Csőd
A csőd egy jogi eljárás, amely akkor következik be, ha egy személynek vagy szervezetnek nincs elég pénze ahhoz, hogy minden tartozását kifizesse. Jogilag fizetésképtelenné válnak.
Ha egy személy nem tudja megfizetni adósságait, a hitelezői kérhetik a bíróságtól, hogy csődgondnokot nevezzen ki. Ez egy hivatásos könyvelő, akit a bíróság nevez ki, hogy átvegye a csődbe jutott személy vagyonának kezelését. Egyes vagyontárgyakat a törvény védi, de a csődbiztos az összes többi vagyontárgyat eladja, és a pénzt arra használja fel, hogy az adott személy adósságaiból a lehető legtöbbet kifizesse. Az eljárás befejezése után a személyt felmentik a csődeljárás alól, és az illető mentesül minden további kötelezettség alól, hogy kifizesse ezeket a követeléseket, de általában az illető csak korlátozottan tud ismét kölcsönt felvenni, mivel a hitelminősítése sérül.
Ha egy szervezet nem tudja kifizetni az adósságait, a hitelezők kérhetik a bíróságtól a felszámoló kinevezését. A felszámoló nagyon hasonló munkát végez, mint a csődgondnok, azzal a különbséggel, hogy itt nincsenek védett vagyontárgyak, így a felszámoló mindent eladhat. Ha a szervezet összes vagyontárgyát eladták, a szervezetet feloszlatják, és többé nem létezik. A szervezetek nem mentesülnek a csődeljárás alól ugyanúgy, mint egy élő személy.
Fizetésképtelenség vagy csőd
Az emberek gyakran összekeverik a csőd és a fizetésképtelenség fogalmát, és néha az egyik szót használják, amikor valójában a másikra gondolnak. A fizetésképtelenség általában csak azt jelenti, hogy valakinek nincs elég pénze ahhoz, hogy kifizesse az adósságait, vagy (néha) az adósságok összege több, mint a vagyonának teljes összege. A csőd egy hivatalos jogi eljárás a bíróság előtt. Bár a két fogalom összefügg, az, hogy valaki fizetésképtelen, nem feltétlenül jelenti azt, hogy csődeljárás alá kerül.
A csőd alternatívái
Sok országban vannak alternatívái a csődeljárásnak, hogy az emberek és a vállalkozások megpróbálják elkerülni a csődeljárást.
Több országban az egyes emberek megpróbálhatnak egyéni önkéntes egyezségeket (vagy IVA-kat) kötni hitelezőikkel. Ez azt jelenti, hogy a hitelezők beleegyeznek abba, hogy kevesebb pénzt fogadnak el az adósságaik kiegyenlítésére. A vállalatok és más szervezetek esetében is léteznek hasonló eljárások, amelyeknek különböző országokban különböző neveket használnak, de sok országban csődegyezségnek nevezik őket.
Csődvédelem
Számos országban egy vállalat vagy vállalkozás csődvédelmet kérhet a bíróságtól, hogy megpróbálja megvédeni a vállalkozást, hogy a hitelezők ne tudják a fizikai tőkét és a goodwillt szétszedve és elszállítva megsemmisíteni. Ennek célja, hogy több időt biztosítson a vállalkozásnak az átszervezésre, valamint arra, hogy új megállapodást kössön a tulajdonosok és azok között, akiknek a vállalkozás tartozik. Sok országban ezt nevezik csődeljárás alá vonásnak.
Azonban nem minden országban van csődvédelmi törvény a vállalkozások számára.
Adósságrabszolgaság
A világ számos részén gyakran előfordul, hogy a hitelező az adóst adósrabszolgasággal fenyegeti. Egyes esetekben az adós nem tudja, hogy joga van a csődhöz. Ez egyes országokban emberi jogi problémát jelent. Egyes hitelezők akkor is folytatják az adós zaklatását, ha a csődtörvények szerint nem szabadna, abban a reményben, hogy az adós olyan pénzt fizet nekik, amelyet nem érdemelnek meg.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban a csődeljárás többnyire a szövetségi jog, az Egyesült Államok törvénykönyvének 11. címe (Bankruptcy Code) hatálya alá tartozik. Az Egyesült Államokban rendelkezésre álló csődeljárások típusait a törvény elsődleges részlegeiről, azaz "fejezeteiről" nevezték el. A csődeljárást indító személyt vagy vállalkozást adósnak nevezik.
A csődeljárás megindításakor a bíróság választja ki a vagyonkezelőt. A vagyonkezelő rendelkezik a csődbe jutott személy vagy vállalkozás vagyona felett, és az adós vagyonának egy részét felhasználhatja a hitelezők kifizetésére. A csődeljárás megindítását követően a hitelezők értesítést kapnak arról, hogy nem próbálnak többé közvetlenül az adóstól pénzt beszedni, és a csődbírósághoz kell benyújtaniuk fizetési igényeiket.
7. fejezet
A csőd leggyakoribb formája a 7. fejezet szerinti csődeljárás, amelyet vállalkozások és magánszemélyek egyaránt benyújthatnak. Felszámolási csődnek is nevezik, mivel az adós vagyonának egy részét a hitelezők kielégítése érdekében el lehet adni (felszámolni). Ha egy vállalkozásnak olyan adósságai vannak, amelyeket nem tud kifizetni, kérheti vagy kényszerülhet arra, hogy a bíróságon a 7. fejezet szerinti csődeljárást kezdeményezzen. Ez általában arra készteti a vállalatot, hogy beszüntesse üzleti tevékenységét. Az alkalmazottak gyakran elveszítik állásukat, amikor a vállalat a 7. fejezetben foglaltak szerint nyújtja be a csődeljárást.
11. fejezet
A 11. fejezet szerinti csődeljárás a csődeljárás egy bonyolult típusa, amely átszervezi az adós pénzügyeit, általában csökkenti a tartozás összegét és megváltoztatja az adósságtörlesztési feltételeket. A 11. fejezet szerinti csődeljárás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tovább működjön, miközben megtalálja a módját, hogyan csökkentheti és rendezheti adósságai megfizetését.
Szinte az összes 11. fejezet szerinti csődeljárást vállalkozások nyújtják be. Az átlagemberek általában nem nyújtanak be 11. fejezet szerinti csődeljárást, mivel a 13. fejezet szerinti csődeljárás szinte mindig olcsóbb és könnyebb számukra.
13. fejezet
A 13. fejezet az Egyesült Államokban a csődeljárás legnépszerűbb formája az átlagemberek számára. A 13. fejezet szerinti csődeljárás során az adósságok egy része elengedhető (mentesül), de az adósság egy részét vissza kell fizetnie. Az adósságtörlesztési tervet a csődbíróság felügyeli, és általában három-öt évig tart. Vállalkozások nem nyújthatnak be 13. fejezet szerinti csődeljárást.
Egyéb csődeljárási fejezetek
A csőd kevésbé gyakori formái a csődtörvénykönyv 9. és 12. fejezete alapján nyújthatók be.
- A 9. fejezet szerinti csődeljárás lehetővé teszi az önkormányzatok, kisebb kormányzati egységek, például városok és települések számára, hogy átstrukturálják adósságaikat.
- A 12. fejezet szerinti csőd a családi gazdaságok és a halászok csődjének egy speciális típusa. A 11. és a 13. fejezet csődeljárás elemeit ötvözi, hogy a kisebb gazdaságok és halászati vállalkozások nyitva maradhassanak, amíg átstrukturálják adósságaikat.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a csőd?
V: A csőd egy jogi eljárás, amely akkor következik be, ha egy személy vagy egy szervezet fizetésképtelenné válik, és nem tudja kifizetni az összes adósságát.
K: Ki kérheti a bíróságtól csődbiztos kinevezését?
V: Az adósságait megfizetni nem tudó személy hitelezői kérhetik a bíróságtól csődbiztos kijelölését.
K: Mit csinál a csődbiztos?
V: A csődbiztos, aki a bíróság által kinevezett hivatásos könyvelő, átveszi a csődbe jutott személy vagyonát, eladja az összes többi vagyontárgyat, és a pénzt arra fordítja, hogy az adott személy adósságaiból a lehető legtöbbet kifizesse.
K: Minden vagyontárgyat véd a törvény a csődeljárás során?
V: Nem, a csődeljárás során csak bizonyos vagyontárgyak állnak törvényi védelem alatt.
K: Mi történik az egyénnel a csődeljárás befejezése után?
V: A csődeljárás befejezése után az egyén mentesül a csődeljárás alól, és mentesül az említett követelések megfizetésére vonatkozó minden további kötelezettség alól. Azonban az újbóli hitelfelvételi képessége korlátozott lesz, mivel a hitelminősítése sérül.
K: Mi történik, ha egy szervezet nem tudja kifizetni az adósságait?
V: Ha egy szervezet nem tudja kifizetni tartozásait, a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy jelöljön ki felszámolót.
K: Miben különbözik a felszámoló feladata a csődbiztosétól?
V: A felszámoló munkája nagyon hasonlít a csődgondnokéhoz, kivéve, hogy nincsenek védett vagyontárgyak, így a felszámoló mindent eladhat. Amint a szervezet összes vagyontárgyát eladták, a szervezet megszűnik, és többé nem létezik.
