A 18. század az a század, amely 1701-től 1800-ig tart.
Sok minden történt a 18. században. A hadviselésben már nem használtak csákányokat, és a legnépszerűbb fegyvertípus a kovás puskák voltak. A legfontosabb háború a hétéves háború volt. Anglia egyesült Skóciával és meghódította Indiát, az USA függetlenné vált Nagy-Britanniától, és az első flotta megérkezett Ausztráliába. A század végén Franciaországban forradalom tört ki, amelynek eredményeképpen a következő században Napóleon lett Franciaország uralkodója.
Politikai változások és nagyhatalmi átrendeződések
Az 18. század a régi rend (absolutizmus) és az új politikai eszmék ütközésének kora volt. Európa belső térképét a háborúk, dinasztikus döntések és diplomácia alakította: a Habsburg Birodalomban reformokat indítottak (például Maria Theresia és fia, II. József alatt), Oroszország pedig Katalin cárnő idején terjeszkedett. A lengyel állam függetlensége meggyengült: a Lengyel–Litván Köztársaságot három részletben felosztották (1772, 1793, 1795), ami a térség geopolitikáját hosszú időre meghatározta.
Háborúk, gyarmatosítás, forradalmak
A hétéves háború (1756–1763) világháborús jellegű konfliktus volt: Európán kívül Észak-Amerikában és Indiában is folytak harcok. A 18. század másik kulcseseménye az amerikai gyarmatfelkelés és az 1776-os függetlenségi nyilatkozat, amely új államot (az Egyesült Államokat) hozott létre és példát mutatott a felvilágosodás politikai eszméinek. A brit gyarmati terjeszkedés Indiában az East India Company és a like 1757-es plassey-i csata eredményeként erősödött, míg a brit első flotta 1788-ban megérkezett Ausztráliába, megkezdve a tartós európai jelenlétet a kontinensen.
Végül a század vége felé kitört francia forradalom (1789) alapjaiban rengette meg az európai politikai berendezkedést, és előkészítette a következő század nagy változásait, amelyekhez kapcsolódóan Napóleon fogalmazódott meg mint korszakos szereplő.
Társadalom és gazdaság
Az 18. században Európa népessége nőtt, megindult az urbanizáció, és a mezőgazdasági termelés hatékonysága is javult: megjelentek az új vetésforgó-eljárások és a mezőgazdasági gépesítés korai formái. Ezek a változások lehetővé tették a népesség további növekedését és a munkamegosztás erősödését.
Gazdasági értelemben megjelentek a modern iparosodás előfutárai: a textiliparban olyan újítások váltak meghatározóvá, mint a spinning jenny vagy a vízimalomra épülő fonógépek, és James Watt gőzgépfejlesztése a század második felében megalapozta az ipari forradalom kibontakozását a 19. században. A gyarmatosítás gazdasági motorjai — nyersanyagok és piacok — tovább növelték a nagyhatalmak befolyását.
Tudomány, orvostudomány és művészetek
A felvilágosodás kora: filozófusok és gondolkodók (például Voltaire, Rousseau) terjesztették az ész, a jogok és a tudomány fontosságát, ami hatott a politikára és a közgondolkodásra. A természettudományokban jelentős előrelépések történtek: Linnaeus rendszerezte az élővilágot, Lavoisier a kémia alapfogalmait rendezte, Benjamin Franklin elektromossággal kapcsolatos kísérletei pedig széles körben ismertek voltak. Az orvostudományban Edward Jenner 1796-ban bevezette a himlőoltást, ami az oltások történetének fontos mérföldköve.
A művészetekben a barokk és a rokokó stílusoktól átvezető átalakulás zajlott; a zenei életben olyan mesterek működtek, mint J. S. Bach, G. F. Handel, Joseph Haydn és a század második felében fiatal Mozart, akik a klasszikus zenei forma kialakulásához járultak hozzá. Irodalomban és képzőművészetben is erősödött a társadalmi kritika és az egyéni kifejezésmód.
Rabszolgaság, ellenállás és koloniális következmények
A gyarmati gazdaságok – különösen a Karib-térség és Észak- és Dél-Amerika ültetvényei – a rabszolga-munkán alapultak. Ugyanakkor a század második felétől erősödtek az abolicionista mozgalmak, és a rabszolgaság elleni tiltakozások előkészítették a 19. századi törvényi változásokat. Kiemelkedő esemény volt a haitii rabszolgafelkelés (1791), amely hosszabb távon is súlyos következményekkel járt a gyarmati rendszerre nézve.
Összegzés
Az 18. század változások és ellentmondások kora: a felvilágosodás eszméi és a tudományos előrelépés alapot adtak a modern politikai és társadalmi átalakulásoknak, miközben a gyarmatosítás és a háborúk átformálták a világgazdaságot és a hatalmi viszonyokat. Sok esemény – az hétéves háború, az amerikai függetlenség, a francia forradalom, a gyarmati terjeszkedés és a korai ipari fejlesztések – együtt készítették elő a 19. század nagy ugrásait és konfliktusait.