Jean Sibelius

Az élete

Korai élet

Jean (francia kiejtéssel) a finn fővárostól, Helsinkitől 100 km-re északra született. Nagyapja a családnevet finn névről a latin hangzású "Sibelius"-ra változtatta. Apja egy kolerajárvány során halt meg, amikor Jean még nagyon fiatal volt. Családja otthon svédül beszélt, de tizenegy éves korában finn nyelvű iskolába járt. Hegedülni tanult, és szólista akart lenni. Szerette olvasni a Kalevalát, amely egy hosszú epikus költemény volt a régi finn legendákról. Szerette a svéd nyelvű költőket is, akik a természetről írtak verseket.

1885-ben Helsinkibe ment jogot tanulni, de hamarosan felhagyott a joggal, és hegedűtanulmányaira és a zeneszerzésre koncentrált. Berlinbe ment, hogy folytassa zenei tanulmányait. Jó barátságot kötött Ferruccio Busoni zongoraművésszel és zeneszerzővel, akivel együtt ment Lipcsébe. Ekkor már főleg kamarazenét írt. Bécsben Karl Goldmarktól vett órákat, és sok zenekari zenét hallott. Rengeteg pénzt költött, nagyrészt italra, ami hosszú évekig nagy problémát jelentett számára.

Korai sikerek

1891-ben visszatért Finnországba. Tanítással keresett pénzt. Írt egy nagy művet zenekarra és énekesekre Kullervo címmel. A szöveg finnül volt, a történet a Kalevala című versből származott. Ez a mű tette őt híressé.

1892-ben feleségül vette Aino Järnefeltet. Apja tábornok volt, és nagyon szerette a finn nyelvet. A finnek ebben az időben egyre inkább igyekeztek megszabadulni az orosz uralomtól. Sibelius az 1890-es években több hazafias zenét írt, például az En Saga című hangkölteményt és a Lemminkäinen-legendákat, amelyek közé tartozik a népszerű A tuonelai hattyú is. A Finlandia című hazafias hangverse ma is nagyon népszerű. Zenéjére ebben az időben Wagner és Csajkovszkij is hatott. Hallott finn népi dallamokat is, és bár közvetlenül nem használja őket zenéjében, zenei nyelvének részévé váltak. 1897-ben állami nyugdíjat kapott, ami anyagilag segítette, bár sokáig még nagyon gyakran szűkölködött, mert drága ízlése volt.

Érett évek

Sibelius 1899 és 1924 között komponálta azt a 7 szimfóniát, amelyek világszerte híressé tették. Barátja, a karmester Kajanus vezényelte Sibelius műveit, amikor a Helsinki Filharmonikus Zenekarral európai turnéra indult. Felesége kezdett aggódni amiatt, hogy Sibelius Helsinkiben milyen sok alkoholt fogyasztott, ezért 1903-ban rábeszélte, hogy költözzön a család a finn vidéken fekvő Ainola nevű helyre. Järvenpääben építtettek egy házat. Néhány rövid helsinki időszaktól eltekintve élete hátralévő részét ott töltötte. Első művei, amelyeket ott írt, a 2. szimfónia és a Hegedűverseny voltak. 1908-ban súlyosan megbetegedett, és több évig nem tudott szivarozni és alkoholt fogyasztani. Továbbra is utazott, többször járt Angliában, 1914-ben pedig az Egyesült Államokban, ahol nagy népszerűségnek örvendett. A háború után továbbra is írt több szimfóniát, valamint néhány rövid, könnyed darabot. Utolsó nagy műve a Tapiola című hangvers volt 1926-ban. Megpróbált még egy szimfóniát írni (8. sz.), de feladta és megsemmisítette. Soha többé nem írt zenét. Még 30 évig visszavonultan élt finnországi házában. Agyvérzésben halt meg. A házban ma Sibelius-múzeum működik.

Családi élet

Sibelius felesége, Aino igen tekintélyes családból származott. Bár apja tábornok volt a hadseregben, a Järnefeld családban, amelyben zenészek, festők és költők is voltak, igen nagy volt a kultúra iránti érdeklődés. Jean az első látogatásakor beleszeretett Ainóba. Aino egész életében hűséges felesége volt, bár a férfi alkoholproblémái és adósságai miatt sok megpróbáltatást kellett elszenvednie. Öt lányuk született.

Művei

Sibelius leginkább szimfóniáiról és hangverseiről ismert. Szimfóniái nagyon különböznek egymástól, egyik sem mondható "tipikus" stílusának. A korai szimfóniák romantikus jellegűek, a későbbi szimfóniákban sok új ötletet és hangzást próbál ki. Hegedűversenyét minden nagy hegedűművész játssza. Sibelius rengeteg dalt írt énekhangra és zongorára. Ezek többnyire svéd versek feldolgozásai. Sok kórusművet is írt, többnyire finn nyelven. Ezek a vokális művek Finnországon kívül nem annyira ismertek, mert a nyelvet nem ismerik külföldön, de van néhány nagyon jó dal, különösen a Luonnotar. Jelentős művei mellett sok rövid művet is írt, hogy megélhetéséhez elegendő pénzt keressen. Ezek között vannak dalok, valamint számos rövid zongoradarab is.

Sibelius zenéje ma rendkívül népszerű. Zenéje a közelmúlt zeneszerzőire is hatással volt.