Perszonálunió (személyes unió): definíció és történelmi példák

Perszonálunió (személyes unió): világos definíció és izgalmas történelmi példák — hogyan, miért és miként bomlottak fel ezek az államközi egyesülések részletes áttekintése.

Szerző: Leandro Alegsa

A perszonálunió (más néven személyes unió) két vagy több olyan szuverén állam kapcsolata, amelyek jogilag vagy ténylegesen ugyanazt a személyt tekintik államfőnek. A kapcsolat lényege, hogy a korona, az uralkodó személye közös, míg az egyes államok jogi, adminisztratív és politikai intézményei rendszerint különállóak maradnak.

Jellemzők

  • Különálló szuverenitás: az egyes államok saját törvényekkel, adózással és belső intézményekkel rendelkeznek.
  • Ugyanaz az uralkodó: a közös elem a személyes szintű uralkodás — ugyanaz a monarcha áll mindegyik állam trónján.
  • Változó együttműködés: a külpolitika, gazdaság vagy hadügyek tekintetében lehet együttműködés vagy épp különutas politika.
  • Utódlási szabályok szerepe: a dinasztikus öröklés (házasodás, választás, salicus jog) döntően befolyásolja a perszonálunió létrejöttét és fennmaradását.
  • Nem azonos a valódi unióval: a perszonálunió eltér a real uniontól vagy az államalakulat egyesülésétől, mert nem feltétlenül hoz létre közös intézményrendszert.

Okok

  • Házasság és öröklés: dinasztikus házasságok és az ebből fakadó öröklési jogok gyakori forrásai (pl. gyermek örökli több ország koronáját).
  • Választás: egyes esetekben egy uralkodó több ország trónjára választás útján kerülhet (pl. választott királyságok).
  • Hódítás vagy politikai alku: annektálás, békék vagy szerződések is hozhatnak létre személyes egyesülést.
  • Stratégiai megfontolások: külső fenyegetés vagy belső stabilitás érdekében uralkodók vagy államok személyes uniót tartanak előnyösnek.

Történelmi példák

  • Anglia és Skócia (1603–1707): VI. Jakab skót király 1603-ban örökölte az angol trónt is (I. Jakabként), ezzel személyes unió alakult ki; a két állam 1707-ben, az Acts of Union révén egyesült és létrejött Nagy-Britannia.
  • Dánia–Norvégia (kb. 1524–1814): hosszú ideig tartó személyes unió, amelyet végül a karlovci békék és a napóleoni háborúk következményeként a Kieli szerződés (1814) megszüntetett.
  • Svédország–Norvégia (1814–1905): 1814 után személyes unió jött létre, amely 1905-ben, békés úton végződött a norvég függetlenséggel.
  • Habsburg uralkodó és spanyol örökségek (Károly V, 1516/1519–1556): Károly V egyszerre volt a spanyol koronák ura és a Német-római Birodalom császára, ami nagy kiterjedésű személyes egyesítést jelentett a különböző tartományok fölött.
  • Lengyel–litván perszonálunió (1386–1569): a Krevói unió 1386 körül személyes uniót hozott létre, amelyet 1569-ben a Lublói Unió valamilyen értelemben szorosabb politikai egységgé (a közös állammá) alakított.
  • Nizozem–Luxemburg (1815–1890): a holland királyság és Luxemburg személyes unióban állt, mely 1890-ben szakadt meg, amikor a salicus jog miatt más örökös lépett trónra Luxemburggal szemben.
  • Windsorok és a Brit Birodalom utódállamai (20. század–napjainkban): a közjogi értelemben független Commonwealth-realmek (pl. Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) ma is ugyanazt a személyt fogadják el államfőként (a brit uralkodót); ez modern formája a személyes egyesülésnek, bár a döntési jogkörök teljesen különállóak.
  • Brit uralkodók és Hannover (1714–1837): a brit monarchia személyes egyesülésben állt Hannoverrel, amelyet a salicus öröklési szabályok megszüntette Victoria trónra lépésekor.

Következmények, előnyök és kockázatok

  • Előnyök: könnyebb dinasztikus béke, stratégiai együttműködés, védelmi előnyök, kereskedelmi kapcsolatok erősödése.
  • Kockázatok: érdekellentétek az összeegyeztethetetlen politikák miatt, belső elégedetlenség, örökösödési problémákból eredő válságok.
  • Átalakulás: a perszonálunió felbomolhat, átmehet valódi egyesülésbe vagy megszűnhet öröklési szabályok, háborúk vagy nemzetépítési törekvések miatt.

Összességében a perszonáluniót dinasztikus és politikai konstrukciónak tekinthetjük, amely a történelem során időnként stabilitást, máskor viszont konfliktust hozott. A modern nemzetállami rendszerek és a köztársaságok elterjedésével ez a forma ritkábbá vált, de példái — különösen a közös uralkodóság a Commonwealth-ben — jól mutatják a személyes egyesülés különleges jellegét és alkalmazkodóképességét.

Néhány példa a személyi egyesülésekre

Andorra

  • Részleges perszonálunió Franciaországgal 1607 óta (a francia elnök, korábban Franciaország királya az egyik államfő Andorrában, a másik társállamfő a spanyolországi La Seu d'Urgell (Katalónia) püspöke).

Belgium

Személyi unió a Kongói Szabad Állammal 1885-től 1908-ig, amikor is annektálta a Kongói Szabad Államot.

Bohémia

  • Személyi unió Lengyelországgal 1003 - 1004 (Csehországot elfoglalták a lengyelek)
  • Személyi unió Lengyelországgal 1300 - 1306 és Magyarországgal 1301 - 1305 (II. és III. Vencel)
  • Személyi unió Luxemburggal 1313 - 1378 és 1383 - 1388
  • Személyi unió Magyarországgal 1419-1439 (Luxemburgi Zsigmond és veje) és 1490-1526 (Jagelló dinasztia).
  • Személyi unió Ausztriával és Magyarországgal 1526 - 1918 (kivéve az 1619 - 1620-as éveket)

Brandenburg

  • Személyi unió a Porosz Hercegséggel 1618-tól, amikor Albert Frigyes, Poroszország hercege férfi örökösök nélkül meghalt, és veje, János Zsigmond, Brandenburgi választófejedelem lett mindkét ország uralkodója. Brandenburg és Poroszország 1701-ig külön kormányt és hatalmi székhelyet tartott fenn Berlinben, illetve Königsbergben, amikor I. Frigyes Vilmos egyesítette őket egy kormányba.

Kongói Szabadállam

Személyi unió Belgiummal 1885-től 1908-ig, amikor Belgium annektálta.

Ausztrália

  • 1941 óta, a Westminster Statútum 1942-es ratifikálásával - amely véget vetett a brit parlament azon képességének, hogy Ausztráliára vonatkozóan törvényt alkosson - a brit parlament nem volt képes törvényhozásra. Az 1986-os ausztrál törvény többek között megszüntette a Privy Councilot, mint az ausztrál igazságszolgáltatási rendszer utolsó fellebbviteli bíróságát. II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője, a miniszterelnök által kinevezett alkirályi képviselője, a főkormányzó révén, önállóan tölti be Ausztrália királynői tisztségét.

Írország

  • Személyi unió az Angol Királysággal 1541-től, amikor az ír parlament VIII. Henrik angol királyt Írország királyának is kikiáltotta, egészen 1707-ig, amikor az Angol Királyság és a Skót Királyság az unióról szóló szerződéssel egyesült, és helyébe a Nagy-Britanniai Királyság lépett.
  • Személyi unió a Skót Királysággal 1603-tól, amikor VI. Jakab skót király Anglia és Írország királya lett, 1707-ig, amikor az Angol Királyság és a Skót Királyság egyesült, és helyébe Nagy-Britannia Királysága lépett.
  • Személyi unió a Nagy-Britanniai Királysággal 1707-től 1800-ig, amikor a két királyságot Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságává egyesítették.
  • Személyi unió Hannoverrel 1714-től 1800-ig.
  • 1922-1936/1949 között, amikor is köztársasággá vált (lásd: ír államfő 1936-1949 között).

Dánia

Anglia

  • Személyi unió Írországgal 1541-től (amikor Írországot királysági szintre emelték) 1707-ig.
  • Személyi unió Skóciával 1603-tól 1707-ig (amikor is egyesültek a Nagy-Britanniai Királyságban).
  • 1689 és 1702 között személyi unióban állt Hollandiával, a holland Stadtholder egyben Anglia, Skócia és Írország királya is volt.

A tényleges helyzet kissé bonyolultabb volt, mivel a holland tartományok, Hollandia, Zeeland, Utrecht, Gelderland és Overijssel 1689-ben, Drenthe pedig 1696-ban lépett perszonálunióra. Csupán 2 holland tartomány nem lépett be a perszonálunióba: Friesland és Groningen.

Franciaország

  • A bretagne-i hercegséggel való személyes unió 1491-től, amikor Anna bretagne-i hercegnő kényszerből hozzáment VIII. Károly francia királyhoz, 1532-ig, amikor a bretagne-i hercegséget hivatalosan is a Francia Királysághoz csatolták.
  • Személyi unió Navarrával 1589-től 1620-ig, amikor Navarrát hivatalosan is Franciaországhoz csatolták.
  • Részleges perszonálunió Andorrával 1607 óta (a francia elnök Andorra egyik államfője).

Nagy-Britannia

  • Személyi unió Írországgal az 1707-es létrehozástól az 1801-es megszüntetésig (amikor Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságában egyesültek).
  • Személyi unió Hannoverrel I. György 1714-es trónra lépésétől az 1801-es megszüntetésig.

Hannover

Szent Római Birodalom

Magyarország

  • Személyi unió Horvátországgal 1102-től 1918-ig.
  • Személyi unió Lengyelországgal 1370-től 1382-ig Nagy Lajos uralkodása alatt. A lengyel történelemnek ezt az időszakát néha Andegawen Lengyelországnak nevezik. Lajos anyai nagybátyjától, III. Kázmértól örökölte a lengyel trónt. Lajos halála után a lengyel nemesek (a szlachta) úgy döntöttek, hogy megszüntetik a perszonáluniót, mivel nem akarták, hogy Magyarországról kormányozzák őket, és Lajos fiatalabbik lányát, Jadwigát választották új uralkodónak, míg Magyarországot idősebbik lánya, Mária örökölte. Személyi unió Lengyelországgal másodszor 1440-től 1444-ig.
  • Személyi unió Csehországgal 1419-től 1439-ig, illetve 1490-től 1918-ig.
  • Személyi unió a Szent Római Birodalommal 1410-től 1439-ig és 1526-tól 1806-ig (kivéve 1608-1612).
  • 1867 és 1918 között személyi unió Ausztriával (Ausztria-Magyarország kettős monarchia) Ferenc József és IV. Károly uralkodása alatt (valójában inkább dinasztikus unió volt, nem személyi unió).

Izland

  • Személyi unió Dániával 1918-tól 1944-ig, amikor az ország köztársasággá vált.

Írország

  • Személyi unió Angliával 1541-től (amikor az ír parlament VIII. Henrik angol királyt Írország királyává nyilvánította) 1707-ig (Nagy-Britannia megalakulásáig).
  • Személyi unió Skóciával (és Angliával) 1603-tól 1707-ig (amikor Anglia és Skócia egyesült a Nagy-Britanniai Királyságban).
  • 1689 és 1702 között személyi unió Hollandiával, ahol Írország, Skócia és Anglia királya egyben Hollandia legtöbb tartományának várostulajdonosa is volt. A tényleges helyzet kissé bonyolultabb volt, mivel a holland tartományok, Hollandia, Zeeland, Utrecht, Gelderland és Overijssel 1689-ben, Drenthe pedig 1696-ban lépett perszonálunióba. Csupán 2 holland tartomány nem lépett be a perszonálunióba: Friesland és Groningen.
  • Személyi unió Nagy-Britanniával 1707-től 1801-ig (amikor Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságában egyesültek).
  • Személyi unió Hannoverrel 1714-től 1801-ig.
  • Személyi unió Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával 1922-től 1937/1949-ig (lásd ír államfő 1936-1949 között).

Litvánia

Luxemburg

Navarra

  • Személyi unió Franciaországgal 1589-től 1620-ig, amikor Navarra hivatalosan is Franciaországhoz került.

Hollandia

  • Személyi unió Angliával, Skóciával és Írországgal 1689-től 1702-ig, a legtöbb holland tartomány városházi ura egyben Anglia, Skócia és Írország királya is volt. A tényleges helyzet kissé bonyolultabb volt, mivel a holland tartományok, Hollandia, Zeeland, Utrecht, Guelders és Overijssel 1689-ben, Drenthe pedig 1696-ban lépett perszonálunióba. Csak 2 holland tartomány nem lépett be a perszonálunióba: Friesland és Groningen.
  • Személyi unió Luxemburggal 1815-től 1890-ig.

Norvégia

  • Személyi unió Svédországgal 1319 és 1343 között
  • Személyi unió Dániával 1380-tól 1814-ig (a norvég Riksrådot 1536-ban eltörölték).
  • A Kalmari Unió Dániával és Svédországgal 1389-től 1521-ig (néha megszűnt).
  • Személyi unió Svédországgal 1814-től (amikor Norvégia kikiáltotta függetlenségét Dániától, és kénytelen volt unióra lépni Svédországgal) 1905-ig.

Lengyelország

  • Személyi unió Magyarországgal 1370-től 1382-ig és 1440-től 1444-ig (lásd a Magyarországról szóló részt fentebb).
  • 1386 és 1569 között Litvániával 1386 és 1569 között lengyel-litván unió néven ismert perszonálunió. Az unió 1569-ben a Lengyel-Litván Nemzetközösség föderációjává alakult át.
  • Keleti rész: A területet egy katonai felkelés leverését követően Oroszország teljesen magához csatolta.

Lengyelország-Litvánia

  • Személyi unió Svédországgal 1592-től 1599-ig
  • Személyi unió Szászországgal 1697-től 1705-ig, 1709-től 1733-ig és 1733-tól 1763-ig.

Portugália

Románia

  • Személyi unió Wallachia és Erdély között 1599-től 1600-ig Vitéz Mihály uralkodása alatt.
  • Személyi unió Vallachia, Moldva és Erdély között 1600-tól 1601-ig Vitéz Mihály uralkodása alatt.
  • Személyi unió Wallachia és Moldva között 1859-től 1862-ig Cuza Sándor János uralkodása alatt.

Skócia

  • Személyi unió Angliával és Írországgal 1603-tól 1707-ig (amikor Anglia és Skócia egyesült a Nagy-Britanniai Királyságban).
  • 1689 és 1702 között személyi unió Hollandiával, ahol a skót, angol és ír király egyben Hollandia legtöbb tartományának városgazdaja is volt. A tényleges helyzet kissé bonyolultabb volt, mivel a holland tartományok, Hollandia, Zeeland, Utrecht, Gelderland és Overijssel 1689-ben, Drenthe pedig 1696-ban lépett perszonálunióba. Csupán 2 holland tartomány nem lépett be a perszonálunióba: Friesland és Groningen.

Spanyolország

Svédország

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

  • Személyi unió Hannoverrel 1801-től 1837-ig, amikor az eltérő örökösödési törvények miatt Viktória királynő került a brit trónra, nagybátyja, Ernest Augustus pedig a hannoveri trónra.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3