Pártállam
Az egypártrendszer olyan államforma, amelyben az országot egyetlen politikai párt irányítja, azaz csak egy politikai párt létezik, és más politikai pártok megalakulása tilos.
Egyes országokban sok politikai párt létezik, de csak egy, amely a törvény szerint irányíthat. Ezt nevezik egypárti domináns államnak. Ebben az esetben a domináns uralkodó párttal szemben ellenzéki pártok is lehetnek, de nincs valós esélyük a hatalomra jutásra. Kínában például minden hatalom a Kínai Kommunista Párté. Más pártok csak akkor létezhetnek, ha elfogadják a Kommunista Párt vezető szerepét.
A Szovjetunió 1922-1991 között, a náci Németország 1933-1945 között, Olaszország Benito Mussolini alatt 1922-1943 között, valamint a különböző keleti blokk államai a történelem legismertebb példái az egypárti államoknak. Egyes egypárti államokat diktatúrának tekintünk, és rendőrállamnak vagy katonai diktatúrának nevezzük, ha a diktátor hatalmon tartására titkosrendőrséget vagy a hadsereget használnak erőszakkal.
Példák
2015 áprilisában 11 olyan állam van, amelyet egyetlen párt irányít:
- Kína (kommunista párt, 8 bejegyzett kisebb párt)
- Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (más néven Észak-Korea) (Koreai Munkáspárt) - 2 kisebb párt, amelyek csak papíron léteznek.
- Egyenlítői-Guinea (Egyenlítői-Guinea Demokratikus Pártja)
- Vietnam (kommunista párt)
- Kuba (kommunista párt)
- Eritrea
- Nyugat-Szahara
- Burma (az ellenzéki pártok nem léphetnek hivatalba)
- Laosz (kommunista párt)
- Szíria (Baath Párt)
- Türkmenisztán
Hasonló helyzetek
De facto egypárti államok
Olyan országok, ahol más pártok legálisak, de jelenleg egyik sem létezik. Néhány királyságban a királyi család ténylegesen uralkodik az országban, politikai pártokkal vagy anélkül. A közel-keleti királyságok és emírségek erre példák.
Domináns pártrendszer
Ez egy nagyon fontos és széles körben elterjedt rendszer. Példák:
Gyakran említett példák: Az Egységes Oroszország (KP) Oroszországban, az Új Azerbajdzsáni Párt Azerbajdzsánban, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Törökországban, a Szerb Haladó Párt (SNS) Szerbiában, a Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) Montenegróban, a Népi Akció Pártja (PAP) Szingapúrban, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) Dél-Afrikában, a Liberális Demokrata Párt Japánban, az Awami Liga Bangladesben, az MPLA Angolában és a ZANU-PF Zimbabwében.
Minden olyan országban, ahol ez a rendszer működik és nem demokratikus, módszereket alkalmaznak más pártok elnyomására, anélkül, hogy ténylegesen betiltanák őket. Bizonyos esetekben az államhatalmat közvetlenül és közvetve arra használják, hogy megakadályozzák, hogy a kisebb pártok több szavazatot kapjanak. Ez magában foglalhatja a választási csalást, a választási körzetek megváltoztatását vagy a bírósági döntéseket (amelyeket a kormány irányít. Sok esetben az ellenzéki vezetőket és más személyiségeket megakadályozzák abban, hogy a választások idején a tömegmédiát használják, és gyakran megfenyegetik, zaklatják, bebörtönzik, sőt meg is ölik őket. Más esetekben a kormánypárti jelölteken kívül csak a kisebb szövetséges pártok jelöltjei és a domináns kormánypárttal szoros szövetségben álló "független" jelöltek jutnak elsöprő előnyhöz.
Ezekben az esetekben a kormány veresége "belátható időn belül nem várható".
Nagyon kevés egypárti állam valóban demokratikus, ahol nincsenek korlátok más pártokkal szemben. Mexikóban az Intézményes Forradalmi Párt elnökjelöltjeit több mint 70 éven keresztül népszavazáson választották meg.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az egypártrendszer?
A: Az egypártrendszer olyan államforma, amelyben az országot egyetlen politikai párt irányítja, vagyis csak egy politikai párt létezik, és más politikai pártok megalakulása tilos.
K: Gyakori, hogy egyes országokban sok politikai párt létezik, de csak egy lehet az uralkodó?
V: Igen, ezt nevezik egypárti domináns államnak. Ebben az esetben a domináns uralkodó párttal szemben ellenzéki pártok ugyan megengedettek, de nincs valós esélyük a hatalomra jutásra.
K: Tudna példát mondani az egypártrendszerre?
V: Az egypártrendszerre példa Kína, ahol minden hatalom a Kínai Kommunista Párt kezében van. Más pártok csak akkor létezhetnek, ha elfogadják a Kommunista Párt vezető szerepét.
K: Vannak jól ismert példák a történelemből?
V: A Szovjetunió 1922-1991 között, a náci Németország 1933-1945 között, Olaszország Benito Mussolini alatt 1922-1943 között, valamint a különböző keleti blokk államai a történelem legismertebb példái az egypárti államokra.
K: Minden egypártrendszer diktatúrának minősül?
V: Nem feltétlenül; néhányat azonban diktatúrának lehet tekinteni, és rendőrállamnak vagy katonai diktatúrának nevezni, ha titkosrendőrséget vagy katonaságot használnak arra, hogy a diktátort erőszakkal hatalmon tartsák.
K: Milyen típusú politikai filozófiák jellemzője az egypártrendszer?
V: Az egypártrendszer általában a kommunista marxista-leninista és a fasiszta politikai filozófiákban található meg.
