Harmincéves háború
A westfáliai béke az 1648. május 15-én és október 24-én aláírt két békeszerződésre, az osnabrücki és a münsteri békeszerződésre utal, amelyek a harmincéves háborút és a nyolcvanéves háborút is befejezték. A szerződésekben részt vett a Szent Római Császár, Habsburg III. Ferdinánd, a többi német fejedelem, Spanyolország, Franciaország, Svédország és a Holland Köztársaság képviselői. A Franciaország és Spanyolország közötti háborút lezáró, 1659-ben aláírt pireneusi szerződést szintén gyakran az átfogó megállapodás részének tekintik.
Helyszínek
A béketárgyalásokat az egymástól mintegy 50 km-re fekvő Münster és Osnabrück városában tartották, a mai Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartományokban. Svédország protestáns háttere miatt Osnabrücket, Franciaország pedig katolikus háttere miatt Münstert választotta. Mindenesetre két helyszínre volt szükség, mert a protestáns és katolikus vezetők nem voltak hajlandók találkozni egymással. A katolikusok Münster, a protestánsok pedig Osnabrück mellett döntöttek.
Eredmények
Spanyolország elfogadta a Holland Köztársaság függetlenségét.
A hatalmat, amelyet III. Ferdinánd a Szent Római Birodalom alkotmánya ellenében magához vett, megfosztotta. Ez azt jelentette, hogy a német államok uralkodói ismét meghatározhatták országaik vallását.
- Mostantól minden fél elismeri az 1555-ös augsburgi békét, amelynek értelmében minden fejedelemnek joga van meghatározni saját államának vallását, a lehetőségek között a katolicizmus, a lutheranizmus és most már a kálvinizmus is szerepel.
- Az olyan fejedelemségekben élő keresztényeknek, ahol felekezetük nem volt a bevett egyház, garantálták a jogot, hogy a kijelölt órákban nyilvánosan, a magánéletben pedig tetszés szerint gyakorolhassák hitüket.
Voltak területi kiigazítások is.
Európa egyszerűsített térképe az 1648-as westfáliai béke után.
Szent Római Birodalom 1648-ban.
Kapcsolódó oldalak
- Nyolcvanéves háború
- Harmincéves háború
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nyugat-alföldi béke?
V: A westfáliai béke az 1648-ban aláírt két békeszerződésre utal, amelyek véget vetettek a harmincéves háborúnak és a nyolcvanéves háborúnak.
K: Mi volt a neve annak a két szerződésnek, amely a westfáliai békében részt vett?
V: A két érintett szerződés az osnabrücki és a münsteri békeszerződés volt.
K: Kik voltak a vesztfáliai békében részt vevő országok és személyek?
V: III. Ferdinánd szent római császár, más német fejedelmek, Spanyolország, Franciaország, Svédország és a Holland Köztársaság képviselői vettek részt a westfáliai békében.
K: Mikor írták alá a szerződéseket?
V: A szerződéseket 1648. május 15-én és október 24-én írták alá.
K: Mi volt a vesztfáliai béke eredménye?
V: A westfáliai béke véget vetett mind a harmincéves háborúnak, mind a nyolcvanéves háborúnak.
K: A westfáliai békében szerepelt még egy másik szerződés is?
V: Igen, az 1659-ben aláírt pireneusi szerződés, amely véget vetett a Franciaország és Spanyolország közötti háborúnak, szintén az átfogó megállapodás részének tekinthető.
K: Milyen jelentőséggel bír a történelemben a westfáliai béke?
V: A vesztfáliai békét azért tartják jelentősnek a történelemben, mert ez a szerződés vetett véget a reformáció korában Európában kialakult vallási konfliktusoknak, és megalapozta az állami szuverenitás elvét, amely tartósan kihatott a nemzetközi kapcsolatokra.
