II. Fülöp (1527–1598) – Spanyolország királya: életrajz és uralkodása
II. Fülöp (1527–1598) életrajza és uralkodása: a katolikus spanyol király politikai csatározásai, birodalmi kiterjesztés, belső válságok és történelmi öröksége.
II. Fülöp spanyol király (1527. május 21. - 1598. szeptember 13.) 1556-tól Spanyolország, valamint Burgundia, Hollandia, Nápoly, Szicília és a tengerentúli Spanyol-Amerika királya volt. Valladolidban született, és V. Károly szent római császár és felesége egyetlen fiaként élte meg a felnőttkort. Katolikus volt. Uralkodása tele volt bajokkal, amelyek miatt keményen bánt népével és más nemzetekkel.
II. Fülöp uralma a XVI. századi európai politika középpontjában állt. Apja, V. Károly hatalmas birodalmát örökölte, amely Európa számos területére és kiterjedt gyarmatokra terjedt ki. Fülöp katolikus hite és a Habsburg érdekrendszer jegyében alakította politikáját: célja a katolicizmus védelme és a birodalom egységének fenntartása volt.
Neveltetés és család
Nevelését vagyonos és konzervatív udvari környezet határozta meg. Háromszor házasodott: első felesége Maria Manuela (Portugália), második felesége Maria Tudor (Anglia, I. Mária), harmadik felesége Elisabeth de Valois, negyedik felesége pedig Anna Habsburg volt. Gyermekeinek közül legismertebbek: a fiatalon elhunyt Don Carlos, valamint később trónörököse, III. Fülöp. (A házasságokat követő dinasztikus szövetségek politikai jelentőséggel bírtak.)
Kormányzás és adminisztráció
Fülöp személyében erős központi hatalmat igyekezett kialakítani. Uralkodásában fontos szerepet játszottak a tanácsok (pl. Consejo de Estado, Consejo de Indias), amelyek segítségével irányította a birodalom különböző területeit. 1561 körül tartósan Madrid vált a királyi udvar székhelyévé. Sok időt fordított az államszervezet kiigazítására, a hatalom intézményesítésére és a hivatali apparátus bővítésére.
Vallás és ellenreformáció
Fülöp elkötelezett támogatója volt az ellenreformációnak: támogatta a katolikus egyházat, az inkvizíció működését és az egyházi reformokat. Számára a vallási egység megőrzése stratégiai fontosságú volt, ezért keményen lépett fel a protestantizmus terjedése ellen mind belföldön, mind a birodalom távoli tartományaiban.
Főbb konfliktusok és katonai események
- Holland felkelés (Eighty Years' War): a protestáns és adózási ellenállásból kiinduló lázadás 1566 körül kezdődött. Fülöp kemény kézzel próbálta visszaszorítani a lázadást (például Alba herceg 1567-es hadjárata és a „Vértanúk Tanácsa”), ami végül hosszú, kimerítő háborúhoz vezetett.
- Lepanto (1571): a spanyol hajóhad részvételével a Szent Liga legyőzte az ottománi flottát, ami katonai és propagandisztikus győzelemnek számított a keresztény hatalmak számára.
- Anglia és az Armada (1588): Fülöp támogatta a katolikus restaurációt Angliában és kísérletet tett a protestáns Erzsébet királynő elleni beavatkozásra. Az 1588-as nagy armada kudarca jelentős fordulópont volt: a spanyol hadiflottát súlyos vereség érte, és ez meggyengítette Spanyolország tengeri fölényét.
- Konfliktusok Franciaországgal és Ottománokkal: Fülöp a Habsburg–Valois ellentét és a keleti fenyegetés kapcsán is folyamatosan érintett volt európai konfliktusokban.
Gazdaság és pénzügyi gondok
A spanyol birodalom hatalmas bevételekre tett szert az amerikai ezüst révén, de a folyamatos háborúk és a nagy udvartartás költségei súlyos terhet róttak a kincstárra. A 16–17. század fordulóján Spanyolország többször is fizetésképtelenné vált (állami csődök), ami részben a túlzott kiadások, részben a nemzetközi pénzügyi átalakulások és az infláció következménye volt.
Kultúra és építészet
II. Fülöp támogatói körben állt a művészetek és a vallásos építészet. A legismertebb építészeti emléke az El Escorial kolostor-palota (San Lorenzo de El Escorial), amely a király vallásos lelkületének és hatalmi öntudatának jelképe. Uralkodása idején bontakozott ki a spanyol aranykor (Siglo de Oro), melynek irodalmi és művészeti alkotásai hosszú távon jelentős kulturális örökséget hagytak.
Személyes megítélés és örökség
Fülöp személye megosztó: egyes források keveslik rugalmatlanságát és keménykezű döntéseit, mások kiemelik szervezőkészségét és a birodalom iránti elkötelezettségét. Uralkodása alatt Spanyolország politikai és területi kiterjedése tetőpontjára jutott, ugyanakkor a hosszan tartó háborúk, belső feszültségek és anyagi nehézségek megalapozták a későbbi hanyatlás egyes elemeit. 1598-ban bekövetkezett halála után a birodalom öröksége mind hatalmi, mind kulturális értelemben jelentős maradt: Spanyolország még sokáig meghatározó szereplő maradt Európában, de a nemzetközi erőviszonyok átrendeződése megkezdődött.
Fontosabb évei röviden
- 1527 – születése Valladolidban.
- 1556 – hivatalosan is átvette a spanyol örököseitől a hatalmat.
- 1561 – udvarát Madridba helyezte át.
- 1568 – a holland felkelés kirobbanása.
- 1571 – Lepantói tengeri győzelem a Szent Liga részeként.
- 1588 – az angliai hadjárat, a Nagy Armada veresége.
- 1598 – halála és az El Escorialban való eltemetése.
II. Fülöp alakja a történelemben egyszerre jelképe a XVI. századi spanyol hatalomnak és a korszak ellentmondásainak: egy vallásos, centralizáló uralkodóé, aki hatalmát a politikai, vallási és dinasztikus eszközök teljes arzenáljával igyekezett fenntartani.
II. Fülöp spanyol király
Gyermekkor
Élete első hét évében Fülöp az édesanyjával különböző kastélyok között ingázott. 1534-ben egy salamancai magánházba költözött, hogy megkezdje iskolai tanulmányait. Édesanyja 1539-ben meghalt, és a fiú Granadába vitte a holttestét, ahol dédszüleit, II. aragóniai Ferdinándot és Izabellát temették el. 1547-ben elhagyta Spanyolországot, és Hollandiába költözött], ahonnan apja családja származott. Apja azt akarta, hogy európaibbá váljon, de az ottaniak túl ridegnek és komolynak tartották.
Házasságok és gyermekek
- Unokatestvérét, a portugál Máriát vette feleségül (1543-ban), mindketten 16 évesek voltak. Az asszony egy fiúval, Don Carlos spanyol királlyal ajándékozta meg (1545-1568), de néhány nappal később meghalt.
- Angol királynőt akart feleségül venni, ezért 1554-ben feleségül vette I. Mária katolikus angol királynőt. A házasság révén ő lett a királyi konzorcium, amíg a királyné élt. Népének nem tetszett a házasság, Fülöp pedig csak politikai lépésnek tekintette. 1556. január 16-án Fülöp lett Spanyolország királya, amikor apja lemondott a trónról, de Fülöp úgy döntött, hogy két évvel később, apja haláláig távol marad az országtól. Mária 1558-ban gyermek nélkül halt meg.
- Fülöp először Mária féltestvérét, I. Erzsébet angol királynőt akarta feleségül venni, aki protestáns volt. Több okból sem vette feleségül.
- Fülöp úgy vélte, hogy fia, Don Carlos tervelte ki a halálát, ezért börtönbe záratta Don Carlost. A herceg nem sokkal később meghalt, ezért Fülöp ellenségei azt állították, hogy ő rendelte meg valakinek a megölését. Néhány bizonyíték erre utal, de valószínűleg a túl sok evés és ivás végzett Don Carlosszal. Néhány nappal Hernando De Soto után halt meg.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt II. Fülöp spanyol király?
V: II. Fülöp spanyol király volt, aki 1556-tól 1598-ig uralkodott. Ő volt V. Károly szent római császár és felesége egyetlen fia, aki felnőtt koráig élt. Ő uralkodott Spanyolország, Burgundia, Hollandia, Nápoly, Szicília és Spanyol-Amerika felett.
K: Hol született II. Fülöp?
V: II. Fülöp Valladolidban született.
K: Milyen vallást követett II. Fülöp?
V: II. Fülöp a katolikus vallást követte.
K: Hogyan zajlott az uralkodása?
V: Uralkodása tele volt gondokkal, mivel a Holland Köztársaság elleni háborúja költségesnek és sikertelennek bizonyult, míg a spanyol armada vereséget szenvedett és megsemmisült, ami miatt keményen bánt népével.
K: Milyen területek tartoztak Fülöp uralkodása alá?
V: Fülöp uralkodása alá tartozott Spanyolország, Burgundia, Hollandia, Nápoly, Szicília és a tengerentúli Spanyol-Amerika.
K: Mikor lett király? V: Fülöp 1556-ban lett király.
Keres