem munkával szereztek; a zsidó állampolgárság elvétele; az oktatási rendszer megváltoztatása; és egy erős központi kormányzat felállítása. Leginkább Hitler politikai pártjaként ismert.
Történeti áttekintés
Az NSDAP 1920-as megalakulását követően gyorsan vált ismertté radikális nacionalista és antiszemita nézeteiről. 1921-ben Adolf Hitler került a párt élére, és személyes tekintélyén alapuló vezetésével szervezeti és propagandisztikus átalakításokat vezetett be. 1923 novemberében a párt részt vett a sörpuccsnak nevezett sikertelen hatalomátvételi kísérletben (Beer Hall Putsch), amely miatt Hitler rövid ideig börtönbe került; ekkor írta meg részben az önéletrajzi és ideológiai munkáját, a Mein Kampfot.
Az 1929–1933 közötti gazdasági válság, magas munkanélküliség és politikai instabilitás közepette az NSDAP választási támogatottsága jelentősen nőtt. 1933. január 30-án Hindenburg elnök kinevezte Adolf Hitlert kancellárrá. Márciusban a Reichstag elfogadta az ún. Teljhatalmi törvényt (Ermächtigungsgesetz), amely gyakorlatilag felhatalmazta a kormányt törvényhozásra, így megszűnt a parlamentáris ellenőrzés.
Az uralom megszilárdítása és a diktatúra
1933–1934 folyamán a kormányzat lépései a rendszer centralizálását (Gleichschaltung) és a politikai pluralizmus felszámolását célozták: betiltották a többi pártot, felszámolták a szabad szakszervezeteket, átalakították a közigazgatást, és elnyomták a sajtót és az ellenzéki hangokat. 1934 júniusában a Röhm-ellenes tisztogatás (a hosszú kések éjszakája) során az SA vezetőit és más ellenfeleket likvidáltak vagy eltávolítottak; ez tovább erősítette Hitler pozícióját.
Ideológia és politikai program
Az NSDAP ideológiája több összetevőből állt:
- Extrém nacionalizmus: a német nemzet felsőbbrendűségének hirdetése és a revizionizmus a versailles-i béke ellen.
- Rasszizmus és antiszemitizmus: a zsidókat, valamint más kisebbségeket és „nem kívánatos” csoportokat rendszeresen bűnbaknak bélyegezték és törvényekkel, illetve erőszakkal kirekesztették.
- Führerprinzip: a vezetői elv, amely szerint a vezér (Führer) akaratát nem korlátozhatja demokratikus intézmény.
- Antikommunizmus: a kommunista és szocialista mozgalmak elnyomása.
- Expanziós politika (Lebensraum): a „élettér” elve, amely indokot adott a területszerzésre Kelet felé.
- Gazdasági beavatkozás: állami beavatkozás, nagyberuházások, fegyverkezés és irányított együttműködés a nagyvállalatokkal; a retorika szerint a „munka” értékének védelme.
A 25 pontos program rövid összefoglalása
A 25 pontos kiáltvány 1920-ban rögzítette a párt alapvető követeléseit. Főbb elemei röviden:
- Az 1918–19-es rendszerről való leszámolás és a versailles-i béke elvetése.
- Nagyobb területi jogok és „élettér” követelése a német nép számára.
- A polgári állampolgárság újradefiniálása etnikai alapon; a zsidókat politikailag és jogilag hátrányos helyzetbe hozó intézkedések.
- A munka és a termelés védelme, a „tőkés haszonszerzés” korlátozása retorikailag; állami beavatkozás a gazdaságba.
- Állami ellenőrzés az oktatási és kulturális területen, valamint erős központosított állam kialakítása.
Szervezet, propaganda és erőszakszervezetek
Az NSDAP hatalomgyakorlása erős szervezeti háttéren alapult: a párt szervezete mellett kulcsszerepet játszottak az SA (Sturmabteilung), az SS (Schutzstaffel), a Gestapo és a titkosszolgálatok. A propagandagépezet (vezetője Joseph Goebbels) rendszeresen manipulálta a tömegeket, a rádiót, a filmet, az iskolai oktatást és a tömegrendezvényeket felhasználva a párt ideológiájának terjesztésére és az ellenzék démonizálására.
Faji törvények, üldözés és a holokauszt
Az 1930-as évek közepétől egyre rendszerszerűbb lett a zsidó lakosság és más csoportok jogfosztása: a Nürnbergi törvények (1935) megfosztották a zsidókat a német állampolgárság jogától, kizárták őket a jogi és társadalmi egyenlőségből. 1938-ban a Kristallnacht (pogrom) során zsinagógákat rongáltak meg és zsidó üzleteket tettek tönkre; ezt követően a deportálások és az 1941–1945 közötti népirtás (holokauszt) során milliók – többségében zsidók, de romák, fogyatékossággal élők, politikai ellenfelek és más csoportok is – vesztették életüket a náci üldözésben és a megsemmisítő táborokban.
Második világháború és a bukás
Az NSDAP vezetése által meghirdetett expanziós politika közvetlenül hozzájárult a második világháború kitöréséhez 1939 szeptemberében. A háború során a náci rezsim megszálló politikája, a foglyokkal és a megszállt népekkel szembeni brutalitás, valamint a népirtás emberiségellenes bűntettek sorát eredményezte. Az 1945 tavaszi hadműveletek során a Harmadik Birodalom összeomlott; Adolf Hitler 1945. április 30-án öngyilkosságot követett el, Németország 1945. május 8-án feltétel nélkül megadta magát, és az NSDAP gyakorlatilag megszűnt működni.
Utóhatás, felelősség és tiltás
A háború után az NSDAP és vezetőinek tetteit a háborús bűnökkel és emberiség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos perek vizsgálták (pl. Nurnbergi per). A náci ideológiát és szervezeteket a háború utáni Németországban és a nemzetközi jog keretein belül elítélték; a náci szimbólumok és szervezetek működését sok helyen tiltják vagy szigorúan szabályozzák. A történelmi kutatás, az emlékezetpolitika és az oktatás fontos feladata a náci korszak bűneinek megismerése és megelőzésre irányuló tanulságok levonása.
Fontos megjegyezni: az NSDAP története súlyos emberi tragédiákhoz és az emberi jogok brutális megsértéséhez vezetett. A mai történeti feldolgozás célja a tények pontos feltárása, az áldozatok emlékezetének megőrzése és a hasonló atrocitások megismétlődésének megakadályozása.
1923-ig az NSDAP Bajorországban volt a legnépszerűbb.
