Angol mint második nyelv: ESL, EFL, ESOL, ELF — definíciók és különbségek

Ismerd meg az angol mint második nyelv (ESL, EFL, ESOL, ELF) jelentését és különbségeit: érthető, részletes útmutató nyelvtanulóknak és tanároknak.

Az angol mint második nyelv egy gyakori kifejezés, amelyhez kapcsolódó rövidítések is léteznek, például:

• ESL, azaz "angol mint második nyelv". Ezt leggyakrabban olyan országban használják, ahol az angol az elsődleges nyelv.
• EFL, azaz "angol mint idegen nyelv". Ezt leggyakrabban olyan országban használják, ahol az angol nem az elsődleges nyelv.
• EAL, azaz "angol mint kiegészítő nyelv". Ezt ritkán használják.
• ESOL, ami annyit jelent, hogy "English for Speakers of Other Languages". Ez ritka.
• ELF, azaz "English as a Lingua Franca", ami a globalizációval kapcsolatos kifejezés.

Mit jelentenek pontosabban ezek a rövidítések?

ESL (English as a Second Language): olyan tanulókra vagy tanfolyamokra utal, akik olyan országban élnek, ahol az angol széles körben használt (például USA, Kanada, Ausztrália, Egyesült Királyság), és az angolt a társadalmi részvételhez, munkához vagy oktatáshoz második nyelvként kell elsajátítaniuk. Gyakori cél: mindennapi kommunikáció, munkahelyi nyelvhasználat és iskolai teljesítmény.

EFL (English as a Foreign Language): olyan helyzetekre vonatkozik, ahol az angol nem része a mindennapi köznyelvnek, hanem elsősorban idegen nyelvként tanulják (például sok európai, ázsiai vagy latin-amerikai ország iskoláiban). Itt a hangsúly gyakran vizsgafelkészítésen, nyelvtani pontosságon és osztálytermi gyakorlaton van.

EAL (English as an Additional Language): a kifejezés különösen az oktatásban használatos (gyakori az Egyesült Királyságban). Olyan tanulókat jelöl, akiknek van egy vagy több anyanyelvük, és az angol a további nyelv, amelyet az iskolai tanuláshoz vagy társadalmi beilleszkedéshez használnak. Az "additional" szó hangsúlyozza, hogy az angol nem feltétlenül második nyelv szerkezetileg, hanem egy további nyelv az egyén nyelvi repertoárjában.

ESOL (English for Speakers of Other Languages): gyakran használják felnőttoktatásban és közösségi kurzusoknál; célja, hogy olyan embereket segítsen, akik angolul tanulnak a bevándorlás, munkavállalás vagy társadalmi integráció miatt. Az ESOL elnevezés hangsúlyozza, hogy a tanfolyamok más nyelvet beszélő diákok számára készülnek.

ELF (English as a Lingua Franca): azt a jelenséget írja le, amikor az angolt nem a natív beszélők nyelveként használják, hanem nemzetközi kommunikációs eszközként különböző anyanyelvű beszélők között. Itt a cél az érthetőség és a hatékony kommunikáció, nem feltétlenül a natív minták követése; a hangsúly a kölcsönös megértésen, a kiejtés és szóhasználat rugalmasságán van.

Fő különbségek a gyakorlatban

• Használati környezet: ESL — angol domináns társadalom; EFL — angol nem mindennapi nyelv; EAL/ESOL — oktatás és integráció hangsúlya; ELF — nemzetközi kommunikáció.
• Tanítási fókusz: ESL/ESOL — funkcionális, életből vett nyelvhasználat; EFL — osztálytermi nyelvtan, vizsgakészülés; ELF — kommunikációs stratégiák, érthetőség.
• Célok: ESL — társadalmi és munkahelyi beilleszkedés; EFL — nyelvtani ismeretek és vizsgák; ESOL/EAL — integráció, mindennapi nyelvi kompetencia; ELF — hatékony nemzetközi interakció.

Min múlik, melyik kifejezést használjuk?

A választás gyakran a kontextustól, a célcsoporttól és a szervezeti gyakorlatoktól függ. Például észak-amerikai vagy ausztrál iskolákban gyakrabban találkozunk az ESL kifejezéssel; brit iskolákban és tananyagokban sokszor az EAL és az ESOL szerepel; nyelviskolák és vizsgaközpontok pedig az EFL-t használhatják olyan országokban, ahol az angol idegen nyelv. Az ELF inkább nyelvszociológiai és kutatási fogalomként él a szakirodalomban.

Milyen vizsgák és értékelések kapcsolódhatnak?

A kifejezések önmagukban nem határozzák meg, hogy melyik nyelvvizsgát kell választani. Gyakori nemzetközi vizsgák: IELTS, TOEFL, Cambridge (PET/FCE/CAE/CPE), illetve nemzeti szintű ESOL/EFL tanúsítványok. A CEFR (A1–C2) skála gyakran használatos a szintek meghatározására mind ESL, mind EFL kontextusban.

Gyakorlati tanácsok tanulóknak és tanároknak

• Tanulóknak: tisztázd a célodat (munka, tanulás, vizsga, utazás) és válassz kurzust ennek megfelelően; ha cél a mindennapi élet, keress ESOL/ESL jellegű gyakorlati órákat; ha vizsga a cél, válassz EFL/vizsgafelkészítő kurzust.
• Tanároknak: alkalmazkodjatok a tanulók szükségleteihez: bevándorlók esetén integrációs és élethelyzeteket modellező feladatok, nyelviskolai diákoknál nyelvtani és vizsgafeladatok; ELF szemléletnél hangsúly a kommunikációs stratégiákon és a kölcsönös megértésen.
• Mindkettőnek: használjatok autentikus forrásokat (cikkek, videók, beszélgetések), vegyétek figyelembe a közösségi és munkahelyi nyelvhasználatot, és dolgozzatok a hallásértésen, kiejtésen és szókinccsel.

Összefoglalás

Mind az ESL, EFL, EAL, ESOL és ELF az angol tanulás különböző aspektusaira világít rá. A legfontosabb különbség a kontextus és a cél: hol használják az angolt, miért tanulják, és milyen készségekre helyezzük a hangsúlyt. A tanulók számára célszerű a saját céljaikhoz és élethelyzetükhöz illő kurzust és módszert választani.

Kérdések és válaszok

K: Mit jelent az ESL és hol használják leggyakrabban?

K: Mit jelent az EFL kifejezés, és hol használják leggyakrabban?

K: Mit jelent az EAL kifejezés?

K: Mi az ESOL, és általában kinek szól?

K: Mit jelent az ELF és mihez kapcsolódik?

K: Mi a közös ezekben a rövidítésekben?

K: Hogyan használják ezeket a rövidítéseket a nyelvtanulással kapcsolatban?

Keresés betűvel