I. Erzsébet (1533–1603): Anglia és Írország királynője, Tudor uralkodó

I. Erzsébet (1533–1603): Tudor uralkodó, Anglia és Írország legendás királynője — művészetek, felfedezések, a spanyol armada elleni védelem és politikai zsenialitás.

I. Erzsébet (1533. szeptember 7. - 1603. március 24.) Anglia és Írország királynője volt. Királynő volt 1558. november 17-től 1603 márciusában bekövetkezett haláláig. Nevezték őt Jó Bess királynőnek, Szűz királynőnek vagy Gloriana királynőnek is. Erzsébet személye és uralma az angol történetírásban és a populáris kultúrában is legendássá vált: uralkodásának időszaka az úgynevezett elisabethán kor, amely különösen a dráma, irodalom, zene és hajózás fellendülésével függ össze.

VIII. Henrik angol király és második felesége, Boleyn Anna lánya volt, a Tudor uralkodó dinasztia utolsó tagja. Amikor Boleyn kegyvesztett lett az udvarban és kivégezték, Erzsébet élete zűrös lett, többek között a londoni Towerbe, egy régi börtönbe zárták. Gyermek- és ifjúkorát intézett nevelők és lektorok irányították: kiválóan tanult, saját korában ritka körülmények között mély történelmi, vallási és klasszikus műveltséget szerzett, emellett tökéletesen beszélt több idegen nyelvet.

Trónra lépés és belpolitika

Erzsébet 1558-ban került trónra, miután elődei közül Mária (vagy "Vallásos Mária") uralma vallási és politikai feszültségeket hagyott maga után. Uralkodásának korai éveiben az egyik legfontosabb feladata a vallási rendezés volt: 1559-ben létrehozta az ún. Elizabethán vallási rendezést, amely a protestáns anglikán egyház és a korábbi katolikus hagyományok közötti kompromisszumot célozta — az angol egyház megőrizte királyi vezetését és bizonyos reformokat, de megőrzött liturgikus elemeket is. Ez a politikai és vallási középút viszonylagos belső békét biztosított Angliának a következő évtizedekben.

Külpolitika, haditengerészet és felfedezések

Uralkodása idején Anglia aktívan fejlesztette flottáját és kereskedelmét. Erzsébet támogatta a tengeri kalózkodókat és felfedezőket, akik gyakran spanyol hajókat és gyarmati településeket fosztottak ki — ennek legismertebb képviselője Sir Francis Drake. A tengerentúli kereskedelem és a későbbi gyarmatosítás lehetőségei felé fordulás hosszú távon jelentős gazdasági előnyt hozott az országnak.

1588-ban Erzsébetre és kormányára nagy próbatétel várt: a spanyol armada támadását Anglia visszaverte, ami jelentős fordulópont volt a nemzetközi státusz szempontjából. A győzelem erősítette Anglia hírnevét és hozzájárult a tengeri hatalmi ambíciók növekedéséhez.

Belső politika, udvari élet és uralkodói stílus

Erzsébet uralkodói stílusa racionális és pragmatikus volt: ügyesen egyensúlyozott a parlament, a nemesek és a tanács között, és jól használta fel személyes tekintélyét. Soha nem nősült meg — az uralkodónő házasságát politikai eszközként tartotta számon, amelyet arsenáljában fenntartott, hogy fenntartsa a politikai manőverezési lehetőségeit. Ennek ellenére számos udvari kedvence volt, köztük Robert Dudley, Leicester grófja, akivel közeli kapcsolatot tartott, és akinek befolyása sokszor vitákat váltott ki az udvarban.

Udvara művészetpártoló központtá vált: támogatott színjátszást, költészetet és zenét; e korszakban bontakozott ki olyan szerzők és drámaírók munkássága, akik később a világirodalom alapjai közé kerültek.

Mary, Queen of Scots és trónutódlás

Erzsébet uralkodása során komoly belső és nemzetközi veszélyforrást jelentett Mary, Queen of Scots, akit sok katolikus eretnek-alternatívának tekintett a trónra. Mary hosszú ideig internálva volt Angliában, s végül 1587-ben kivégezték, miután összeesküvésekben való részvétellel vádolták. A döntés súlyos politikai következményekkel járt, különösen a spanyol-angol kapcsolatok terén.

Erzsébet halála után, mivel nem hagyott örököst, trónját a skót Stuart házból származó VI. Jakab skót örökölte (aki Angliában I. Jakab néven lépett trónra), ezzel véget vetve a Tudor uralkodói vonalnak és kezdődött az angol–skót személyi unió korszaka.

Örökség és jelentőség

• Kulturális fellendülés: az elizabethán korszak hosszú távon meghatározta az angol irodalom és dráma fejlődését.
• Erősödő haditengerészet: a spanyol armada veresége után Anglia tengeri hatalommá vált.
• Vallási konszolidáció: az anglikán egyház létrehozása és a belső béke megőrzése a vallási viselet mellett.
• Politikai stabilitás: Erzsébet 44 éves uralma viszonylag stabil és hatékony kormányzást biztosított, ami elősegítette az ország fejlődését.

Erzsébet alakja a történetírásban sokrétű: egyszerre látják kemény, éles eszű államfőnek és a kultúra pártfogójának. Halála (1603. március 24.) után emlékezetét irodalmi és történeti források egyaránt éltették, és személye a későbbi korok politikai reprezentációiban is gyakran megjelent.

Királynőként elért eredmények

I. Mária visszahozta a római katolikus vallást Angliában. Erzsébet visszavezette a nemzetet az apja által kialakított protestáns hitre. A katolikus hagyományok egy részét azonban megtartotta. Azt akarta, hogy az alattvalói úgy tűnjön, hogy protestánsok, még ha nem is voltak azok.

Erzsébet uralkodásának évei számos művészeti eredményt tartogattak. William Shakespeare, Christopher Marlowe, Edmund Spenser és más írók maradandó drámákat és költészetet alkottak. Thomas Tallis és William Byrd zeneszerzők Erzsébet udvarában dolgoztak.

Uralkodása alatt sok férfi kereste a kalandot külföldön. Sir Francis Drake, Sir Walter Raleigh, Humphrey Gilbert és más "tengeri kutyák" spanyol hajókat fosztogattak. Amerikába is elhajóztak. 1580-ban Drake lett az első angol, aki körbehajózta a Földet. E férfiak expedíciói előkészítették Angliát a felfedezések és a nemzetközi kereskedelem korszakára, valamint a világ más részeinek birtoklására. 1600-ban maga Erzsébet alapította meg a Kelet-indiai Társaság néven ismert kereskedelmi társaságot, amely a Brit Birodalom fontos eszközévé vált.

I. Erzsébet koronázási köntösben

Spanyol Armada

Anglia és Spanyolország már régóta vitatkozott egymással. Erzsébet arra bátorította a spanyol fennhatóság alatt álló Hollandiában élő protestánsokat, hogy lázadjanak Spanyolország ellen. Arra is bátorította "tengeri kutyáit", hogy portyázzanak spanyol hajókon. 1588-ban II. Fülöp spanyol király armadát (nagy hajóflottát) küldött Anglia lerohanására.

Erzsébet Tilburyben találkozott a csapataival, és közölte velük: "Tudom, hogy testem egy gyenge, erőtlen asszonyé, de szívem és gyomrom egy királyé - és egy angol királyé is."

A spanyol armadával 1588. július 29-én találkoztak Anglia kisebb hajói. Legyőzték az armadát, amelyet a rossz időjárás Skócia és Írország közelében tovább pusztított, amikor a megmaradt spanyol hajók visszatértek Spanyolországba.

"Armada portré" Erzsébetről

A királynő nemesei

Erzsébet soha nem nősült meg, és nem született gyermeke. Udvarában azonban több nemesembert is kedvelt. E nemesek közül kiemelkedett Robert Dudley, Leicester 1. grófja. Később Robert Devereux, Essex 2. grófja felé fordult. Ő meg akarta dönteni a királynő kormányát. Legyőzték és kivégezték.

Robert Dudley

Kérdések és válaszok

K: Mikor volt I. Erzsébet Anglia és Írország királynője?

K: Milyen beceneveket adtak I. Erzsébetnek?

K: Kik voltak a szülei?

K: Hogyan vált zűrössé az élete Boleyn Anna udvari kegyvesztettsége után?

K: Milyen eredményeket tulajdonítanak uralkodásának?

K: Férjhez ment valaha?

K: Ki követte őt 1603-ban bekövetkezett halálakor?

Keresés betűvel