Korlátozott háború
A korlátozott háború olyan háború, amelyet egy állam folytat, és amely a teljes erőforrásainál kevesebbet használ fel, és amelynek célja az ellenség teljes legyőzésénél kisebb mértékű. Nagyon gyakran a háború magas költségei miatt a korlátozott háború praktikusabb, mint a totális háború. A korlátozott háborúban az állam teljes túlélése nem függ a háború kimenetelétől. Amikor például Augustus a római légióit Germánia meghódítására küldte, nem a Római Köztársaság sorsa forgott kockán. 1945 és a nukleáris fegyverek megjelenése óta a korlátozott háború a hadviselés szokásos típusává vált. A második világháborút követően az Egyesült Államok világméretű pozíciója miatt számos korlátozott háborúban találta magát érintettnek. A koreai, a vietnami, a perzsa-öböl menti és az iraki háború mind a korlátozott háborúk példája volt. A korlátozott háborúkban legalább az egyik fél célja a szabadságának megőrzése és önmaga megőrzése. Gyakran az alkalmazott stratégia, különösen egy sokkal erősebb ellenséggel szemben, a harcok elhúzódása, amíg a másik fél el nem fárad, és végül úgy dönt, hogy feladja. Ez működött George Washington esetében az amerikai függetlenségi háborúban. Bár a brit hadsereg akkoriban a világ legerősebb hadserege volt, a háború addig húzódott, amíg a britek bele nem fáradtak abba, hogy a háború elszívja az erőforrásaikat. Ma a tálibok és más iszlamista csoportok folytatják háborúikat, hogy megpróbálják kifárasztani a nyugati világ ellenségeit.
Problémák a korlátozott háborúval
A korlátozott háborúk ritkán sikeresek. A Római Köztársaság idejétől kezdve egészen a modern időkig a korlátozott háborúk általában nem hozták meg a kívánt eredményt. Ez ellentétes azzal is, amit a katonai vezetőknek tanítanak, vagyis hogy mindenáron győzni kell. Azok, akik politikát csinálnak, gyakran a korlátozott háború középutat választják, amikor a totális háború vagy a semmittevés közötti döntés előtt állnak. Az egyetlen probléma a semmittevéssel Adolf Hitler példája. Miközben a világhatalmak nem tettek semmit, ő folytatta a gyengébb országok lerohanását, míg végül csak egy világháború tudta megállítani.
| “ | "A háborúban egyetlen taktikai elv létezik, amely nem változik. Ez pedig az, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legtöbb sebet, halált és pusztulást kell okozni az ellenségnek a lehető legrövidebb idő alatt." George S. Patton tábornok. | ” |
Történelmi példák
A korlátozott háború koncepciója nem új. Carl von Clausewitz (1780-1831) katonai teoretikus kétféle háborúról írt. Az első fajtában a cél az ellenség teljes megsemmisítése. Amikor ez nem lehetséges, a második típus a korlátozott háború. Ez leggyakrabban azért van, mert a háborúban részt vevő felek egyike nem képes az ellenség teljes megsemmisítésére. A napóleoni háborúk (1803-1815), az első világháború (1914-19) és a második világháború (1939-1945) totális háborúnak minősülnek. Korlátozott háborúnak számít minden olyan háború, amelyet a földrajz, az erőforrások, a célok korlátoznak, vagy olyan háború, amelyet a résztvevők szándékosan korlátoznak.
- A krími háború (1853-1856) egy háború volt, amelyet az egyik oldalon Oroszország, a másik oldalon pedig Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szardíniai Királyság és az Oszmán Birodalom vívott egymással. Ez egy korlátozott háború volt, amelyet főként a földrajz korlátozott. 1815 és 1854 között Nagy-Britannia és Oroszország volt a két fő világhatalom. 1854 szeptemberében a szövetségesek megszállták a Krímet, hogy megvédjék az Oszmán Birodalmat Oroszországgal szemben. Nagy-Britannia a hajóival ellenőrizte a régiót. A szövetségesek 1855-ben elfoglalták Szevasztopolt. De nem volt elég emberük a Krím félsziget elfoglalásához. Oroszország csődbe ment, és nem tudta folytatni a harcot. II. Sándor orosz államfő végül beleegyezett a békekövetelésekbe, és 1856-ban aláírta a párizsi békeszerződést.
- A Falkland-szigeteki háború (1982) példa volt a korlátozott háborúra, amelyet a földrajz, az idő és az eszközök korlátoztak. Az Egyesült Királysággal folytatott hosszú tulajdonjogi vita után 1982. április 2-án argentin csapatok szállták meg a Falkland-szigeteket. A Falkland-szigeteken állomásozó argentin erők 1982. június 14-én megadták magukat. Június 20-án a britek a háborút befejezettnek nyilvánították. A megegyezés ellenére Argentína továbbra is fenntartja igényeit a Falkland-szigetekre, Dél-Georgiára és a Déli-Sandwich-szigetekre.
- A vietnami háború (1955-1975) Észak-Vietnam és Dél-Vietnam között zajlott. Észak-Vietnamot a Szovjetunió, Kína és Észak-Korea támogatta. Dél-Vietnamot az EgyesültÁllamok, Thaiföld, Ausztrália, Új-Zéland és a Fülöp-szigetek támogatta. Ez a kommunista és kapitalista országok közötti konfliktus a hidegháború része volt, és egyben egy proxy-háború is. Az amerikai vezetők nem ismerték el Vietnamot korlátozott háborúnak. Ez világosan kiderült az 1961-es és 1962-es Pentagon-iratokból. Ehelyett arra összpontosítottak, hogy hogyan vegyenek részt a gerillaerők elleni felkelésellenes háborúban. Úgy gondolták, hogy a megoldás a katonai műveletekben és a politikai reformokban rejlik. Az USA először katonai tanácsadókat kezdett küldeni, hogy segítsenek kiképezni és támogatni a dél-vietnami hadsereget. A tonkini-öbölbeli határozat után az Egyesült Államok elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy hadüzenet nélkül nagyszabású katonai műveleteket hajtson végre Délkelet-Ázsiában. Miután 58 193 amerikai halt meg Vietnamban, Richard Nixon elnök úgy döntött, hogy kiszáll Vietnamból. Az 1973. január 27-én aláírt párizsi békeszerződés értelmében az amerikai katonai erők kivonultak Dél-Vietnamból, és foglyokat cseréltek. 1975. április 30-án Saigon elesett az észak-vietnamiak kezére, és a háború véget ért.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a korlátozott háború?
V: A korlátozott háború a hadviselés olyan formája, amelyben az egyik állam az összes erőforrásánál kevesebbet használ fel, és célja nem az ellenség teljes legyőzése.
K: Miért lehet a korlátozott háború praktikusabb, mint a totális háború?
V: A korlátozott háború praktikusabb lehet, mint a totális háború, mert gyakran sokkal költséghatékonyabb, és bizonyos esetekben az állam sorsa nem függ a háború kimenetelétől.
K: Mikor váltak a korlátozott háborúk normává?
V: A második világháború után, amikor a nukleáris fegyverek megjelentek, a korlátozott háborúk normálisak lettek.
K: Milyen példák voltak a korlátozott háborúkra 1945 óta?
V: Ilyen volt például a koreai háború, a vietnami háború, az Öbölháború és az iraki háború.
K: Mi a célja általában legalább az egyik félnek egy korlátozott háborúban?
V: Egy korlátozott háborúban legalább az egyik fél célja, hogy megőrizze szabadságát és megőrizze önmagát.
K: Hogyan alkalmazzák a gyengébb felek a stratégiát az erősebb ellenséggel szemben az ilyen típusú konfliktusokban? V: A gyengébb felek olyan stratégiákat alkalmazhatnak, mint például a csata elhúzása, amíg az ellenfél el nem fárad és úgy dönt, hogy feladja. Ezt láthattuk George Washington amerikai függetlenségi háborújában Nagy-Britannia ellen. Ma az iszlamista csoportok is ezt a taktikát alkalmazzák, hogy megpróbálják kimeríteni ellenségeiket a nyugati világban.
