Matematika

A matematika a számok, alakzatok és minták tanulmányozása. A szó a görög "μάθημα" (máthema) szóból származik, jelentése "tudomány, tudás vagy tanulás", és néha rövidítve maths (Angliában, Ausztráliában, Írországban és Új-Zélandon) vagy math (az Egyesült Államokban és Kanadában). A rövidített szavakat a diákok és iskoláik gyakran használják a számtan, a geometria vagy az egyszerű algebra kifejezésére.

A matematika a következőket foglalja magában:

Számok: hogyan lehet számolni a dolgokat.
Szerkezet: a dolgok szervezése. Ezt az alterületet általában algebrának nevezik.
Hely: a dolgok helye és elrendezése. Ezt az alterületet általában geometriának nevezik.
Változás: hogyan válnak a dolgok mássá. Ezt az alterületet általában elemzésnek nevezik.

A matematika hasznos a való világban előforduló problémák megoldására, ezért a matematikusokon kívül sokan tanulják és használják a matematikát. Manapság számos munkakörben szükség van némi matematikára. Az üzleti, tudományos, mérnöki és építőiparban dolgozóknak szükségük van némi matematikai tudásra.

Problémamegoldás a matematikában

A matematika a logika segítségével oldja meg a problémákat. A matematikusok által használt logika egyik fő eszköze a következtetés. A dedukció a gondolkodás egy speciális módja annak, hogy régi igazságok felhasználásával új igazságokat fedezzünk fel és bizonyítsunk. Egy matematikus számára az ok, amiért valami igaz (ezt nevezik bizonyításnak), ugyanolyan fontos, mint az a tény, hogy igaz, és ezt az okot gyakran a dedukció segítségével találják meg. A dedukció használata az, ami megkülönbözteti a matematikai gondolkodást a tudományos gondolkodás más fajtáitól, amelyek kísérletekre vagy interjúkra támaszkodhatnak.

A logikát és az érvelést a matematikusok általános szabályok alkotására használják, amelyek a matematika fontos részét képezik. Ezek a szabályok kihagynak olyan információkat, amelyek nem fontosak, így egyetlen szabály számos helyzetre kiterjedhet. Az általános szabályok megtalálásával a matematika egyszerre sok problémát megold, mivel ezek a szabályok más problémákra is alkalmazhatók. Ezeket a szabályokat nevezhetjük tételeknek (ha már bizonyítottak) vagy feltételezéseknek (ha még nem tudni, hogy igazak-e). A legtöbb matematikus nem logikai és kreatív érvelést használ a logikai bizonyítás megtalálásához.

Néha a matematika olyan szabályokat vagy elképzeléseket talál és tanulmányoz, amelyeket még nem értünk. A matematikában gyakran azért választanak ötleteket és szabályokat, mert egyszerűnek vagy szépnek tartják őket. Másrészt, néha ezeket az ötleteket és szabályokat a matematikában való tanulmányozásuk után a való világban találják meg; ez a múltban sokszor megtörtént. Általánosságban elmondható, hogy a matematika szabályainak és ötleteinek tanulmányozása segíthet jobban megérteni a világot. Néhány példa a matematikai problémákra: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, számolás, törtek és tizedesjegyek. Az algebrai problémákat bizonyos változók kiértékelésével oldják meg. A számológép minden matematikai problémára választ ad a négy alapvető számtani műveletben.

A matematika tanulmányi területei

Szám

A matematika a számok és mennyiségek tanulmányozását foglalja magában.A tudomány egyik ága, amely a forma, a mennyiség és az elrendezés logikájával foglalkozik. Az alább felsorolt területek többségét a matematika számos különböző területén tanulmányozzák, beleértve a halmazelméletet és a matematikai logikát is. A számelmélet tanulmányozása általában inkább az egész számok szerkezetére és viselkedésére összpontosít, mint maguknak a számoknak a tényleges alapjaira, ezért ebben az alfejezetben nem szerepel.

0 , 1 , 2 , 2 , 3 , ... {\displaystyle 0,1,2,3,\ldots } $0,1,2,3,\ldots$	... , - 1 , 0 , 1 , 1 , ... {\displaystyle \ldots ,-1,0,1,\ldots } $\ldots ,-1,0,1,\ldots$	1 2 , 2 3 , 0.125 , ... {\displaystyle {\frac {1}{2}}},{\frac {2}{3}},0.125,\ldots } ${\frac {1}{2}},{\frac {2}{3}},0.125,\ldots$	π , e , 2 , ... {\displaystyle \pi ,e,{\sqrt {2}},\ldots } $\pi ,e,{\sqrt {2}},\ldots$	1 + i , 2 e i π / 3 , ... {\displaystyle 1+i,2e^{i\pi /3},\ldots } $1+i,2e^{i\pi /3},\ldots$
Természetes számok	Egész számok	Racionális számok	Valós számok	Komplex számok
0 , 1 , ... , ω , ω + 1 , ... , 2 ω , ... {\displaystyle 0,1,\ldots ,\omega ,\omega +1,\ldots ,2\omega ,\ldots } $0,1,\ldots ,\omega ,\omega +1,\ldots ,2\omega ,\ldots$	ℵ 0 , ℵ 1 , ... {\displaystyle \aleph _{0},\aleph _{1},\ldots } $\aleph _{0},\aleph _{1},\ldots$	+ , - , × , ÷ {\displaystyle +,-,\times ,\div } $+,-,\times ,\div$	> , ≥ , = , ≤ , < {\displaystyle >,\geq ,=,\leq ,< } $>,\geq ,=,\leq ,<$	f ( x ) = x {\displaystyle f(x)={\sqrt {x}}} $f(x)={\sqrt {x}}$
Ordinális számok	Kardinális számok	Aritmetikai műveletek	Aritmetikai kapcsolatok	Funkciók

Szerkezet

A matematika számos területe tanulmányozza egy tárgy szerkezetét. A legtöbb ilyen terület az algebra tanulmányozásának része.


Számelmélet	Absztrakt algebra	Lineáris algebra	Rendelmélet	Gráfelmélet

Shape

A matematika egyes területei a dolgok alakját tanulmányozzák. A legtöbb ilyen terület a geometria tanulmányozásának része.


Topológia	Geometria	Trigonometria	Differenciálgeometria	Fraktálgeometria

Változás

A matematika egyes területei a dolgok változásának módját tanulmányozzák. A legtöbb ilyen terület az analízis tanulmányozásának része.


Calculus	Vektorszámítás	Elemzés

Differenciálegyenletek	Dinamikus rendszerek	Káoszelmélet

Alkalmazott matematika

Az alkalmazott matematika a matematikát más területek, például a mérnöki tudományok, a fizika és a számítástechnika problémáinak megoldására használja.

Numerikus analízis - Optimalizálás - Valószínűségelmélet - Statisztika - Matematikai pénzügyek - Játékelmélet - Matematikai fizika - Fluiddinamika - Számítási algoritmusok

Híres tételek

Ezek a tételek a matematikusokat és a nem matematikusokat is érdekelték.

Pitagorasz-tétel - Fermat utolsó tétele - Goldbach-elmélet - Ikerprímelmélet - Gödel befejezetlenségi tételei - Poincaré-elmélet - Cantor diagonális érve - Négy színtétel - Zorn lemma - Euler-identitás - Church-Turing tézis.

Ezek olyan tételek és feltevések, amelyek nagymértékben megváltoztatták a matematikát.

Riemann-hipotézis - Kontinuum-hipotézis - P versus NP - Pitagorasz-tétel - Központi határérték-tétel - A számtan alaptétele - Az algebra alaptétele - Az aritmetika alaptétele - A vetületi geometria alaptétele - Felületek osztályozási tételei - Gauss-Bonnet-tétel - Fermat utolsó tétele - Kantorovics-tétel.

Alapok és módszerek

A matematika természetének megértésében elért fejlődés befolyásolja a matematikusok tanulmányozásának módját is.

Matematikafilozófia - Matematikai intuicionizmus - Matematikai konstruktivizmus - A matematika alapjai - Halmazelmélet - Szimbolikus logika - Modellelmélet - Kategóriaelmélet - Logika - Fordított matematika - Matematikai szimbólumok táblázata

Történelem és a matematikusok világa

Matematika a történelemben és a matematika története.

A matematika története - A matematika idővonala - Matematikusok - Fields-érem - Abel-díj - Millenniumi díj problémái (Clay MathPrize) - Nemzetközi Matematikai Unió - Matematikai versenyek - Oldalirányú gondolkodás - Matematika és a nemek közötti egyenlőség - Matematika és nemek közötti egyenlőség

Matematikai díjak

Nincs matematikai Nobel-díj. A matematikusok fontos munkáikért Abel-díjat és Fields-érmet kaphatnak.

A Clay Matematikai Intézet közölte, hogy egymillió dollárt ad annak, aki megoldja a Millenniumi Díj egyik problémáját.

Matematikai eszközök

Számos olyan eszköz létezik, amelyet a matematika elvégzésére vagy a matematikai problémákra adott válaszok megtalálására használnak.

Régebbi eszközök

Abacus
Napier csontok, számológép
Vonalzót és iránytűt
Mentális számítás

Újabb eszközök

Számológépek és számítógépek
Programozási nyelvek
Számítógépes algebrai rendszerek (felsorolás)
Internetes gyorsírás
statisztikai elemző szoftver (például SPSS)
SAS programozási nyelv
R programozási nyelv

Lásd még

A nők idővonala a matematikában
Amerikai Matematikai Társaság
Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság
Matematika Genealógia projekt
Matematika tantárgyi osztályozás

Kérdések és válaszok

K: Mi a matematika?

V: A matematika a számok, alakzatok és minták tanulmányozása. A szó a görög μάθημα (máthema) szóból származik, amely "tudományt, tudást vagy tanulást" jelent.

K: Melyek a matematika fő területei?

V: A matematika fő területei a számok, a szerkezet (algebra), a hely (geometria) és a változás (analízis).

K: Hogyan használják a matematikát a való világban?

V: Az alkalmazott matematika hasznos a valós problémák megoldásához. Az üzleti életben, a tudományban, a mérnöki és az építőiparban dolgozók használják a matematikát.

K: Van a "matematikának" rövidített változata?

V: Igen - a Brit Nemzetközösség országaiban "maths"-ra, Észak-Amerikában pedig "math"-ra rövidíthető.

K: Mit jelent a "matematika" szó?

V: A "matematika" szó a görög μάθημα (máthema) szóból származik, amely "tudományt, tudást vagy tanulást" jelent.

K: Milyen típusú problémamegoldást foglal magában az alkalmazott matematika?

V: Az alkalmazott matematika olyan valós problémák megoldását jelenti, amelyekkel az üzleti, tudományos, mérnöki és építőipari területen dolgozók találkoznak.