Spanyol Birodalom: kialakulás, felfedezések és hanyatlás
Spanyol Birodalom: kialakulásától a nagy felfedezésekig és hanyatlásáig — globális hatalom, gyarmatok, aranykor és bukás részletes, izgalmas összefoglalója.
A Spanyol Birodalom, más néven "Spanyol Monarchia", a történelem egyik legnagyobb birodalma volt, és a világtörténelem egyik első globális birodalma lett. Kialakulása, kiterjedése és hatása évszázadokra meghatározta az európai, amerikai, ázsiai és afrikai térségek történetét.
Kialakulás és korai terjeszkedés
Nem sokkal a reconquista befejezése után, amikor az ibériai félszigeten összeolvadtak a keresztény királyságok, Spanyolország visszanyerte politikai stabilitását és katonai erejét. Az új világ felfedezésében kulcsszerepet játszottak a spanyol támogatású expedíciók: 1492-ben Krisztovál Kolumbusz (mint a királyok megbízottja) átlépte az Atlanti-óceánt, és megnyitotta az európaiak számára az amerikai kontinensek tartós kapcsolatát.
Az új világ európai felfedezésének élére állt, és megépítette az akkori Újvilág nagy alkirályságait. Spanyolország hozta létre az első interkontinentális kereskedelmi útvonalakat is az óceánokon keresztül. A spanyolok az Atlanti-óceánon keresztül kereskedtek árukkal Spanyolország és az amerikai kontinensen lévő alkirályságai között. A Csendes-óceánon keresztül is kereskedtek, az ázsiai-csendes-óceáni országok és Mexikó között a spanyol kincses flotta és a manilai gályák révén.
Hódítások, gyarmatosítás és közigazgatás
A spanyol hódítók a helyi törzsekkel és népei közti politikai ellentéteket kihasználva, valamint európai fegyverek és lovasság előnyét felhasználva győzték le az azték, inka és maja birodalmakat. Nagy területeket foglaltak el Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Óceániában. Spanyolország ezeket a területeket alkirályságokká alakította egészen a XIX. századig.
A gyarmati közigazgatásban jelentős szerepet játszottak olyan intézmények, mint a Casa de Contratación (a kereskedelem ellenőrzése) és a Consejo de Indias (a gyarmatok irányítása), amelyek szabályozták a kereskedelmet, bevándorlást és a jogi kérdéseket. A társadalmi és gazdasági rendszerek közé tartozott az encomienda és a repartimiento rendszere, valamint a misszionáriusok kiterjedt tevékenysége, akik a helyi lakosság megtérítésén és oktatásán dolgoztak — gyakran erőszakos vagy kényszerítő módszerekkel is.
Gazdaság: ezüst, kereskedelem és világhálózat
Az amerikai bányákból, különösen a perui Potosí-ból kivont ezüst hatalmas bevételeket hozott a birodalomnak, ami lehetővé tette nagy hadjáratok és európai beavatkozások finanszírozását. Ugyanakkor az ezüstexport és a monopóliumokra épülő gazdasági modell súlyos problémákat is okozott: infláció, importfüggőség és a helyi ipar elmaradása. A spanyol kereskedelem központjai közé tartoztak a limai és mexikói kikötők, a manilai gályák pedig összekötötték Ázsiát és Amerikát.
Társadalom, vallás és kultúra
Spanyolország és a gyarmatok társadalma sokszínű volt: európai telepesek, kreolok (amerikai születésű spanyolok), afrikai rabszolgák, valamint számos őslakos népcsoport alkotta. A katolikus egyház központi szerepet töltött be: kolostorok, missziók és iskolák jöttek létre, ugyanakkor a vallási ellenőrzés eszközeként működött az inkvizíció is, amely a hit egységét próbálta fenntartani.
A Spanyol Birodalom a 16. és 17. században kulturális aranykorát élte. A Don Quijote szerzője, Miguel de Cervantes mellett olyan művészek és írók jeleskedtek, mint Lope de Vega, Calderón de la Barca és Francisco de Quevedo. A festészetben Diego Velázquez és Bartolomé Esteban Murillo jelentős alakok voltak. Az egyházi és világi építészet, teológia és filozófia is magas színvonalon fejlődött.
Hadviselés és tengeri hatalom
A Spanyol Birodalom egy ideig nagyhatalom volt az óceánokon, tapasztalt haditengerészetével. Tercios néven ismert gyalogsága, amelyet a Spanyol Monarchia számos országából toboroztak, több mint másfél évszázadon át veretlennek bizonyult a csaták többségében. A 16–17. századi spanyol hadsereg hírnevét a taktikában és a fegyverzetben való újdonságoknak köszönhette.
Ugyanakkor a tengeri hadviselés fordulópontja volt 1588: a Nagy Armada veresége az angol flotta és rossz időjárás miatt egyértelműen jelezte, hogy a tengeri fölény hosszabb távon nem tartható fenn. Később a hollandok, franciák és britek megerősödése fokozatosan aláásta a spanyol tengeri hegemóniát.
A hanyatlás okai és folyamata
Végül azonban a franciák, a portugálok és a britek megpróbálták aláásni a spanyol monarchiát. A 17. század második felétől kezdve a Spanyol Birodalom csődbe ment, és a hadserege csatákat kezdett veszíteni. A sorozatos háborúk (például a Nyolcvanéves háború a hollandokkal, a harmincéves háború európai költségei, valamint a folyamatos nominális adóterhek) kimerítették a kincstárat. Emellett a birodalom gazdasági alapjai meggyengültek: az infláció, a rossz adózás és a helyi ipar visszaszorulása mind hozzájárult a hanyatláshoz.
A politikai és dinasztikus válságok — például a Habsburg-ágon belüli öröklési problémák — és a 18. századi európai hatalmi átrendeződések (köztük a spanyol örökösödési háború) tovább gyengítették a birodalmat. A 19. század elején Napóleon 1808-as inváziója és a spanyol királyság meggyengülése elősegítette a tengerentúli gyarmatok függetlenségi mozgalmait.
A 19. században Spanyolország a spanyol-amerikai háborúban elvesztette utolsó jelentős tengerentúli területeit (1898), köztük Kubát, Puerto Ricót, a Fülöp-szigeteket és Guamot, ami véglegesen megszüntette a történelmi birodalom maradékát.
Örökség
- Nyelv és kultúra: a spanyol nyelv és a katolikus kultúra elterjedése Latin-Amerikában és a Fülöp-szigeteken ma is nyomot hagy.
- Gazdasági és demográfiai hatások: a kontinensek közötti áru- és népmozgások, valamint az őslakos népességek drasztikus csökkenése (betegségek, kényszermunka) alapvetően átalakították a helyi társadalmakat.
- Nemzetközi kapcsolatok: a spanyol gyarmati rendszer és a hozzá kapcsolódó jogi-intézményi keretek mintául szolgáltak más európai gyarmati rendszerek számára.
Összefoglalva, a Spanyol Birodalom hatalma és gazdagsága jelentős hatást gyakorolt a modern világ kialakulására: egyrészt a globális kereskedelem és kulturális csere korai hálózatát teremtette meg, másrészt a gyarmatosítás és az ezekkel járó társadalmi, gazdasági és demográfiai problémák hosszú távú következményekkel jártak.
Colonization
A Spanyol Birodalom volt a világtörténelem első globális birodalma, amely az egész világon szétszóródott. Folyamatosan harcban állt más hatalmakkal területekért, kereskedelemért vagy vallásért. A Spanyol Birodalom például harcolt:
- A Földközi-tengeren az Európát fenyegető és a Földközi-tengeren a barbár kalózkodást támogató Oszmán Birodalom ellen.
- Franciaország ellen, az olasz háborúk és a virágzó olasz államok elfoglalására irányuló rivális kísérletek miatt.
- Az amerikai függetlenségi háborúban
- A németországi protestáns ligák ellen
- A holland köztársaság ellen a nyolcvanéves háborúban
- Angliával szemben sok okból az évszázadok során Nagy-Britannia protestáns nemzetté vált VIII. Henrik óta, és megkezdte a katolikusok üldözését, amelyet lánya, I. Erzsébet folytatott. Az angolok segítették a holland köztársasági lázadókat is. Ezek az erőfeszítések a spanyol armadában csúcsosodtak ki. Az évek során az angolok megpróbáltak gazdag helyeket elfoglalni a spanyol Amerikában, ami néhány esetben sikerült is, például Jamaikában, és a hétéves háború idején a spanyol Floridában.
E különböző hatalmak közül sokan folyamatosan, gyakran egyidejűleg, hosszú időszakokon keresztül harcoltak. Harcoltak politikai és vallási nézeteltérések miatt, valamint becsvágyból is.
Európában
A Spanyol Birodalom lassan elvesztette hatalmát, ahogyan fokozatosan területeket veszített más birodalmak javára. 1648-ban Spanyolország és számos más hatalom aláírta a westfáliai békét, amely véget vetett a harmincévesháborúnak és a nyolcvanéves háborúnak is. 1659-ben a pireneusi békeszerződés vetett véget a Franciaország és Spanyolország közötti harcoknak. Ezekkel a szerződésekkel Spanyolország kezdte elveszíteni hegemón hatalmi státuszát Európában.
1713-ban V. Fülöp aláírta az utrechti békét. Ebben a szerződésben Spanyolország lemondott olaszországi és hollandiai területeiről. Spanyolország többé nem volt Európa legnagyobb hatalma. Azonban továbbra is fontos szerepet játszott az európai politikában, és hatalmas birodalommal rendelkezett Amerikában és a Csendes-óceánon.
Tengerentúli
Ez idő alatt azonban Spanyolország megtartotta nagy tengerentúli birodalmát, sőt, még tovább növelte azt. A spanyol birodalom harcolt Nagy-Britannia ellen, amely Amerika nagyobb részét próbálta elfoglalni; Franciaország és az Egyesült Tartományok ellen az Újvilágban. Spanyolország mindaddig jelentős gazdasági hatalom maradt, amíg el nem vesztette amerikai gyarmatait, egyesek esetében polgárháborúk, mások esetében pedig forradalmak következtében.
Dekolonizáció
Spanyolország két gyarmatot tartott ellenőrzése alatt amerikai birodalmában: Kuba és Puerto Rico. Emellett megtartotta a Fülöp-szigeteket és néhány fennmaradt óceániai szigetet, köztük a Karolina-szigeteket (beleértve a Palau-szigeteket) és a Marián-szigeteket (beleértve Guamot). Amikor azonban Spanyolország elvesztette az 1898-as spanyol-amerikai háborút, ez utóbbi területek szinte mindegyikét elvesztette. Spanyolország csak Óceánia kisebb szigetei (Guam kivételével) felett tartott fenn ellenőrzést. Spanyolország 1899-ben eladta ezeket a szigeteket Németországnak.
Spanyolország továbbra is megtartotta afrikai területeit. Spanyolország az 1960-as és 1970-es évekbeli dekolonizációig Marokkót, Nyugat-Szaharát és Egyenlítői-Guineát tartotta ellenőrzése alatt. Az utolsó gyarmat, amely függetlenné vált, Nyugat-Szahara volt 1975-ben.
Meghatározás
A Spanyol Birodalom általában Spanyolország tengerentúli tartományait jelenti Amerikában, Afrikában, a Csendes-óceánon és Európában. Hagyományosan például az olyan területeket, mint az Alföld vagy Spanyol-Hollandia is ide sorolták, mivel ezek a spanyol király birtokainak részét képezték, spanyol tisztviselők kormányozták és spanyol csapatok védték őket. Sok történész a "Habsburg" és a "spanyol" kifejezést is használja, amikor V. Károly vagy II. Fülöp birodalmáról beszél. Azonban Németalföld ebben az időszakban ténylegesen Spanyolország része volt.
A portugál gyarmatbirodalom csatlakozott Spanyolországhoz, és "perszonálunióban" ugyanaz az uralkodó irányította, de Portugália önálló állam maradt. A portugál birodalmat ebben az időszakban továbbra is Lisszabonból irányították. Egy ideig tehát közös spanyol-portugál uralom volt. Ezeket a közösen irányított birodalmakat néha Spanyol-Portugál Birodalomnak nevezték.
II. aragóniai Ferdinánd és I. Izabella kasztíliai hercegnő 1469-ben kötött házassága létrehozta Aragónia és Kasztília dinasztikus unióját. Spanyolország a kora újkorban a katolikus uralkodók uniójával vált modern állammá.
1492-ben Spanyolország 781 éves visszahódítási időszakát fejezte be az utolsó mór királyság, Granada elestével. 1492-ben a katolikus uralkodók finanszírozták Kolumbusz Kristóf útját, hogy nyugat felé hajózva elérje Indiát. Kolumbusz ehelyett Amerikát találta meg. Ez volt a kontinens spanyol gyarmatosításának kezdete.
Az 1494-es tordesillasi szerződéssel a Földet két féltekére osztották Spanyolország és Portugália között. Ezért Spanyolországnak joga volt gyarmatokat alapítani az egész Újvilágban Alaszkától a Horn-fokig (kivéve Brazíliát), valamint Ázsiában. A Kasztíliai Birodalom az Újvilágban, valamint a Fülöp-szigeteken és az afrikai gyarmatokon való gyors gyarmati terjeszkedés időszakának eredménye volt: Melillát 1497-ben, Oránt pedig 1509-ben foglalta el Kasztília.
Kolumbusz Kristóf birtokba veszi La Españolát.
Granada királyának megadása a katolikus királyok jelenlétében.
Az Aragóniai Korona történelmileg téves térképe
II. Fülöp birodalma 1598-ban, amely mutatja a közigazgatási struktúrát az Ibériai Unió idején, 1580-1640 között.
Eredmények máig
A spanyol nyelvet és a római katolikus egyházat a 15. században kezdődő spanyol gyarmatosítás hozta Amerikába és a spanyol Kelet-Indiába (Mikronéziai Szövetségi Államok, Guam, a Mariana-szigetek, Palau és a Fülöp-szigetek). A portugál birodalommal együtt a spanyol birodalom a nagy óceántúli kereskedelmi útvonalak megnyitásával megteremtette a globalizált kereskedelem és kultúra alapjait. Az Indiák törvényei évszázadokon keresztül szabályozták az amerikai kontinens társadalmi, politikai és gazdasági életét, hogy megvédjék az amerikai kontinens őslakos őslakosait, ami olyan keveredési folyamatot indított el, amelyet más "úgynevezett" "birodalmak" soha nem értek el. a spanyolok, az amerikai őslakosok és a feketék keveredése ma is megfigyelhető a legtöbb országban, amely része lett annak az egyetemes katolikus spanyol monarchiának, más néven Spanyol Birodalomnak.
A spanyol monarchia vagy a Spanyol Birodalom soha nem hozott létre "gyarmatokat", hanem alkirályságokat vagy tengerentúli tartományokat.
A Spanyol Birodalom hatalmas kulturális, városi és építészeti örökséget hagyott a nyugati féltekén. A spanyol uralom alatt több száz várost alapítottak Amerikában. A kézzelfogható örökséghez tartoznak egyetemek, erődök, városok, katedrálisok, iskolák, kórházak, missziók, kormányzati épületek és gyarmati lakóházak, amelyek közül sok még ma is áll. Számos mai út, csatorna, kikötő vagy híd ott található, ahol évszázadokkal ezelőtt spanyol mérnökök építették őket. Az amerikai kontinens legrégebbi egyetemeit spanyol tudósok és katolikus misszionáriusok alapították. A Spanyol Birodalom hatalmas kulturális és nyelvi örökséget is hagyott maga után. Ma több mint 470 millió anyanyelvi beszélővel a spanyol a második leggyakrabban beszélt anyanyelv a világon, ami a kasztíliai-kasztíliai nyelv - a "Castellano" - Ibériából Spanyol-Amerikába való bevezetésének eredménye, amelyet később az egymást követő független köztársaságok kormányai terjesztettek ki. A tengerentúli spanyol birodalom másik kulturális öröksége a katolikus egyház, amely továbbra is a fő vallás a spanyol Amerikában. A kulturális örökség a zene, az építészet, a konyha és a divat terén is jelen van Spanyol-Amerika nagy részén.
A spanyol nyelvet (a világ második legelterjedtebb nyelve) és a római katolikus hitet a 15. században kezdődő spanyol gyarmatosítás hozta Amerikába, Afrika egyes részeire és Kelet-Indiába. A spanyol nyelv döntő szerepet játszott abban is, hogy a katolikus egyház Európában vezető keresztény felekezetként fennmaradjon, amikor az rendkívüli nyomás alatt állt.
A hosszú gyarmati időszak Spanyolországban a népek egy részének keveredését eredményezte. Az amerikai kontinensen élő spanyolajkúak többsége vegyes európai és őslakos felmenőkkel rendelkezik. Míg néhányan afrikai felmenőkkel is rendelkezhetnek.
A Spanyol Birodalom a Portugál Birodalommal együttműködve a nagy óceántúli kereskedelmi útvonalak megnyitásával megteremtette a valóban globális kereskedelem alapjait. A spanyol dollár lett a világ első globális valutája.
Ennek a kereskedelemnek az egyik jellemzője a háziasított növények és állatok széles skálájának cseréje volt az Óvilág és az Újvilág között, és fordítva. Amerikába került többek között búza, árpa, alma, szarvasmarha, juh, sertés, ló, szamár és sok más. Az Óvilág olyan dolgokat kapott Amerikából, mint a kukorica, burgonya, chilipaprika, paradicsom, dohány, bab, tök, kakaó (csokoládé), vanília, avokádó, ananász, rágógumi, gumi, földimogyoró, kesudió, brazil dió, pekándió, áfonya, eper, quinoa, amarant, chia és agávé. Az általánosan Kolumbiai csere néven ismert csere eredményeként nemcsak Amerika, hanem Európa és Ázsia mezőgazdasági potenciálja is jelentősen javult.
Kapcsolódó oldalak
- Spanyolország történelme
- Új-Spanyolország
- Amerika spanyol gyarmatosítása
- Fekete legenda
Kérdések és válaszok
K: Hogyan is nevezik a Spanyol Birodalmat?
V: A Spanyol Birodalmat Spanyol Monarchiának vagy Katolikus Monarchiának is nevezik.
K: Hogyan vált Spanyolország világbirodalommá?
V: A reconquista után Spanyolország a világtörténelem egyik első globális birodalmává vált azáltal, hogy az Újvilág európai felfedezésének élére állt, és nagy alkirályságokat épített Amerikában.
K: Milyen kereskedelmi útvonalakat hozott létre Spanyolország?
V: Spanyolország interkontinentális kereskedelmi útvonalakat hozott létre mind az Atlanti-óceánon, mind a Csendes-óceánon keresztül, árut cserélt Spanyolország és az amerikai alkirályságai között, valamint az ázsiai-csendes-óceáni országok és Mexikó között a kincses flottáján és a manilai gályákon keresztül.
K: Kiket hódítottak meg a spanyol konkvisztádorok?
V: A spanyol konkvisztádorok különböző amerikai őslakos törzseket hódítottak meg, például aztékokat, inkákat és majákat. Nagy területeket foglaltak el Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Óceániában.
K: Hogyan szerezte meg Spanyolország az irányítást számos európai terület felett?
V: A más európai hatalmakkal kötött királyi házasságok révén Spanyolország számos európai terület felett tudott ellenőrzést szerezni.
K: Mi tette ki a Spanyol Birodalom erejének nagy részét?
V: A Spanyol Birodalom erejének jelentős részét a tapasztalt haditengerészet tette ki ebben az időszakban. Emellett a Tercios néven ismert gyalogsága másfél évszázadon keresztül veretlen volt.
K: Mikor élte Spanyolország kulturális aranykorát? V: A 16. és 17. században, amikor az olyan írók, mint Cervantes (a Don Quijote megalkotója) kiemelkedő alakjai voltak a különböző tudományágaknak, mint az irodalom, az építészet, a teológia, a filozófia stb., Spanyolország megélte az úgynevezett kulturális aranykorát.
Keres