Falkland-szigetek 1982: Argentína és Nagy-Britannia háborúja

Falkland-szigetek 1982: részletes, hiteles összefoglaló Argentína és Nagy-Britannia háborújáról, okokról, csatákról és politikai következményekről.

A Falkland-szigeteki háború az Egyesült Királyság és Argentína között 1982-ben a Falkland-szigetekért vívott háború volt. A Falkland-szigetek 480 kilométerre vannak Argentínától az Atlanti-óceán déli részén.

Argentína és az Egyesült Királyság az 1800-as évek óta vitatkozik arról, hogy melyik országhoz tartoznak a Falkland-szigetek. Az 1760-as és 1770-es években a britek várost létesítettek Port Egmontban, ami majdnem háborúhoz vezetett Spanyolországgal, amelynek Port Louisban volt városa. Argentína 1817-ben vált különálló országgá Spanyolországtól, majd 1820-ban gyarmatot alapított a szigeteken (amelyeket ők "Malvináknak" neveznek). Később egy amerikai hadihajó lerombolta ezt a várost, és a britek 1833-ban ismét elfoglalták a szigeteket.

További háttér és okok

A 20. század folyamán a szuverenitási vita többször is felszínre került, de 1982-ig békés vitaként maradt. Az argentin katonai junta belpolitikai válsággal küzdött, és a kormányzat számára a Falkland-szigetek elfoglalása (argentin nevén Malvinák visszaszerzése) a nemzeti egység és a támogatottság növelésének eszköze lett. 1982. április 2-án argentín csapatok partra szálltak, és rövid idő alatt elfoglalták a szigeteket; a brit kormány erre katonai választ adott.

Az 1982-es konfliktus rövid kronológiája

• 1982. április 2. – Argentín invázió és a Brit kormány bejelenti a katonai reagálást.
• Április – Az Egyesült Királyság felállítja a Falkland-szigetek visszafoglalására küldött haditengeri és légi erők (Operation Corporate).
• Május eleje – A nukleáris tengeralattjáró HMS Conqueror elsüllyeszti az argentin ARA General Belgrano cirkálót (1982. május 2.), ami jelentős vitát vált ki; a hajó elvesztésével több száz argentin tengerész vesztette életét.
• Május – Argentín vadászgépek több brit hadihajót is megtámadnak; az egyik legismertebb eset a HMS Sheffield elleni Exocet rakéta-találat (1982. május 4.), amely súlyos károkat okozott és haláleseteket eredményezett.
• Május 21. – Brit partraszállás San Carlos-öbölnél, innen indult a szárazföldi offenzíva (az úgynevezett "San Carlos landings").
• Május 28–29. – Goose Green-i ütközet; a brit különleges alakulatok és ejtőernyősök elfoglalják az argentin állásokat, ez a harc komoly politikai és katonai jelentőséggel bírt.
• Június 14. – Port Stanley, az argentin erők kapitulálnak; a háború lényegében véget ér, a britek visszafoglalják a szigeteket.

Főbb katonai események és jellemző erők

Az Egyesült Királyság hatalmas tengeri és légi erőket küldött a dél-atlanti térségbe, köztük repülőgéphordozókat, cirkálókat, rombolókat, ellátóhajókat és egy nukleáris tengeralattjárót. Az argentin erők szárazföldi és légvédelmi állásokat létesítettek, és számos harci gépet – főként A-4 Skyhawkokat – alkalmaztak.

A brit légierő hosszú hatótávolságú Stratofortress/Vulcan bombázókkal végrehajtott "Black Buck" küldetései politikailag és pszichológiailag jelentősek voltak, bár katonailag vitatott eredményűek. A tengeri ütközetek és a repülőgépes támadások rávilágítottak a modern haditengerészet és légvédelem sebezhetőségére, különös tekintettel az Exocet típusú ellenséges rakétákra.

Veszteségek és következmények

• Katonai és civil veszteségek (közelítőleg): körülbelül 649 argentin katonai halott és mintegy 255 brit katonai halott; az összesített veszteségek a felek és a civilek körében nagyjából 900 fő körül voltak.
• Hadihajók és repülőgépek: több hajó megsemmisült vagy súlyosan megsérült (többek között az ARA General Belgrano elsüllyedése, a HMS Sheffield megsemmisülése, valamint az HMS Coventry és más egységek veszteségei), és mindkét oldal számos repülőgépet vesztett.
• Politikai következmények: Argentínában a vereség felgyorsította a katonai junta hatalmának összeomlását és hozzájárult a demokratikus átmenethez; az Egyesült Királyságban a győzelem erősítette Margaret Thatcher miniszterelnök népszerűségét és politikai pozícióját.

Utóhatás és helyzet ma

A háború után az Egyesült Királyság megerősítette katonai jelenlétét a szigeteken, és ma is ellenőrzi azok adminisztrációját. A helyi lakosság nagy többsége brit állampolgárként az Egyesült Királysághoz kívánt tartozni; ezt tükrözte a 2013-as népszavazás is, amelyen a Falkland-szigeteki lakosok gyakorlatilag egyhangúlag a brit fennhatóság megtartása mellett voksoltak. Argentína azonban továbbra is szuverenitási igényt tart fenn a Malvinákra.

A konfliktus hosszú távú hatásai közé tartozik a modern hadviselés tapasztalatainak felülvizsgálata – különösen a flotta védelmének, a rakétafenyegetés elleni védekezésnek és a távolsági erőátviteli képességeknek a fontossága. Ezen túl a háború sok család életét változtatta meg, és a veteránok emlékezete, valamint a megemlékezések máig érzékeny és fontos részei a két ország történelmének.

Emlékezés

A konfliktus évfordulóin megemlékezéseket tartanak a Falkland-szigeteken és az érintett országokban. A háború emlékei — emlékművek, katonai temetések, túlélők és családtagok történetei — a mai napig élénken jelen vannak mindkét oldalon, és a konfliktus politikai, társadalmi és emberi következményei továbbra is hatnak az érintettek életére.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a falklandi háború?

K: Hol találhatóak a Falkland-szigetek?

K: Mikor kezdődtek a viták arról, hogy melyik országé a szigetek?

K: Ki alapított várost Port Egmontban?

K: Mikor vált Argentína független országgá?

Keresés betűvel