Krími háború
A krími háború (1853-1856), más néven keleti háború (oroszul: Восточная война) egy háború volt, amelyet az egyik oldalon Oroszország, a másik oldalon pedig Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szardíniai Királyság és az Oszmán Birodalom vívott egymással. A harcok nagy része, beleértve a balaklavai csatát is, a Krím-félszigeten zajlott, más harcok Nyugat-Törökországban és a Balti-tenger környékén zajlottak.
A krími háborút néha az első "modern" háborúnak is nevezik, mivel az alkalmazott fegyverek és taktikák korábban soha nem voltak ismertek, és az összes többi háborúra hatással voltak. Ez volt az első olyan háború is, ahol a távírót használták az újságok gyors tájékoztatására.
Krími háború
Háttér:
Az Oszmán Birodalom az 1800-as évek közepére hanyatlásnak indult. Az európai országok, amelyek minél több földet akartak a világon, az Oszmán Birodalomra tekintettek. Maga a háború azután kezdődött, hogy az Oszmán Birodalom szerint Oroszországnak, és nem Franciaországnak volt joga megvédeni a keresztényeket a Szentföldön, a mai Izrael területének közelében.
Oroszország hadsereget küldött, hogy elfoglalja az oszmán Románia egy részét, ezért a szövetséges britek és franciák hadsereget és haditengerészetet küldtek, hogy ezt megakadályozzák. Amikor a gallipoli táborukhoz értek, Oroszország visszavonult, ezért a szövetségesek úgy döntöttek, hogy inkább visszaveszik a Krímet, amelyet Oroszország egy korábbi háborúban vett el Törökországtól.
Különbségek
A krími háború nagyon fontos pont volt a hadviselés történetében. Nemcsak a használt fegyverek tekintetében volt más, hanem ez volt az első háború, amelyhez a sajtó, a fényképezés és az újságírók kapcsolódtak. Egy másik nagyon fontos tényező volt, hogy ez volt az első háború, amelyben valódi tábori kórházak működtek, és amelyet Florence Nightingale indított el. Oroszország úgy döntött, hogy változtatásokat hajt végre, beleértve a fegyverek fokozott fejlesztését és a jobbágyság megszűnését. 1861.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Kik harcoltak a krími háborúban?
V: Az Orosz Birodalom a Francia Birodalom, az Egyesült Királyság, a Szardíniai Királyság és az Oszmán Birodalom ellen harcolt.
K: Hol zajlott a krími háború legtöbb harca?
V: A harcok nagy része, beleértve a balaklavai csatát is, a Krímben zajlott, de egy részük a mai Nyugat-Törökországban és a Balti-tenger környékén.
K: Hogyan nevezik néha a krími háborút, és miért?
V: A krími háborút néha az első "modern" háborúnak nevezik, mivel a benne alkalmazott fegyverek és taktikák először kerültek alkalmazásra, és minden későbbi háborúra hatással voltak.
K: Mi volt a krími háború jelentősége?
V: A krími háború azért volt jelentős, mert ez volt az első olyan háború, amelyben a távírót használták az újságok gyors tájékoztatására.
K: Mikor zajlott a krími háború?
V: A krími háború 1853 és 1856 között zajlott.
K: Ki nyerte meg a krími háborút?
V: A háború patthelyzetben végződött, de az Orosz Birodalom vereséget szenvedett, és ennek következtében hatalma és befolyása jelentősen meggyengült.
K: Mi volt a krími háború csatáinak fő helyszíne?
V: A harcok nagy része a Krímben zajlott, egy félszigeten a kelet-európai Fekete-tenger térségében.
