Nyugati front (első világháború)
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a német hadsereg Luxemburg és Belgium lerohanásával kezdte meg a nyugati frontot. Katonai ellenőrzésük alá vontak számos fontos franciaországi ipari régiót. Gyors előrenyomulásukat a marne-i csata állította meg. Ezután mindkét fél védelmi lövészárkokat ásott. A lövészárkok végül az Északi-tengertől a franciaországi svájci határig értek. Az 1915 és 1917 közötti években számos offenzíva indult ezekből a lövészárkokból. Mindkét fél nagyszámú tüzérséget és több ezer gyalogost vetett be ezekben az offenzívákban. A sáncok, géppuskafészkek, szögesdrótok és a tüzérség kombinációja azonban megállította ezeket az előrenyomulásokat. Nem történt nagyobb áttörés. Új katonai technológiát, például mérgesgázt, repülőgépeket és tankokat fejlesztettek ki, hogy megpróbáljanak átjutni ezeken a lövészárkokon.
A patthelyzet leginkább annak köszönhető, hogy mindkét fél nem engedett meg egyetlen olyan földdarabot sem, amely valamilyen előnyt jelentett volna az ellenségnek, még ha csak csekély előnye is volt. Ahogy a háború folytatódott, és egyre több vér folyt mindkét oldalon, a katonák egyre jobban belefáradtak a háborúba, és már nagy ígéreteket kezdtek tenni a kormánynak. Hogy fenntartsák a háborús erőfeszítéseket, azt kezdték mondani, hogy megölik azokat a katonákat, akik nem támadnak, mondván, hogy elárulják a hadsereget, ha nem harcolnak.
Kérdések és válaszok
K: Mi indította el a nyugati frontot az első világháborúban?
V: A nyugati frontot az indította el, hogy a német hadsereg az I. világháború kezdetén, 1914-ben megszállta Luxemburgot és Belgiumot, és katonai ellenőrzést szerzett Franciaország számos fontos ipari régiója felett.
K: Hogyan próbált mindkét fél áttörni az ellenséges vonalakon?
V: Mindkét fél nagyszámú tüzérséget és több ezer gyalogost használt az offenzívákban, valamint olyan új haditechnikát, mint a mérges gáz, a repülőgépek és a tankok.
K: Mi okozta a holtpontot a nyugati fronton?
V: A holtpontot leginkább az okozta, hogy mindkét fél nem engedett meg egyetlen olyan földdarabot sem, amely valamilyen előnyt jelentett volna az ellenségnek, még akkor sem, ha ez az előny csekély volt.
K: Hogyan tartották a kormányok a katonákat harcban az első világháború alatt?
V: A háborús erőfeszítések fenntartása érdekében a kormányok azt kezdték mondani, hogy megölik azokat a katonákat, akik nem támadnak, és hogy a katonák elárulják a hadsereget, ha nem harcolnak.
K: Melyik csata állította meg Németország gyors előrenyomulását Franciaország ellen?
V: Németország gyors előrenyomulását Franciaország ellen a marne-i csata állította meg.
K: Hogyan használták a lövészárkokat az első világháború alatt?
V: Mindkét fél védelmi lövészárkokat ásott, amelyek végül az Északi-tengertől a franciaországi svájci határig értek. Ezeket a lövészárkokat az ellenséges előrenyomulás elleni védelemre használták.
