Kréta (sziget)

Kréta a legnagyobb görög sziget. Az Égei-tengert választja el a Földközi-tenger többi részétől.

A termékeny félholdhoz hasonlóan Kréta is gazdag talajjal, meleg éghajlattal és sok vízzel rendelkezett. Mivel a krétaiak kevesebb időt töltöttek harccal az életért, bonyolult dolgokat kezdtek el készíteni. A szigetüket borító vadon termő krókuszvirágokból a krétaiak sáfrányt gyűjtöttek, amelyet sárga színezékként, ételekben és gyógyászatban használtak. Az egyiptomiaktól gazdag ruhákat és ékszereket kaptak. A hettitáktól megtanulták, hogyan kell használni a vasat. A gazdag lídiaiaktól megtanulták a pénz használatát. A krétaiak Phoneíciától kapták a ma is használt ábécét.

A későbbi évszázadokban a szigetet felváltva uralták az ókori görögök, a rómaiak, az arabok, a velenceiek, a törökök és a modern görögök.

Műholdfelvétel KrétárólZoom
Műholdfelvétel Krétáról

Kréta fővárosa

A krétaiak királyokat választottak, akik egyenként hét évre uralkodtak felettük. A király neve Minósz volt, a népé pedig minószi. Kréta fővárosa Knósszosz (nos' us) volt. A falakon gyönyörű frízek (díszítő sávok) voltak. A kettős tengely szimbólumát használták, amelyről úgy gondolják, hogy a király hatalmát jelképezi. A trón csak egy magas háttámlájú ülőhely volt, és a nemesek csak padokon ülhettek. A padokat azonban vörös és fehér vakolattal borították. A falakra halakat, delfineket és hínárt festettek. A királynőnek saját lépcsőháza volt, így a férfiak zavarása nélkül tudott felmenni az emeletre. A palota több helyiségében is voltak hat láb magas edények, amelyekben búzát, olajat, festéket és egyéb dolgokat tartottak.

Görögország és KrétaZoom
Görögország és Kréta

Krétai élet

Vallás

Krétán a minószi kultúra 4700 évvel ezelőtt kezdődött. A knósszoszi palota jól ismert, és egy labirintus. A látogatók eltévedtek a labirintusban, hacsak nem használták a mögöttük lévő zsinórt, hogy visszataláljanak. Ezen a helyen állítólag egy Minotaurosz, félig bika, félig ember, élt. Minden évben hét fiatalembert és hét lányt áldoztak fel a Minotaurusznak. Sok tudós szerint azért áldoztak a bikának, mert a krétaiak a földrengés hangját dühös bikának hitték.

A krétaiak a Nagy Anyát, Cybele-t vagy Kígyóistennőt is imádták. Gyakran faragták a képét aranydíszítésű szobrokba, karjai körül kígyók tekeredtek. Úgy gondolták, hogy a kígyók védik a házakat, ezért minden házban volt egy külön szoba a kígyóknak. Néha egy kis asztalkát vájt barázdákkal tettek egy kényelmes helyre, hogy a kígyók egy csészéből tejet kortyolhassanak.

Játékok és művészet

A krétaiak szerették a játékot, az ételt, az atlétikát, a zenét és a szép ruhákat. Ők voltak az első emberek, akik kőszínházakat építettek, ahol sok embert szórakoztattak felvonulásokkal és zenével. A lányok még a bikaviadalokon is segíthettek. A bikaviadalok során a minósziak nem ölték meg a bikát, hanem a férfi harcosnak meg kellett ragadnia a támadó bika szarvát, az állat hátára vetnie magát, majd a földre szállnia; a lány segített a bikaviadalon az egyensúly megtartásában.

Ruhák

A nők hosszú, telt szoknyát viseltek, nagyon keskeny derékkal, bonyolult frizurával és sok ékszerrel. A férfiak kis öveket viseltek a derekukon. Kövekkel borotválkoztak, fogaikat habkővel dörzsölték, és a testszőrzetüket borbély égette meg.

Élelmiszer

A krétaiak halat, madarakat és marhahúst ettek. Árpát sokféleképpen főztek, és sok sajtot, diófélét és mézet ettek. Úgy gondolták, hogy tehéntejet csak a civilizálatlan emberek isznak, ezért inkább kecsketejet ittak. A krétaiak énekeltek, játszottak, és rejtvényeket fejtettek. Bár az ujjaikkal ettek, az ételt apró darabokra vágták, mielőtt tálalták volna.

Tájkép KrétánZoom
Tájkép Krétán

Kréta meghódítása

A krétaiak békés emberek voltak, akiket nem védtek erődítményekkel a támadástól. Kr. e. 1450 körül a görög mükénéiek elfoglalták Krétát, miután Kréta fővárosát, Knósszoszt földrengés rázta meg.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Kréta?


V: Kréta a legnagyobb görög sziget.

K: Mi választja el az Égei-tengert a Földközi-tenger többi részétől?


V: Kréta választja el az Égei-tengert a Földközi-tenger többi részétől.

K: Miért kellett a krétaiaknak kevesebb ideig harcolniuk az életükért?


V: A krétaiaknak azért volt kevesebb idejük harcolni az életért, mert gazdag talajuk, meleg éghajlatuk és sok vizük volt.

K: Mit készítettek a krétaiak a vadon termő krókuszvirágokból?


V: A krétaiak a vadon élő krókuszvirágokból sáfrányt gyűjtöttek, amelyet sárga színezékként, ételekben és gyógyászatban használtak.

K: Mit kaptak a krétaiak az egyiptomiaktól?


V: A krétaiak gazdag ruhákat és ékszereket kaptak az egyiptomiaktól.

K: Mit tanultak a krétaiak a hettitáktól?


V: A krétaiak a hettitáktól tanulták meg a vas használatát.

K: Mit kaptak a krétaiak Phoneíciától?


V: A krétaiak Phoneiciától kapták a ma is használt ábécét.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3