Westfáliai béke (1648) – az osnabrücki és münsteri békeszerződések

Westfáliai béke (1648) — az osnabrücki és münsteri békeszerződések részletes története: a harmincéves háború lezárása, diplomáciai fordulópont Európában.

A westfáliai béke az 1648. május 15-én és október 24-én aláírt két békeszerződésre, az osnabrücki és a münsteri békeszerződésre utal, amelyek a harmincéves háborút és a nyolcvanéves háborút is befejezték. A szerződésekben részt vett a Szent Római Császár, Habsburg III. Ferdinánd, a többi német fejedelem, Spanyolország, Franciaország, Svédország és a Holland Köztársaság képviselői. A Franciaország és Spanyolország közötti háborút lezáró, 1659-ben aláírt pireneusi szerződést szintén gyakran az átfogó megállapodás részének tekintik.

Tárgyalások és aláírás

A békék tárgyalásai több évig, 1643–1648 között zajlottak Münster és Osnabrück városaiban. A felek között komoly diplomáciai egyeztetés folyt: külön csoportok tárgyaltak a császár és a német fejedelmek, illetve Franciaország és Svédország, illetve Spanyolország és a Holland Köztársaság között. A megállapodásokat 1648 májusában és októberében írták alá, így összefoglalóan westfáliai békének nevezik őket.

Főbb rendelkezések

• Religió és belső viszonyok: megerősítették a korábbi 1555-ös augsburgi rendet, de a gyakorlatban bővítették a vallási béke garanciáit: gyakorlatilag a lutheránusok, reformátusok (kálvinisták) és a katolikusok közti viszony rendeződését szolgálták az előírások. A fejedelmek vallási jogait és az alattvalók vallási helyzetét szabályozták.
• Állami jog és belső szuverenitás: a béke erősítette a német fejedelmek jogait a birodalmon belül, korlátozta a császári beavatkozás lehetőségeit, és ezzel gyakorlatilag decentralizálta a Birodalom belső politikáját.
• Területi és politikai rendezés: több terület gazdája megváltozott, Franciaország és Svédország területi és jogi juttatásokat kapott a Rajna-vidéken és Észak-Németországban; a Holland Köztársaság függetlenségét de facto elismerték Spanyolországgal szemben, ezzel lezárult a nyolcvanéves háború.

Területi következmények (összefoglaló)

Bár a pontos területi átadások sokrétűek és helyenként bonyolultak, a békék eredményeként:

• Franciaország jogokat és területi előnyöket szerzett a Rajna-mentén (például részleges befolyás Alsace egyes részein).
• Svédország kompenzációt és befolyást kapott Észak-Németországban, ami katonai és politikai súlyát növelte a régióban.
• A német fejedelemségek jogállása megerősödött, több egyházi terület világi uralom alá került vagy státusza módosult.
• A Holland Köztársaság nemzetközi erkölcsi és jogi elismerést kapott Spanyolországtól (a tényleges elismertetés részleteit a münsteri tárgyalások rendeztek).

Jelentőség és hosszú távú hatások

• Európai hatalmi viszonyok átrendeződése: a Habsburgok németországi befolyása relatíve csökkent, míg Franciaország és Svédország nagyhatalmi pozíciója megerősödött.
• Nemzetközi jog és szuverenitás elvei: a westfáliai rendszer megalapozta a modern államközti rendszer alapelveit: az államok szuverenitásának és a köztük fennálló egyensúlynak a jogi elismerését. Sok történész és jogtudós ezért a modern nemzetközi jog születésének egyik mérföldkövének tekinti a békéket.
• Vég a vallásháborúknak: bár nem szüntette meg teljesen a vallási ellentéteket, a béke jelentősen csökkentette az európai vallásháborúk intenzitását és terjedelmét.

Összegzés

A westfáliai békék nem egyetlen, egyszerű szerződés, hanem komplex, többoldalú megállapodások sorozata volt, amely véget vetett a század közepi legpusztítóbb háborús konfliktusoknak, és hosszú távon átformálta Európa politikai térképét, a fejedelmek hatalmi arányait és az államok közötti viszonyok jogi kereteit.

Eredmények

Spanyolország elfogadta a Holland Köztársaság függetlenségét.

A hatalmat, amelyet III. Ferdinánd a Szent Római Birodalom alkotmánya ellenében magához vett, megfosztotta. Ez azt jelentette, hogy a német államok uralkodói ismét meghatározhatták országaik vallását.

• Mostantól minden fél elismeri az 1555-ös augsburgi békét, amelynek értelmében minden fejedelemnek joga van meghatározni saját államának vallását, a lehetőségek között a katolicizmus, a lutheranizmus és most már a kálvinizmus is szerepel.
• Az olyan fejedelemségekben élő keresztényeknek, ahol felekezetük nem volt a bevett egyház, garantálták a jogot, hogy a kijelölt órákban nyilvánosan, a magánéletben pedig tetszés szerint gyakorolhassák hitüket.

Voltak területi kiigazítások is.

Európa egyszerűsített térképe az 1648-as westfáliai béke után.


Szent Római Birodalom 1648-ban.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a nyugat-alföldi béke?

K: Mi volt a neve annak a két szerződésnek, amely a westfáliai békében részt vett?

K: Kik voltak a vesztfáliai békében részt vevő országok és személyek?

K: Mikor írták alá a szerződéseket?

K: Mi volt a vesztfáliai béke eredménye?

K: A westfáliai békében szerepelt még egy másik szerződés is?

K: Milyen jelentőséggel bír a történelemben a westfáliai béke?

Keresés betűvel