Mi az a közgazdaságtan? Definíció és alapfogalmak
Mi az a közgazdaságtan? Definíció és alapfogalmak — rövid, érthető magyarázat a szűkösségről, döntésekről, termelésről, elosztásról és fogyasztásról.
A közgazdaságtan az a társadalomtudomány, amely a gazdasági tevékenységet tanulmányozza: azt, hogy az emberek hogyan döntenek annak érdekében, hogy megkapják, amit akarnak. A definíció szerint "a szűkösség és a választási lehetőségek tanulmányozása", és alapvetően az emberek döntéseiről szól. Azt is tanulmányozza, hogy mi befolyásolja az áruk és szolgáltatások termelését, elosztását és fogyasztását egy gazdaságban.
A befektetés és a jövedelem a közgazdaságtanhoz kapcsolódik. A szó az ógörögből származik, és az οἶκος oíkos "ház" és a νόμος nomos "szokás" vagy "törvény" szavakkal függ össze. A közgazdaságtanban ma használt modellek többnyire a 19. században kezdődtek. Az emberek a politikai gazdaságtanból vettek át ötleteket, és kiegészítették azokat, mert a természettudományokhoz hasonló empirikus megközelítést akartak alkalmazni.
Alapfogalmak röviden
- Szűkösség: erőforrások (pl. idő, pénz, nyersanyagok) korlátozottsága — emiatt választani kell, mire költünk vagy mire nem.
- Lehetőségköltség (opportunity cost): amiatt, hogy egy választás mellett döntünk, lemondunk a másik opció előnyeiről. Példa: ha egy diák időt fordít a tanulásra, az kiesik a szabadidőből vagy munkalehetőségből származó bevétellel szemben.
- Racionális döntéshozatal: a közgazdaságtan gyakran feltételezi, hogy az emberek a rendelkezésre álló információk és preferenciák alapján próbálnak hasznos döntéseket hozni; ugyanakkor a viselkedési közgazdaságtan a valós döntéseknél megjelenő torzításokkal is foglalkozik.
- Piac, kereslet és kínálat: az árak a kereslet (mennyit akarnak venni) és a kínálat (mennyit akarnak eladni) kölcsönhatásából alakulnak ki; az egyensúlyi ár az a pont, ahol a keresett és kínált mennyiség megegyezik.
Mikro- és makroökonómia
- Mikroökonómia: egyéni szereplőkre (háztartások, vállalatok) és piacokra koncentrál — vizsgálja például az árképzést, versenyt és piaci kudarcokat.
- Makroökonómia: az egész gazdaságot vizsgálja aggregált mutatók alapján: GDP, infláció, munkanélküliség, kamatlábak és gazdaságpolitikai beavatkozások (fiskális és monetáris politika).
Fontos fogalmak és intézmények
- Rugalmasság (elasticity): azt méri, mennyire változik a kereslet vagy kínálat egy ár- vagy jövedelemváltozás hatására.
- Pénz és bankrendszer: a pénz közvetítő szerepe, a hitel, kamatlábak és a központi bank szerepe (pl. infláció kezelése) alapvető a modern gazdaságban.
- Vállalatok és piacok szerkezete: tökéletes verseny, monopólium, oligopólium — ezek eltérő hatással vannak az árakra és a hatékonyságra.
Módszerek és megközelítések
A közgazdaságtan kombinálja az elméleti modellezést és az empirikus vizsgálatokat. Az elméletek egyszerűsített modellek segítségével megmagyarázzák az összefüggéseket, az empíria (statisztika, gazdasági adatok elemzése, kísérletek, természetes kísérletek) pedig ellenőrzi és finomítja ezeket a modelleket. Az utóbbi évtizedekben a nagy adatállományok és modern statisztikai módszerek egyre fontosabbá váltak.
Történeti rövid áttekintés
A közgazdaságtan gyökerei a politikai gazdaságtan gondolataiban találhatók (például Adam Smith munkái a 18. századból). A 19. században — különösen a marginális haszonelmélet megjelenésével (a "marginal revolution") — megszilárdultak a ma használt mikroökonómiai modellek. A 20. században John Maynard Keynes és követői a makroökonómiai elméleteket fejlesztették tovább, különösen a válságok és munkanélkülés magyarázatában.
Gyakorlati jelentőség és viták
A közgazdaságtan fontos eszköz a közpolitika alakításában: segít megérteni, milyen hatásai lehetnek egy adó-, támogatási vagy szabályozási intézkedésnek. Ugyanakkor sok tartalmi vita zajlik arról, hogy mi legyen a kívánatos cél (nehéz választ adni a normatív kérdésekre), és az egyes modellek eltérő feltételezései alapján más következtetések adódhatnak.
Összefoglalva: a közgazdaságtan a szűkösség, választás és ösztönzők rendszereit tanulmányozza, modellekkel és adatelemzéssel segít megérteni a gazdasági folyamatokat, és gyakorlati eszközöket ad a döntéshozók kezébe.
A közgazdászok azt tanulmányozzák, hogy az emberek hogyan hoznak döntéseket, például a piacon.
São Paulo tőzsdéje. A vevők és az eladók nincsenek jelen. Közvetítőket és technológiát használnak a kereskedelemhez. A vásárlással és eladással kapcsolatos legtöbb elképzelés azonban ugyanaz, mint a "valódi" piacon.
Tárgyak és tárgyak a közgazdaságtanban
A gazdasági tanulmányok alanyai (szereplői) a háztartások, az üzleti vállalkozások, a kormányzat (az állam) és a külföldi országok. A háztartások felajánlják "termelési tényezőiket" a vállalatoknak. Ide tartozik a munka, a föld, a tőke (olyan dolgok, mint a gépek és az épületek) és az információ. A termelési tényezőikért cserébe a háztartások jövedelemhez jutnak, amelyet más alanyoktól származó javak fogyasztására (vásárlására) használnak fel.
Az üzleti vállalkozások árukat és szolgáltatásokat állítanak elő és értékesítenek, és termelési tényezőket vásárolnak a háztartásoktól és más vállalkozásoktól.
Az állami vagy közszektorba tartoznak az intézmények és szervezetek. Az állam elveszi az üzleti vállalkozások és a háztartások jövedelmének egy részét, és azt a "közjavak", például az utak vagy az oktatás finanszírozására fordítja, hogy azok mindenki számára elérhetőek legyenek. Az utolsó alany a külföld. Ide tartozik minden olyan háztartás, üzleti vállalkozás és állami intézmény, amely nem a saját országban található. Ezek külföldről igényelnek és szállítanak javakat.
A közgazdasági tanulmányok tárgyai (a dolgok, amelyekkel hatnak) a fogyasztási javak, a tőkejavak és a termelési tényezők. A fogyasztási javakat "használati javak" (például benzin vagy WC-papír), "rendeltetési javak" (például ház vagy kerékpár) és "szolgáltatások" (például az orvos vagy a takarítónő munkája) kategóriájába soroljuk. A tőkejavak olyan javak, amelyek más javak előállításához szükségesek. Ilyenek például az épületek, berendezések és gépek. A termelési tényezők a munka, a föld, a tőke, az információ és a környezet.
Általános gazdasági szabályok
- Minden embernek döntenie kell a lehetőségei között.
- Az áruk ára az, amit az ember az árukért felad.
- Amikor valaki lemond valamiről (például a pénzről), hogy megszerezzen egy jót, akkor más dolgokról is lemond, amit helyette megkaphatott volna. Ez azt jelenti, hogy valaminek a valódi ára az, amiről lemondunk, hogy megszerezzük. Ez magában foglalja a pénzt, és azt a gazdasági hasznot ("hasznosságot"), amit nem kaptál meg, mert már nem tudsz mást vásárolni. ezt nevezzük alternatív költségnek.
- Az emberek az egyes lehetőségektől várt jutalmak ("ösztönzők") vagy rossz dolgok ("visszatartó tényezők") alapján választanak a lehetőségek között. Ha egy lehetőség jutalmait növeljük, akkor gyakran több ember választja azt.
- A kereskedelem mindenkinek jobbá teheti a helyzetét.
- A piacok általában jót tesznek a gazdasági élet szervezésének. A szabad piacon a javakat az emberek és a vállalatok kis döntéseket hozva osztják meg. A piac "láthatatlan keze" (Adam Smith) azt állítja, hogy ha mindenki megpróbálja megszerezni, amit akar, mindenki olyan jól fog járni, amennyire csak lehet.
- Néha az árak nem mutatják teljes mértékben a társadalom számára jelentkező költségeket vagy hasznot. Például a légszennyezés rossz a társadalomnak, az oktatás pedig jó a társadalomnak. A kormány adót vethet ki (vagy tehet valamit az eladások csökkentése érdekében) azokra a termékekre, amelyek rossz hatással vannak a társadalomra. Támogathatja azokat a dolgokat is (például pénzt adhat rájuk), amelyek jót tesznek a társadalomnak.
- Egy ország életszínvonala a szolgáltatások és áruk előállításához szükséges készségektől függ. A termelékenység az előállított áruk mennyisége osztva az összes munkaórával.
- Amikor a teljes pénzkínálat növekszik, vagy amikor a termelési költségek emelkednek, az árak emelkednek. Ezt nevezzük inflációnak.
Történelem
- A gazdagság 18. századi elemzése
- Fiziokrácia
- Klasszikus közgazdaságtan
- Marxista közgazdaságtan
- osztrák közgazdaságtan
- Neoklasszikus közgazdaságtan
- Jóléti közgazdaságtan
A közgazdászok elképzelései nagyban függnek attól, hogy milyen korban élnek. Karl Marx például olyan korban élt, amikor a munkások körülményei nagyon rosszak voltak, John Maynard Keynes pedig az 1930-as évek nagy gazdasági világválságát élte át. A mai közgazdászok visszatekintve megérthetik, hogy miért hozták meg ítéleteiket, és megpróbálhatnak jobbakat alkotni.
A közgazdaságtan ágai
A közgazdaságtan két fő ága a mikroökonómia és a makroökonómia.
A makroökonómia általában a gazdaságról szól. A makroökonómusok például olyan dolgokat tanulmányoznak, amelyek miatt egy ország vagyona növekszik, és olyanokat, amelyek miatt emberek milliói veszítik el a munkájukat. A mikroökonómia kisebb és konkrétabb dolgokkal foglalkozik, például azzal, hogy a családok és a háztartások hogyan költik el a pénzüket, és hogyan működnek a vállalkozások.
A közgazdaságtannak számos más ága is van:
- Viselkedési közgazdaságtan
- Üzleti gazdaságtan
- Alkotmányos közgazdaságtan
- Kulturális gazdaságtan
- Fejlesztési gazdaságtan
- Ökológiai közgazdaságtan
- Gazdasági földrajz
- Környezetgazdaságtan
- Energiagazdaságtan
- Pénzügyi közgazdaságtan
- Ipari közgazdaságtan
- Információs közgazdaságtan
- Nemzetközi közgazdaságtan
- Munkaügyi közgazdaságtan
- Menedzsment közgazdaságtan
- Matematikai közgazdaságtan vagy ökonometria
- Erőforrás-gazdaságtan
- Városi gazdaságtan
- Közgazdaságtan
- leíró, elméleti és politikai közgazdaságtan
- monetáris közgazdaságtan
Híres közgazdászok
A történelem híres közgazdászai közé tartoznak:
- Adam Smith (Művei közé tartozik A nemzetek gazdagsága és Az erkölcsi érzelmek elmélete. Először vezeti be a "láthatatlan kéz" fogalmát).
- Thomas Malthus (A népesedési elvről szóló esszé szerzője. A népesedési elmélet megalkotása ).
- David Ricardo (az összehasonlító előnyök elméletének első bevezetője).
- Karl Marx (művei közé tartozik a Das Kapital és a Kommunista kiáltvány; a kapitalizmus híres kritikája).
- John Maynard Keynes (a keynesi közgazdasági iskola megalapítója).
- Milton Friedman (A monetarizmus híve. Művei között szerepel a Kapitalizmus és szabadság ).
A 19. és 20. század híres közgazdászai közé tartozik Friedrich August von Hayek, Wassily Leontief, Carl Menger és Léon Walras.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a közgazdaságtan?
V: A közgazdaságtan az a társadalomtudomány, amely a gazdasági tevékenységet tanulmányozza, vagyis azt, hogy az emberek hogyan hoznak döntéseket annak érdekében, hogy megkapják, amit akarnak. A definíció szerint "a szűkösség és a választás tanulmányozása".
K: Mit jelent a "közgazdaságtan" szó?
V: A szó az ógörög nyelvből származik, és a ןἶךןע oםkos "ház" és םלןע nomos "szokás" vagy "törvény" szavakkal függ össze.
K: Hogyan oszlanak meg a javak és szolgáltatások egy gazdaságban?
V: A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy mi befolyásolja az áruk és szolgáltatások termelését, elosztását és fogyasztását egy gazdaságban.
K: Hogyan kapcsolódik a befektetés és a jövedelem a közgazdaságtanhoz?
V: A beruházás és a jövedelem egyaránt kapcsolódik a közgazdaságtanhoz.
K: Mikor kezdtek a közgazdászok modelleket használni munkájukhoz?
V: A közgazdaságtanban ma használt modelleket többnyire a 19. században kezdték el használni. Az emberek a politikai gazdaságtanból vették át az ötleteket, és kiegészítették azokat, mert a természettudományokhoz hasonló empirikus megközelítést akartak alkalmazni.
K: Mi inspirálta a közgazdászokat modelljeik megalkotásakor?
V: A közgazdászokat a politikai gazdaságtan inspirálta modelljeik megalkotásakor, valamint az, hogy a természettudományokhoz hasonló empirikus megközelítést akartak alkalmazni.
Keres