Skandinávia
Skandinávia egy észak-európai országcsoport. Skandináviához tartozik Dánia, Norvégia és Svédország. Egyesek szerint Finnország is Skandinávia része. Mások szerint Izland és a Feröer-szigetek is ide számítanak. A "Skandináviát" legtöbbször olyan helyekre használják, ahol az emberek skandináv nyelveket (más néven észak-germán nyelveket) beszélnek. A skandináv nyelvek (svéd, norvég, dán) nagyon hasonlítanak egymásra, és sok skandináv megérti a többi nyelv egy részét.
Az, hogy az emberek mit értenek azon, amikor azt mondják, hogy "Skandinávia", attól függ, hogy mit tartanak fontosnak az adott pillanatban. Legtöbbször, amikor az emberek a térképekről, a természetes szárazföldi formációkról és a gazdaság működéséről akarnak beszélni, azt mondják, hogy Finnország Skandinávia része, Izland viszont nem. Amikor az emberek a történelemről és arról akarnak beszélni, hogy milyen nyelveket beszélnek az emberek, akkor azt mondják, hogy Izland Skandinávia része, de Finnország nem.
A Skandináv-félsziget egy nagy félsziget, amely Észak-Európától nyugatra, a Balti-tenger északi oldalán húzódik. Norvégia, Svédország és Finnország egy része ezen a félszigeten fekszik. Dániát azonban etnikai értelemben gyakrabban tekintik Skandinávia részének, mint Finnországot. Ennek oka, hogy a dán nyelv skandináv nyelv, a finn azonban nem az.
Egyesek szeretik azt mondani, hogy "skandináv országok" a "Skandinávia" helyett, mert úgy gondolják, hogy ez földrajzilag helyesebb, de az északi országok közé tartozik Norvégia, Svédország, Dánia (beleértve a Feröer-szigeteket is), Finnország és Izland. Ez az öt ország az Északi Tanácsot használja arra, hogy politikai és kulturális tevékenységekben együtt dolgozzon. Dánia, Svédország és Finnország is tagja az Európai Uniónak, de csak Finnország tartozik az eurózónához, vagyis az eurót használja pénzként. A többi északi ország még mindig a saját pénzét használja, amelyet koronának vagy koronának (a "korona" szóból) neveznek. Norvégia és Izland, amelyek nem tagjai az EU-nak, tagjai a NATO-nak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA). Egyedül Dánia tagja az EU-nak és a NATO-nak is.
Műholdfelvétel Skandináviáról, 2003. február
A leggyakoribb használat: a három monarchia: Dánia, Norvégia és Svédország Kiterjesztett használat: Finnország, Svalbard, Izland, Grönland és a Feröer-szigetek.
Földrajz
A Skandináv-félsziget nagy részén csak néhány ember él. Hatalmas fenyő-, nyír- és lucfenyőerdőkkel rendelkezik. A nyugati és északi részek hegyvidékesek; a skandináv hegyek a világ legrégebbi hegyei közé tartoznak. A legmagasabb hegy a norvégiai Galdhøpiggen. Dánia (43 098 km2 ) a legkisebb a skandináv országok közül. Sűrűbben lakott, és a földterület nagy része mezőgazdasági terület. Svédország (449 964 km2) a legnagyobb a skandináv országok közül. Itt van a legtöbb tó, és a táj a déli síkságoktól a nyugati hegyeken át (a norvég határ mentén) az északi tundráig terjed. Skandinávia és Finnország legészakibb részét Lappföldnek nevezik, ahol a szamii nép él. Néhányan közülük még mindig rénszarvasokat terelnek, de a legtöbb szamii modern házakban él és modern munkát végez, mint a többi skandináv.
Vikings
A skandinávok leghíresebb csoportja a középkori vikingek. A vikingek támadtak és portyáztak, de kereskedők is voltak, eljutottak Ukrajnába, és kereskedelmi útvonalakat indítottak a Közel-Keletre.
A norvégiai vikingek felfedezők voltak, akik hosszúhajóikkal átkeltek az Atlanti-óceán északi részén. Eljutottak Izlandra és Grönlandra, ahol városokat és gazdaságokat építettek. A norvég felfedezők Kanada keleti partvidékére is eljutottak, ahol legalább egy települést hoztak létre, de ez nem maradt fenn a modern időkig.
A vikingek Dániából érkeztek Angliába, ahol hatással voltak a történelemre és a politikára, sőt még az angol nyelvre is. A dán fosztogatók többször is nagy erőszakkal támadták meg Angliát. Néha a dánok azt kérték, hogy az angolok fizessenek nekik, hogy elmenjenek. Ezeket a fizetségeket "Danegeld"-nek (dán arany) nevezték. Az Anglia keleti partján lévő templomok papjai és püspökei híres imát írtak: "Szabadíts meg minket, Uram, a norvégok haragjától!" A "Norsemen" egy másik kifejezés az "északi emberek" vagy a dánok kifejezésre.
Skandinávok a szépirodalomban és a színházban
Sokkal később, a 19. században (1800-as évek) Richard Wagner és más művészek a romantikus korszakban operákat és más műalkotásokat készítettek az ősi germán kultúráról. Szerették a vikingeket, mert nem voltak görögök vagy rómaiak. Nekik jutott először eszükbe, hogy a vikingek szárnyas vagy szarvakkal ellátott sisakot viselnek, és kivájt állati szarvakból isznak. Néhány ókori germán viselt szarvakkal ellátott sisakot, de az igazi vikingek nem. Wagner és társai a Ring des Nibelungen című operában szándékosan úgy öltöztették a színészeket, hogy úgy nézzenek ki, mint az ősi germánok, és hogy a közönség úgy érezze, hogy a modern németek a középkori vikingektől származnak.
Történelem
A 10-13. században, amikor a keresztény vallás elterjedt Skandiáviában, modern országok kezdtek kialakulni. Ezek három királysággá tömörültek:
- Dánia
- Svédország
- Norvégia
E három skandináv királyság 1387-ben I. Margit dán királynő vezetésével létrehozta a Kalmari Uniót. Svédország azonban 1523-ban kilépett az unióból. Emiatt polgárháború tört ki Dániában és Norvégiában. Ezután következett be a protestáns reformáció, és a katolikus és a protestáns keresztények harcoltak egymás ellen. Miután a dolgok rendeződtek, a norvég titkos tanácsot megszüntették: 1537-ben ült össze utoljára. Dánia és Norvégia 1536-ban újabb uniót kötött, amely 1814-ig tartott. Ebből alakult ki a három modern ország, Dánia, Norvégia és Izland.
A Dánia, Svédország és Norvégia közötti határok a XVII. század közepén alakultak ki a mai formájukban: Az 1645-ös brömsebrói szerződésben Dánia-Norvégia bizonyos területeket adott Svédországnak: Jämtland, Härjedalen és Idre & Särna norvég tartományokat, valamint Gotland és Ösel (Észtországban) balti-tengeri szigeteket. Az 1658. évi roskildei szerződés arra kényszerítette Dánia-Norvégországot, hogy a dán tartományokat, Scania, Blekinge, Halland, Bornholm, valamint a norvég tartományokat, Båhuslen és Trøndelagot Svédországnak adja. 1660-ban a koppenhágai békeszerződés arra kényszerítette Svédországot, hogy Bornholmot és Trøndelagot visszaadja Dánia-Norvégia számára.
Finnország a középkorban Svédország része volt. A Napóleon által vívott háborúk idején Oroszország része lett.
Kérdések és válaszok
K: Mely országok tartoznak Skandináviához?
V: Skandináviát Dánia, Norvégia és Svédország alkotja. Egyesek Finnországot, valamint Izlandot és a Feröer-szigeteket is Skandinávia részének tekintik.
K: Milyen nyelveket beszélnek Skandináviában?
V: Skandináviában skandináv nyelveket, más néven északi germán nyelveket vagy északi nyelveket beszélnek. Ezek közé tartozik a svéd, a norvég, a dán, az izlandi és a feröeri nyelv. A finn nem számít skandináv nyelvnek.
K: Finnország Skandinávia részének tekinthető?
V: Az, hogy Finnországot Skandinávia részének tekintik-e vagy sem, attól függ, hogy milyen kontextusban beszélünk róla. Ha a térképekről, a természeti területformákról és a gazdaságról beszélünk, Finnországot is beleszámíthatjuk, de ha a történelemről és a nyelvről van szó, nem biztos, hogy beletartozik.
K: Melyik félszigeten fekszik Skandinávia legnagyobb része?
V: Skandinávia nagy része a Skandináv-félszigeten fekszik, amely Észak-Európától nyugatra, a Balti-tenger északi oldalán húzódik. Norvégia, Svédország és Finnország egyes részei ezen a félszigeten helyezkednek el.
K: Skandinávia minden országa tagja az Európai Uniónak (EU)?
V: Dánia, Svédország és Finnország mind tagja az EU-nak, de csak Finnország tagja a valutaövezetnek, ami azt jelenti, hogy az eurót használja pénzként, míg a többi skandináv ország továbbra is a saját pénzét, a koronát (a "korona" szóból) használja.
Kérdés: Vannak-e a NATO vagy az EFTA tagjai között olyan skandináviai országok, amelyek nem EU-tagok?
V: Norvégia és Izland, amelyek mindketten nem uniós országok, mind a NATO, mind az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai. Egyedül Dánia tagja az EU-nak és a NATO-nak.
