Kolumbusz Kristóf

Amerika felfedezése

Nem Kolumbusz volt az első európai ember, aki felfedezte Amerikát. Utazása idején az európaiak még nem tudták, hogy Amerika létezik. Leif Erikson azonban Kr. u. 1000 körül partra szállt a mai Kanada területén. Ennek a felfedezésnek nem volt hatása az európai történelemre, és nem is dokumentálták jól. Kolumbusz fedezte fel Amerikát abban az értelemben, hogy ő volt az első, aki ismételt felfedezést és kapcsolatot teremtett az Újvilággal. Más kérdés, hogy az amerikai őslakosok már évezredekkel az ő érkezése előtt is ott éltek. Az amerikai őslakosok azonban nyilvánvaló okokból nem jegyezték fel és nem járultak hozzá az európai történelem feljegyzéséhez. Kolumbusz tehát az európai történelem kontextusában fedezte fel Amerikát.

Utazás 1492-ben

Nyugat-Európában sokan szerettek volna rövidebb utat találni Ázsiába. Kolumbusz úgy gondolta, hogy nyugatra hajózva eljuthat Ázsiába. Nem tudott a nyugati féltekéről, így nem vette észre, hogy az megakadályozza, hogy eljusson Ázsiába.

Kolumbusznak azonban nem volt elég pénze ahhoz, hogy ezt az utat egyedül fizesse ki. A granadai emirátus legyőzése után Spanyolország uralkodói, II. Ferdinánd és I. Izabella kasztíliai hercegek beleegyeztek, hogy kifizetik az utat. Megígérte, hogy aranyat és fűszereket hoz nekik.

1492 augusztusában Kolumbusz és matrózai három hajóval hagyták el Spanyolországot: a Santa María (Szent Mária), a Pinta (Festett) és a Santa Clara (becenevén Niña: Kislány).

A három hajó nagyon kicsi volt. A történészek úgy vélik, hogy a legnagyobb hajó, a Santa María mindössze 18 méter hosszú és 4,8-5,8 méter széles volt.

Kolumbusz többi hajója még kisebb volt. A történészek szerint körülbelül 15-18 méter (50-60 láb) hosszúak voltak.

Voyage

1492. október 12-én, mintegy négy hónapos hajózás után Kolumbusz partra szállt a Bahamák egyik kis szigetén. A bennszülöttek Guanahaninak nevezték el; Kolumbusz átnevezte San Salvador-szigetre ("Szent Megváltó"). Találkozott a szigeten élő arawek és taíno indiánokkal. Barátságosan és békésen viselkedtek Kolumbusszal és legénységével. Mivel nem tudta, hol van, és azt hitte, hogy Ázsiába, az "Indiákhoz" érkezett, "indiánoknak" nevezte őket. Földjüket Spanyolországnak követelte.

Kolumbusz ezután a mai Kuba, majd Hispaniola felé hajózott. Hispaniolán Kolumbusz erődöt épített. Ez volt az egyik első európai katonai támaszpont a nyugati féltekén. Navidadnak (spanyolul "karácsony") nevezte el. A legénység harminckilenc tagját hagyta ott, és utasította őket, hogy keressék és tárolják az aranyat.

A bennszülöttekkel való bánásmód

Kolumbusz a Bahamákon való partraszállása napján írt az arawákokról és a taínókról:

"

Jó és ügyes szolgáknak kellene lenniük, [mivel] nagyon gyorsan megismétlik, amit mondunk nekik. Azt hiszem, nagyon könnyen kereszténnyé lehet őket tenni, mert úgy tűnik, hogy nincs vallásuk... Hatot viszek közülük ... amikor [elmegyek, hogy] megtanulják a nyelvünket ... 50 emberrel mindenkit leigázhatnál, és rávehetnéd őket, hogy azt tegyék, amit akarsz.

"

Kolumbusz észrevette, hogy néhány arawaknak arany fülbevalója van. Néhányukat foglyul ejtette, és megparancsolta nekik, hogy vezessék el őt az aranyhoz. Ők azonban nem tudtak.

Az Encyclopædia Britannica szerint:

"

Kolumbusz eltökélte, hogy mind anyagi, mind emberi rakományt visszavisz uralkodóinak [Ferdinánd és Izabella] és saját magának, és ezt csak úgy érhette el, ha tengerészei fosztogatást, emberrablást és más erőszakos cselekményeket folytatnak, különösen Hispaniolán.

"

Ez egy 60 láb hosszú hajó - ugyanolyan méretű, mint Kolumbusz legnagyobb hajója.

Második út

1493. szeptember 24-én Kolumbusz elég hajóval, ellátmánnyal és emberrel hagyta el Spanyolországot, hogy megszállja és spanyol gyarmatokat hozzon létre az Újvilágban. Tizenhét hajója és 1200 embere volt. Ezek között katonák és földművesek is voltak. Voltak papok is, akiknek az volt a feladatuk, hogy a bennszülötteket keresztény hitre térítsék.

Ezen az úton Kolumbusz felfedezte a Kis-Antillák néhány szigetét. Hispaniola nagy részét is körbehajózta, és felfedezte Jamaika és Kuba azon részeit, amelyeket az első útja során nem látott.

Aztán visszament a Navidad erődbe. Az erődöt leégve találta. Az erődben maradt 37 katonából tizenegyet Kolumbusz ott temetett el. A többiek eltűntek. A történészek szerint ez a betegségek és az arawakokkal folytatott harcok miatt történt.

A bennszülöttekkel való bánásmód

Amíg Kolumbusz távol volt Navidadtól, hogy felfedezze Jamaicát és Kubát, katonái leálltak egy új erőd és farmok építésével. Rávették az arawakokat, hogy adjanak nekik élelmet. Emellett elloptak dolgokat az arawakoktól, és megerőszakolták az arawak nőket. Ez arra késztette az arawakokat, hogy visszavágjanak a spanyoloknak. A spanyoloknak azonban sok olyan fegyverük volt, amit az arawakok még soha nem láttak, többek között acélkardok, csákók, nyílpuskák, kutyák és lovak. Ez megkönnyítette a spanyolok számára, hogy megnyerjék az arawákok elleni harcokat.

Kolumbusz bosszút állt az arawákokon is, amiért Navidadnál megölték katonáit. Minden 14 évesnél idősebb bennszülöttet arra kényszerített, hogy háromhavonta bizonyos mennyiségű aranyat adjon neki. Ha valaki ezt nem tette meg, Kolumbusz emberei levágták a kezét, és elvérzett. Carl Lehrburger történész szerint körülbelül 10 000 bennszülött halt meg így. Kolumbusz a katonáit Hispaniola számos különböző falujába is elvezette, hogy elfoglalja őket, és arra kényszerítse őket, hogy szintén aranyat fizessenek neki. Ha nem tudták kifizetni az aranyat, az embereket rabszolgává tették vagy megölték.

A sziget azon részein, amelyeket Kolumbusz elfoglalt, nem volt sok arany. Hogy elkerüljék, hogy levágják a kezüket, sok arawak megpróbált elmenekülni Kolumbusz és emberei elől. Kolumbusz katonái azonban kutyák segítségével levadászták és megölték őket. Bartolomé de las Casas szerint a spanyolok minden három bennszülöttből kettőt megöltek a területen (bár lehet, hogy túlzott).

A transzatlanti rabszolga-kereskedelem kezdete

1495 februárjában Kolumbusz megkezdte a transzatlanti rabszolgakereskedelmet. Ő és katonái mintegy 1500 taínót ejtettek foglyul. Csak 500 fért fel Kolumbusz hajóira, ezért Kolumbusz azt mondta az embereinek, hogy a többieket bármelyiküket elvihetik rabszolgának. Ők 600-at vittek el, 400-at pedig elengedtek. Abból az 500 őslakosból, akiket Kolumbusz rabszolgaként Spanyolországba szállított, körülbelül 200-an meghaltak az út során. A többiek fele nagyon beteg volt, amikor megérkeztek. Ez volt az első alkalom, hogy valaha is embereket szállítottak át az Atlanti-óceánon, hogy eladják őket rabszolgának.

Michele da Cuneo, Kolumbusz barátja, segített rabszolgaként elfogni a bennszülötteket. Egy levelében da Cuneo később azt írta, hogy Kolumbusz egy elfogott bennszülött nőt adott neki, hogy erőszakolja meg:

"

"... Elfogtam egy nagyon szép karibi nőt, akit az említett Lord Admirális [Kolumbusz] adott nekem. ... Nem volt hajlandó, és [olyan csúnyán megkarmolt] a körmeivel, hogy azt kívántam, bárcsak el se kezdtem volna. De ... Ekkor fogtam egy darab kötelet, és alaposan megkorbácsoltam, mire olyan hihetetlen sikolyokat adott ki, hogy nem hittél volna a fülednek. Végül is, biztosíthatom, hogy olyan egyetértésre jutottunk, hogy azt hihette volna, hogy egy kurvaiskolában nevelkedett.

"

Harmadik út

Kolumbusz 1498-ban újabb útra indult. II. János portugál király azt állította, hogy a Zöld-foki szigetektől délnyugatra van egy kontinens. Harmadik útján Kolumbusz ezt a kontinenst akarta megtalálni. Az utazás előtt Izabella királynő emlékeztette Kolumbuszt, hogy minden bennszülöttel jól kell bánnia, és kereszténnyé kell tennie őket.

Ezen az úton Kolumbusz három hajót küldött egyenesen Nyugat-Indiába (a Karib-szigetekre). További három hajót vezetett: először két portugál szigetre, majd a Kanári-szigetekre, végül a Zöld-foki szigetekre. A Zöld-foki-szigetekről Dél-Amerika északi partjai felé hajózott, és Trinidadban kötött ki. Dél-Amerika egy részét és a ma Tobagónak és Grenadának nevezett szigeteket is felfedezte.

1498. augusztus 19-én Kolumbusz visszatért Hispaniolára. Úgy találta, hogy az ottani spanyol telepesek közül sokan elégedetlenek voltak. Azt hitték, hogy az Újvilágban több arany lesz. Néhányan közülük fellázadtak, amíg ő távol volt. Kolumbusz a lázadás öt vezetőjét felakasztatta. A többi telepest is megpróbálta boldoggá tenni azzal, hogy földet adott nekik Hispaniolán. A telepesek azonban folyamatosan panaszokat küldtek Spanyolországba. 1499-ben Izabella királynő egy Francisco de Bobadilla nevű embert küldött Hispaniolára. Felhatalmazást adott neki, hogy azt tegye, amit ő jónak lát. Amikor 1500-ban megérkezett, az első dolga az volt, hogy Kolumbuszt letartóztatta és láncra verve visszaküldte Spanyolországba.

A bennszülöttekkel való bánásmód

Amikor a spanyol telepeseket próbálta boldoggá tenni, Kolumbusz elindította az Encomienda rendszert Hispaniolán. E rendszer szerint Kolumbusz egy-egy spanyol telepesnek adott egy darab földet Hispaniolán. Néha egy egész bennszülött falut is odaajándékozott. Az ott élő őslakosoknak a spanyol telepesnek kellett dolgozniuk. Az őslakosok évszázadok óta éltek ezen a földön. Kolumbusz elajándékozta a földjüket, majd arra kényszerítette őket, hogy dolgozzanak azon a földön.

Későbbi életút

1500. augusztus 23-án Kolumbuszt letartóztatták Hispañolában, a mai Santo Domingóban, a bennszülöttekkel és a spanyolokkal szembeni kegyetlenség miatt. Láncra verve 1500 októberében Spanyolországba küldték. Szabadon 1500. december 12-én engedték szabadon, és bíróság elé állították. Kolumbusznak fontos barátai voltak, és a király visszaadta a szabadságát. Nem tették újra kormányzóvá, de végül engedélyezték neki, hogy újabb hajóutat vezessen.

Kolumbusz a spanyolországi Valladolidban halt meg szívelégtelenségben és ízületi gyulladásban, valószínűleg 54 éves korában.

Személyes élet

Kolumbusz rokonai szerint Kolumbusz az olaszországi Genovában született. Ma már egyetlen történész sem tudja biztosan megmondani, hol született Kolumbusz. A legtöbb szakértő szerint a legjobb bizonyítékok szerint Genovában született. Más történészek azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz valahol máshol született, például Spanyolországban vagy Portugáliában. Egyesek szerint eredetileg zsidó volt, aki áttért a kereszténységre.

Kolumbusz azt írta, hogy 14 éves korában ment először tengerre.

1477-ben Kolumbusz feleségül vette Felipa Moniz Perestrelót. A nő egy félig előkelő családból származott, amelynek kapcsolatai voltak a hajózással. A nő 1479 vagy 1480 körül halt meg, miközben fiuknak, Diegónak adott életet.

1485-ben a spanyolországi Córdobában Kolumbusz találkozott Beatriz Enríquez de Trasierrával. Egy ideig együtt éltek. Egy gyermekük született, akit Fernandónak hívtak.

Columbus céljai

Kolumbusznak többféle célja volt az Újvilágba vezető útjaival. Először is úgy vélte, hogy rövidebb és könnyebb utat talál Ázsiába, ami olyan dolgokat tett, amiket Európa nem. Úgy vélte, hogy rövidebb utat találhat Kínába. Mások abszurdnak nevezték ezt a hitet. Kolumbusz be akarta bizonyítani, hogy ezek az emberek tévednek.

Másodszor, Kolumbusz aranyat akart találni. Kolumbusz idejében az arany volt a fő pénzfajta. Ferdinánd spanyol királynak és Izabella királynőnek írt levelében Kolumbusz ezt írta: "Az arany a legkiválóbb; az arany kincs, és [az a személy], aki [rendelkezik vele], mindent megtesz, amit csak akar ezen a világon". Ez azt jelenti, hogy akinek aranya van, az bármit megtehet, amit csak akar. Sok történész úgy véli, hogy Kolumbusz hatalmas emberré akart válni - és ahhoz, hogy hatalmas legyen, aranyat kellett találnia.

Kolumbusz után

Amikor a spanyolok tudomást szereztek az Újvilágról, sok hódító, azaz konquistador indult oda. Ez vezetett Amerika spanyol gyarmatosításához.

A spanyol hódítók először Hispaniola (a mai Dominikai Köztársaság és Haiti), Kuba és Puerto Rico szigetein telepedtek le. Annyi aranyat zsákmányoltak, amennyit csak tudtak. A spanyolok papokat is hoztak magukkal, és arra kényszerítették az indián őslakosokat, hogy térjenek át a kereszténységre.

Legacy

Az Egyesült Államokban a Kolumbusz-nap egy olyan ünnep, amely Kolumbusz 1492. október 12-én az Újvilágba való megérkezését ünnepli.

Az 1893-ban az Illinois állambeli Chicagóban megrendezett Kolumbiai Világkiállítással ünnepelték Kolumbusz Amerikába látogatásának 400. évfordulóját.