Aragónia — Spanyolország északkeleti autonóm közössége (Huesca, Zaragoza, Teruel)

Földrajz

Aragónia a 17 spanyol autonóm közösség egyike. Területe 47 719 négyzetkilométer, ami Spanyolország területének 9,4 százaléka. Területét tekintve a negyedik legnagyobb spanyol autonóm közösség Kasztília és León, Andalúzia és Kasztília-La Mancha után.

Aragónia északon Franciaországgal határos (Nouvelle-Aquitaine régió). Spanyolországon belül a közösséget keleten Katalónia (Lerida és Tarragona tartományok), délen Valenciai Közösség (Castellón és Valencia tartományok) és Kasztília-La Mancha (Cuenca és Guadalajara tartományok), nyugaton pedig Kasztíliaés León (Soria tartomány), La Rioja és Navarra határolja.

Relief

Aragónia legnagyobb része 201-3 404 m (659-11 168 ft) magasságban fekszik. A legmagasabb pont az Aneto csúcs a maga 3 404 m-es magasságával; ez a Pireneusok legmagasabb hegye.

A legalacsonyabb pont Aragónia területén az Ebro folyónál, Zaragoza közelében található, 65 méteres magassággal.

Aragónia három fő földrajzi régiója a következő:

1. Az Aragóniai Pireneusok a Spanyolországot Franciaországtól elválasztó hegyvonulat legmagasabb pontjai. A fő hegyek többek között az Aneto (3 404 m), a hegység legmagasabb hegye, a Posets-csúcs (3 375 m), a Monte Perdido (3 355 m), a Perdiguero (3 222 m) és a Cotiella (2 912 m). A fő pireneusi völgyek, amelyeket az itt eredő folyók alakítottak ki, az Ansó (Veral folyó), a Hecho (Aragón Subordán folyó), a Canfranc (Aragón folyó), a Tena (Gállego folyó) és a Broto-Ainsa-Benasque (Ara, Cinca és Ésera folyók). E völgyek felett fekszik az Ordesa y Monte Perdido Nemzeti Park.
2. Délebbre az Ebro folyó által öntözött Ebro-völgy gazdag és termékeny mezőgazdasági terület, amelyet hatalmas búza-, árpa-, gyümölcs- és zöldségültetvények borítanak. Sok szép és kevéssé ismert település, várak és római kori romok találhatók itt.
3. Zaragozától és az Ebro-völgytől délre a tengerszint feletti magasság ismét a Sistema Ibéricóba emelkedik, amely egy összetett hegyláncrendszer, amely elválasztja az Ebro-völgyet a Meseta Central-tól és Kasztília-La Mancha síkságaitól. E hegység legmagasabb hegye a Moncayo a maga 2314 méterével.

Folyók

A legtöbb aragóniai folyó az Ebro mellékfolyója, amely Spanyolország legnagyobb folyója, és amely Aragóniát kettéosztja. Néhány fontos mellékfolyó a folyó bal oldalán (a Pireneusok felől érkező folyók): az Aragón, amely Huescában ered, de Navarra közösségébe ömlik, a Gállego és a Cinca, amely közvetlenül az Ebroba torkollása előtt csatlakozik a Segre folyóhoz. Jobb oldali mellékfolyók a Jalón, a Huerva és a Guadalupe folyók.

Az Ebro folyón, a katalán határ közelében található a Mequinenza víztározó, amelynek hossza körülbelül 110 km, és amelyet a köznyelv Aragónia tengereként ismer.

Éghajlat

Aragónia éghajlati szempontból három területre osztható:

1. Kontinentális mediterrán. Az Ebro-völgy. Spanyolország egyik legszigorúbb éghajlata és napi, valamint téli-nyári hőmérséklettartománya. Alacsony csapadékmennyiség, amely a Katalónia felé keletre vonuló felhőkkel csökken.
2. Alpesi-hegységi éghajlat. Rövid nyarak és nagyon hideg telek, bár a tengerszint feletti magasságtól és a tájolástól függően nagy különbségekkel.
3. Kontinentális. A Calatayud-Daroca-Teruel régió, nyugaton és keleten hegyekkel, amelyek elzárják az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező nedves szeleket. Alacsony csapadékmennyiség: 600-900 mm (24-35 in). Forró nyarak és nagyon hideg telek.

A mindössze 200 m tengerszint feletti magasságban fekvő Aragónia közepén az éves átlaghőmérséklet 14 °C körül van. Az Ebro-völgytől északra és délre, ahol a tengerszint feletti magasság 500 m-re emelkedik, a hőmérséklet két fokkal csökken. A hegyekben, 600 és 1000 m között a hőmérséklet 11 és 12 °C között van.

Adminisztratív részlegek

Aragónia három tartományból áll, amelyeket fővárosukról neveztek el: Huesca, Teruel és Zaragoza. Mindegyik tartomány comarcákra (a comarca egy helyi közigazgatási egység), ezek pedig településekre oszlanak.

Népesség

Aragónia lakossága 2013-ban 1 347 150 fő volt, a népsűrűség 28,2 lakos/km² , ami az egyik legalacsonyabb Spanyolországban. A legsűrűbben lakott területek az Ebro folyó völgye körül, különösen Zaragoza környékén, valamint a Pireneusok előterében (a Pireneusok lábánál fekvő hegyek) találhatók, míg a legkevesebb lakossal rendelkező területek a Pireneusok magasabb hegyvidékei, valamint a déli Teruel tartomány nagy része.

Zaragoza tartományban él a legtöbb lakos, 978 638 ember, ami Aragónia lakosságának 72,6%-át teszi ki.

A legtöbb lakosú város a főváros, Zaragoza (620 419 fő). A másik tartományi fővárosban, Huescában és Teruelben 47 923, illetve 31 506 lakos él.

A legfontosabb városok

A megye 10 legfontosabb városa a következő:

Nyelv

Aragónia nagy részén a spanyol az anyanyelv. Ez az egyetlen hivatalos nyelv, amelyet a régióban gyakorlatilag mindenki ért és beszél, emellett az aragóniai nyelvet még mindig beszélik, több helyi változatban, a Pireneusok északi hegyvidéki megyéiben, különösen Ribagorza, Sobrarbe, Jacetania és Somontano nyugati részén. Aragónia legkeletibb területein, a katalán határ mentén, a katalán nyelv változatait beszélik, többek között a keleti Ribagorza, La Litera, Bajo Cinca, Bajo Aragón-Caspe, Bajo Aragón és Matarraña comarcasban.