Skandinávia: mely országok tartoznak ide? Földrajz, nyelvek, különbségek
Skandinávia: mely országok tartoznak ide? Földrajz, nyelvek, különbségek — ismerd meg Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Izland és a Feröer helyzetét, nyelvi és kulturális eltéréseit.
Skandinávia hagyományosan egy észak-európai országcsoportot jelöl. A legtöbb meghatározás szerint ide tartozik Dánia, Norvégia és Svédország. Egyes értelmezések kiterjesztik a fogalmat, és Finnország vagy Izland nevét is ide sorolják; mások a Feröer-szigetek is felsorolnak a skandináv kapcsolatok körében. A szóhasználat gyakran attól függ, hogy földrajzi, nyelvi vagy történelmi szempontból beszélünk-e a régióról.
Mely országok tartoznak ide és miért?
Ha a meghatározást nyelvi alapon nézzük, akkor a "Skandinávia" kifejezést jellemzően olyan területekre használják, ahol a skandináv nyelveket (más néven észak-germán nyelveket) beszélik. Ennek megfelelően a svéd, a norvég és a dán egymáshoz nagyon közeli nyelvek; sok skandináv ért valamelyest a szomszédja nyelvét is. Ezért a dán, norvég és svéd országokat általában egy csoportba sorolják.
Földrajzi szempontból a Skandináv-félsziget fontos szerepet játszik: erre a félszigetre nyúlnak be főként Norvégia és Svédország, továbbá a félsziget északkeleti részén terül el részben Finnország is. A Balti-tenger északi partvidéke, valamint a környező tengeri szigetek (például a Feröer-szigetek) szintén befolyásolják a határok és besorolások alakját.
Skandinávia vs. északi országok (Nordic)
Gyakran helytelenül használják egymás szinonimáiként a "Skandinávia" és az "északi országok" kifejezéseket. A gyakorlati politikai együttműködésre az öt klasszikus északi ország — Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és Izland — épül, amelyeket sokszor együtt említenek. Egyesek ezért inkább a "skandináv országok" a "Skandinávia" helyett"" megfogalmazást részesítik előnyben, ha pontosabb földrajzi és politikai különbségeket akarnak kifejezni.
Nyelvek és etnikum
A skandináv nyelvek (svéd, norvég, dán) erős kölcsönös érthetőséget mutatnak, mert közös észak-germán eredetűek. Ezzel szemben a finn nyelv nem indoeurópai, hanem uráli nyelvcsaládba tartozik, ezért nem hasonlítható közvetlenül a skandináv nyelvekhez. Emellett a régióban élnek kisebb nemzetiségek és őslakos közösségek, például a számi népcsoport, amely Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország északi területein él, saját nyelvvel és kultúrával.
Földrajz és éghajlat
A Skandinávia vidékei változatosak: a nyugati partvidéket fjordok és hófödte hegyek jellemzik (különösen Norvégiában), míg keletebbre síkságok és erdők találhatók. Az északi területeken a sarkkör közelében tundra és sarki éghajlat uralkodik, délebbre mérsékeltebb, óceáni vagy kontinentális hatású éghajlat van. A partmenti vizek és áramlatok (például az Észak-Atlanti áramlat) jelentősen befolyásolják a hajózást, a halászatot és az időjárást.
Politika, gazdaság, valuta
A régió országai különböző nemzetközi szervezeti tagságokkal rendelkeznek. Dánia, Svédország és Finnország is tagja az Európai Uniónak, de csak Finnország tartozik az eurózónához, vagyis az eurót használja pénzként. A többi északi ország saját pénznemét, legtöbbször a koronát, használja. Norvégia és Izland nem tagjai az EU-nak, de tagjai olyan szervezeteknek, mint a NATO-nak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) — részvételük viszont országonként eltérő.
Kulturális és társadalmi különbségek
Bár a skandináv országok közös kulturális gyökerekkel rendelkeznek (például hasonló jogi hagyományok, jóléti rendszerek és nyugati értékrend), vannak jelentős regionális különbségek: nyelvi eltérések, vallási szokások, etnikai kisebbségek és eltérő gazdasági struktúrák. A jóléti állam modellje, a magas életszínvonal, az oktatás és az egészségügy központi témák a népszerű percepcióban, de az egyes országok költségvetési politikája és társadalmi megoldásai eltérnek.
Összefoglaló
Röviden: a mindennapi beszédben Skandinávián általában Dánia, Norvégia és Svédország értendő; attól függően, hogy nyelvi, földrajzi vagy politikai szempontot veszünk-e figyelembe, gyakran hozzáadják Finnország vagy Izland nevét is. A pontos meghatározás attól függ, mit akarunk hangsúlyozni: nyelvet, földrajzi elhelyezkedést, történelmet vagy politikai együttműködést.
Műholdfelvétel Skandináviáról, 2003. február
A leggyakoribb használat: a három monarchia: Dánia, Norvégia és Svédország Kiterjesztett használat: Finnország, Svalbard, Izland, Grönland és a Feröer-szigetek.
Földrajz
A Skandináv-félsziget nagy részén csak néhány ember él. Hatalmas fenyő-, nyír- és lucfenyőerdőkkel rendelkezik. A nyugati és északi részek hegyvidékesek; a skandináv hegyek a világ legrégebbi hegyei közé tartoznak. A legmagasabb hegy a norvégiai Galdhøpiggen. Dánia (43 098 km2 ) a legkisebb a skandináv országok közül. Sűrűbben lakott, és a földterület nagy része mezőgazdasági terület. Svédország (449 964 km2) a legnagyobb a skandináv országok közül. Itt van a legtöbb tó, és a táj a déli síkságoktól a nyugati hegyeken át (a norvég határ mentén) az északi tundráig terjed. Skandinávia és Finnország legészakibb részét Lappföldnek nevezik, ahol a szamii nép él. Néhányan közülük még mindig rénszarvasokat terelnek, de a legtöbb szamii modern házakban él és modern munkát végez, mint a többi skandináv.
Vikings
A skandinávok leghíresebb csoportja a középkori vikingek. A vikingek támadtak és portyáztak, de kereskedők is voltak, eljutottak Ukrajnába, és kereskedelmi útvonalakat indítottak a Közel-Keletre.
A norvégiai vikingek felfedezők voltak, akik hosszúhajóikkal átkeltek az Atlanti-óceán északi részén. Eljutottak Izlandra és Grönlandra, ahol városokat és gazdaságokat építettek. A norvég felfedezők Kanada keleti partvidékére is eljutottak, ahol legalább egy települést hoztak létre, de ez nem maradt fenn a modern időkig.
A vikingek Dániából érkeztek Angliába, ahol hatással voltak a történelemre és a politikára, sőt még az angol nyelvre is. A dán fosztogatók többször is nagy erőszakkal támadták meg Angliát. Néha a dánok azt kérték, hogy az angolok fizessenek nekik, hogy elmenjenek. Ezeket a fizetségeket "Danegeld"-nek (dán arany) nevezték. Az Anglia keleti partján lévő templomok papjai és püspökei híres imát írtak: "Szabadíts meg minket, Uram, a norvégok haragjától!" A "Norsemen" egy másik kifejezés az "északi emberek" vagy a dánok kifejezésre.
Skandinávok a szépirodalomban és a színházban
Sokkal később, a 19. században (1800-as évek) Richard Wagner és más művészek a romantikus korszakban operákat és más műalkotásokat készítettek az ősi germán kultúráról. Szerették a vikingeket, mert nem voltak görögök vagy rómaiak. Nekik jutott először eszükbe, hogy a vikingek szárnyas vagy szarvakkal ellátott sisakot viselnek, és kivájt állati szarvakból isznak. Néhány ókori germán viselt szarvakkal ellátott sisakot, de az igazi vikingek nem. Wagner és társai a Ring des Nibelungen című operában szándékosan úgy öltöztették a színészeket, hogy úgy nézzenek ki, mint az ősi germánok, és hogy a közönség úgy érezze, hogy a modern németek a középkori vikingektől származnak.
Történelem
A 10-13. században, amikor a keresztény vallás elterjedt Skandiáviában, modern országok kezdtek kialakulni. Ezek három királysággá tömörültek:
- Dánia
- Svédország
- Norvégia
E három skandináv királyság 1387-ben I. Margit dán királynő vezetésével létrehozta a Kalmari Uniót. Svédország azonban 1523-ban kilépett az unióból. Emiatt polgárháború tört ki Dániában és Norvégiában. Ezután következett be a protestáns reformáció, és a katolikus és a protestáns keresztények harcoltak egymás ellen. Miután a dolgok rendeződtek, a norvég titkos tanácsot megszüntették: 1537-ben ült össze utoljára. Dánia és Norvégia 1536-ban újabb uniót kötött, amely 1814-ig tartott. Ebből alakult ki a három modern ország, Dánia, Norvégia és Izland.
A Dánia, Svédország és Norvégia közötti határok a XVII. század közepén alakultak ki a mai formájukban: Az 1645-ös brömsebrói szerződésben Dánia-Norvégia bizonyos területeket adott Svédországnak: Jämtland, Härjedalen és Idre & Särna norvég tartományokat, valamint Gotland és Ösel (Észtországban) balti-tengeri szigeteket. Az 1658. évi roskildei szerződés arra kényszerítette Dánia-Norvégországot, hogy a dán tartományokat, Scania, Blekinge, Halland, Bornholm, valamint a norvég tartományokat, Båhuslen és Trøndelagot Svédországnak adja. 1660-ban a koppenhágai békeszerződés arra kényszerítette Svédországot, hogy Bornholmot és Trøndelagot visszaadja Dánia-Norvégia számára.
Finnország a középkorban Svédország része volt. A Napóleon által vívott háborúk idején Oroszország része lett.
Kérdések és válaszok
K: Mely országok tartoznak Skandináviához?
V: Skandináviát Dánia, Norvégia és Svédország alkotja. Egyesek Finnországot, valamint Izlandot és a Feröer-szigeteket is Skandinávia részének tekintik.
K: Milyen nyelveket beszélnek Skandináviában?
V: Skandináviában skandináv nyelveket, más néven északi germán nyelveket vagy északi nyelveket beszélnek. Ezek közé tartozik a svéd, a norvég, a dán, az izlandi és a feröeri nyelv. A finn nem számít skandináv nyelvnek.
K: Finnország Skandinávia részének tekinthető?
V: Az, hogy Finnországot Skandinávia részének tekintik-e vagy sem, attól függ, hogy milyen kontextusban beszélünk róla. Ha a térképekről, a természeti területformákról és a gazdaságról beszélünk, Finnországot is beleszámíthatjuk, de ha a történelemről és a nyelvről van szó, nem biztos, hogy beletartozik.
K: Melyik félszigeten fekszik Skandinávia legnagyobb része?
V: Skandinávia nagy része a Skandináv-félszigeten fekszik, amely Észak-Európától nyugatra, a Balti-tenger északi oldalán húzódik. Norvégia, Svédország és Finnország egyes részei ezen a félszigeten helyezkednek el.
K: Skandinávia minden országa tagja az Európai Uniónak (EU)?
V: Dánia, Svédország és Finnország mind tagja az EU-nak, de csak Finnország tagja a valutaövezetnek, ami azt jelenti, hogy az eurót használja pénzként, míg a többi skandináv ország továbbra is a saját pénzét, a koronát (a "korona" szóból) használja.
Kérdés: Vannak-e a NATO vagy az EFTA tagjai között olyan skandináviai országok, amelyek nem EU-tagok?
V: Norvégia és Izland, amelyek mindketten nem uniós országok, mind a NATO, mind az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai. Egyedül Dánia tagja az EU-nak és a NATO-nak.
Keres