Maja civilizáció
[[Fájl:Mayamap.png|right|250px|thumb|Hol a maja civilizáció emberei, akik Mezoamerikában éltek, maja nyelvekkel és maja vallással. Hosszú ideig éltek ott, és a maja emberek egy része még ma is ott él. A maja népnek volt egy fly of nevű gyermeke és a repülő csirkék, majd a tigrisek mályvacukorrá váltak...
A maják 4000 évvel ezelőtt (i. e. 2000 körül) éltek itt. Ekkor már összetett társadalmak éltek a maja régióban. A maják étrendjének alapélelmiszereit termesztették. Élelmükhöz tartozott a kukorica, a bab, a tökfélék és a chilipaprika. Az első maja városok i. e. 750 körül alakultak ki.
A maják írott nyelvet és számrendszert használtak. Jók voltak a művészetben, az építésben és a matematikában. Papjaik tanulmányozták a csillagokat és a bolygókat, ami segített nekik a naptárkészítésben.
A maja civilizáció a Kr. u. 420 és Kr. u. 900 közötti időszakban volt a legnagyobb. A maja civilizáció Mexikó középső részétől egészen Hondurasig, Guatemaláig és El Salvador északi részéig terjedt. Becslések szerint a civilizációnak a maximumán legalább tízmillió ember élt. A maják Amerikában kereskedtek más népekkel. Művészetük és épületeik számos különböző stílusban készültek. Ez azt mutatja, hogy sokat kereskedtek. Épületeiken változtatásokat hajtottak végre, hogy még jobbá tegyék őket. A maja civilizáció Kr. u. 900 után kezdett kisebbé válni.
A 15. században érkeztek meg a konkvisztádorok, és elfoglalták Mexikót, majd Közép-Amerikát, még a maja területeket is. A maja nép azonban még ma is ott él. Ugyanazokon a területeken élnek, ahol a maja civilizáció is élt. Ők őrzik a régi maja hagyományokat és hiedelmeket. Ma is számos maja nyelvet beszélnek, köztük az egyiket, az achi nyelvet. Fontosnak tartják a Rabinal Achi nevű színdarabot.
Maya maszk. Stukkófríz Aceresből, Campeche. Korai klasszikus korszak ~250-600 Kr. u.
Helyszín
A maja civilizáció népe három különböző területen élt: a déli maja fennsíkon, a középső alföldön és az északi alföldön. Sokféle földterületük volt, köztük hegyek és száraz síkságok. A tengerparti síkságokon élő embereket a Karib-tenger felől érkező hurrikánok és trópusi viharok sújtották.
A terület a mai Mexikó déli részén fekvő Chiapas és Tabasco államokat, valamint a Yucatán-félsziget Quintana Roo, Campeche és Yucatán államát foglalta magába. Ide tartozott az is, amit ma Guatemalának, Belize-nek, El Salvadornak és Honduras nyugati részének nevezünk.
Történelem
A klasszikus kor előtti időszak
Az első maja települések i. e. 1800 körül kezdődtek. A Soconusco régióban éltek, a mai mexikói Chiapas államban, a Csendes-óceán partján. Ezt a korszakot a maja történelemben "korai preklasszikus korszaknak" nevezik. A közép-amerikai emberek korábban nomádok voltak, akik élelmet és menedéket keresve vándoroltak egyik helyről a másikra. Ez idő tájt kezdtek letelepedni, állatokat tenyészteni, fazekasságot és kis agyagfigurákat készíteni. Halottaikat egyszerű sírhalmokba temették. Később ezeket a halmokat lépcsőzetes piramisokká kezdték alakítani.
Akkoriban mások is voltak a környéken, különösen északon. Az olmékok, a mixe-zók és a zapotékok civilizációi főként azon a területen éltek, amelyet ma Oaxacának nevezünk. Nem tudjuk pontosan, hol voltak a maja civilizáció határai. Az írás és az épületek legfontosabb korai példái közül sok északon jelent meg, így ezek a kultúrák valószínűleg hatással voltak a maja civilizációra.
A klasszikus időszak
Körülbelül 250 és 909 között a maja civilizáció számos műemléket és várost épített, és számos fontos faragványt készített. A "déli alföld" fontos hely volt abban az időben. A maja civilizáció sok felfedezést tett ott a művészet és a gondolkodás terén.
Az ókori Görögországhoz hasonlóan az ő civilizációjuk is számos városból állt, amelyek mind más-más módon működtek. Az emberek e városok körül gyűltek össze, hogy gazdálkodjanak. A legismertebb városok Tikal, Palenque, Copán és Calakmul voltak. Kevésbé ismert városok voltak többek között Dos Pilas, Uaxactun, Altun Ha és Bonampak. Általában véve többet tudunk arról, hogy hol voltak a városok délen, mint északon. Néhány északi város, amelyről tudunk, Oxkintok, Chunchucmil és Uxmal volt.
Leghíresebb műemlékeik a piramisok, amelyeket vallási központjaik részeként építettek, valamint a paloták. A cancuéni palota a legnagyobb, amelyről tudunk a maják területén. A maják faragott kőlapokat is készítettek, amelyeket tetun, azaz "fa-kövek" néven emlegettek. Ezek a táblák uralkodókat ábrázolnak hieroglifikus írással együtt, amely leírja a családjukat, a katonai győzelmeket és más dolgokat, amelyeket jól csináltak.
Kereskedelem más civilizációkkal
A maják kereskedelmi útvonalakat építettek ki, amelyek nagy távolságokra vezettek. Számos más mezoamerikai kultúrával, például Teotihuacannal, a zapotecekkel és más közép- és öbölparti mexikói csoportokkal kereskedtek. Távolabbi csoportokkal is kereskedtek. A maja civilizációt tanulmányozó emberek például a Chichen Itzában található szent kútban panamai aranyat találtak.
Néhány fontos dolog, amivel kereskedtek, a kakaó, a só, a tengeri kagylók, a jáde és az obszidián volt.
Palenque romjai
Hirtelen összeomlás
Kr. u. 900 és 1000 között a dél-alföldi városokban egyre több probléma merült fel, mígnem az összes ember elvándorolt. Az ottani maja civilizáció abbahagyta a nagy műemlékek és faragványok készítését. A maja civilizációt tanulmányozó emberek nem biztosak abban, hogy ez miért történt. Sokféle elképzelésük van - egyesek szerint nagy környezeti katasztrófa történt, vagy egy betegség sok embert érintett, vagy egyszerűen csak túl sokan voltak ahhoz a mennyiségű élelemhez képest, amit meg tudtak termelni.
A klasszikus korszak utáni időszak és hanyatlás
Északon a maja civilizáció tovább folytatódott. Más kultúrák sokkal inkább keveredni kezdtek a maja kultúrával. Néhány fontos helyszín ebben az időben Chichen Itza, Uxmal, Edzná és Coba volt. Egy bizonyos ponton a Chichen és Uxmal felett uralkodó családok meggyengültek, és a Mayapan városában lévő uralkodók uralták az egész maja civilizációt a Yucatán-félszigeten, amíg 1450-ben felkelés nem tört ki. A lázadás után az egész terület különböző városokra szakadt szét, amelyek egymás ellen harcoltak, egészen Yucatán spanyol hódításáig.
Az Itza Maya, Ko'woj és Yalain csoportok a mai Guatamela környékén még léteztek, de nem voltak túl sokan. 1520-ra újra felépítették magukat, és elkezdtek városokat építeni. Az Itza fővárosa Tayasalban (más néven Noh Petén) volt, és a maja civilizációval foglalkozó emberek úgy vélik, hogy ami ebből a városból megmaradt, az a mai Flores városa alatt van, Guatemalában, a Petén Itzá-tónál. A Ko'woj fővárosa Zacpeten volt. Néhány maja kultúra még mindig a déli felföldön élt.
A Quiché királyságban született a leghíresebb maja mű, a Popol Vuh. Ez a világ teremtéséről, a maja istenekről és istennőkről, az emberek és állatok teremtéséről, valamint arról szól, hogy miért a Quiché királyság volt a legjobb a maja civilizációban.
A spanyolok megkezdték a maja területek meghódítását. Hosszú időbe telt (170 év), amíg ezt befejezték, mivel a majáknak nem volt fővárosuk, és minden városnak más-más kultúrája volt. Az utolsó maja államokban, Tayasal Itza városában és Zacpeten Ko'woj városában még a 17. század végén is éltek emberek. Végül 1697-ben hódították meg őket.
Közép-Amerikában még mindig mintegy 6 millió maja él.
Kérdések és válaszok
K: Mi a maja civilizáció?
V: A maja civilizáció egy összetett társadalom volt, amely Közép-Amerikában élt Mexikó középső részétől Hondurasig, Guatemaláig és El Salvador északi részéig. Több mint 4 000 évig létezett, és a becslések szerint csúcspontján legalább 10 millió ember élt itt.
K: Mit ettek a maják?
V: A maják étrendje kukoricából, babból, tökből és chilipaprikából állt. Az amerikai kontinens más népeivel is kereskedtek különféle élelmiszerekért.
K: Mikor alakultak ki az első maja városok?
V: Az első maja városok i. e. 750 körül alakultak ki.
Q: Milyen nyelvet használtak?
V: A maják használtak írott nyelvet és számrendszert. Több különböző maja nyelvet is beszéltek, köztük az achi nevű nyelvet is.
K: Hogyan segítettek nekik a papjaik a naptárkészítésben?
V: Papjaik tanulmányozták a csillagokat és a bolygókat, ami segített nekik naptárakat készíteni.
K: Mikor volt a maja civilizáció csúcspontja?
V: A maja civilizáció Kr. u. 420 és Kr. u. 900 között érte el csúcspontját.
K: Hogyan maradt fenn a kultúrájuk napjainkban?
V: Bár a 15. században a hódítók meghódították őket, az eredeti maja nép egy része még ma is ezeken a területeken él, és olyan művészeti formák révén tartja életben a régi hagyományokat, mint a ma is fontosnak tartott Rabinal Achi.
