Aragónia (autonóm közösség)

Koordináták: 41°39′N 0°39′W / 41.650°N 0.650°W / 41.650; -0.650

Földrajz

Aragónia a 17 spanyol autonóm közösség egyike. Területe 47 719 négyzetkilométer, ami Spanyolország területének 9,4 százaléka. Területét tekintve a negyedik legnagyobb spanyol autonóm közösség Kasztília és León, Andalúzia és Kasztília-La Mancha után.

Aragónia északon Franciaországgal határos (Nouvelle-Aquitaine régió). Spanyolországon belül a közösséget keleten Katalónia (Lerida és Tarragona tartományok), délen Valenciai Közösség (Castellón és Valencia tartományok) és Kasztília-La Mancha (Cuenca és Guadalajara tartományok), nyugaton pedig Kasztíliaés León (Soria tartomány), La Rioja és Navarra határolja.

Relief

Aragónia legnagyobb része 201-3 404 m (659-11 168 ft) magasságban fekszik. A legmagasabb pont az Aneto csúcs a maga 3 404 m-es magasságával; ez a Pireneusok legmagasabb hegye.

A legalacsonyabb pont Aragónia területén az Ebro folyónál, Zaragoza közelében található, 65 méteres magassággal.

Aragónia három fő földrajzi régiója a következő:

1. Az Aragóniai Pireneusok a Spanyolországot Franciaországtól elválasztó hegyvonulat legmagasabb pontjai. A fő hegyek többek között az Aneto (3 404 m), a hegység legmagasabb hegye, a Posets-csúcs (3 375 m), a Monte Perdido (3 355 m), a Perdiguero (3 222 m) és a Cotiella (2 912 m). A fő pireneusi völgyek, amelyeket az itt eredő folyók alakítottak ki, az Ansó (Veral folyó), a Hecho (Aragón Subordán folyó), a Canfranc (Aragón folyó), a Tena (Gállego folyó) és a Broto-Ainsa-Benasque (Ara, Cinca és Ésera folyók). E völgyek felett fekszik az Ordesa y Monte Perdido Nemzeti Park.
2. Délebbre az Ebro folyó által öntözött Ebro-völgy gazdag és termékeny mezőgazdasági terület, amelyet hatalmas búza-, árpa-, gyümölcs- és zöldségültetvények borítanak. Sok szép és kevéssé ismert település, várak és római kori romok találhatók itt.
3. Zaragozától és az Ebro-völgytől délre a tengerszint feletti magasság ismét a Sistema Ibéricóba emelkedik, amely egy összetett hegyláncrendszer, amely elválasztja az Ebro-völgyet a Meseta Central-tól és Kasztília-La Mancha síkságaitól. E hegység legmagasabb hegye a Moncayo a maga 2314 méterével.

Folyók

A legtöbb aragóniai folyó az Ebro mellékfolyója, amely Spanyolország legnagyobb folyója, és amely Aragóniát kettéosztja. Néhány fontos mellékfolyó a folyó bal oldalán (a Pireneusok felől érkező folyók): az Aragón, amely Huescában ered, de Navarra közösségébe ömlik, a Gállego és a Cinca, amely közvetlenül az Ebroba torkollása előtt csatlakozik a Segre folyóhoz. Jobb oldali mellékfolyók a Jalón, a Huerva és a Guadalupe folyók.

Az Ebro folyón, a katalán határ közelében található a Mequinenza víztározó, amelynek hossza körülbelül 110 km, és amelyet a köznyelv Aragónia tengereként ismer.

Éghajlat

Aragónia éghajlati szempontból három területre osztható:

1. Kontinentális mediterrán. Az Ebro-völgy. Spanyolország egyik legszigorúbb éghajlata és napi, valamint téli-nyári hőmérséklettartománya. Alacsony csapadékmennyiség, amely a Katalónia felé keletre vonuló felhőkkel csökken.
2. Alpesi-hegységi éghajlat. Rövid nyarak és nagyon hideg telek, bár a tengerszint feletti magasságtól és a tájolástól függően nagy különbségekkel.
3. Kontinentális. A Calatayud-Daroca-Teruel régió, nyugaton és keleten hegyekkel, amelyek elzárják az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező nedves szeleket. Alacsony csapadékmennyiség: 600-900 mm (24-35 in). Forró nyarak és nagyon hideg telek.

A mindössze 200 m tengerszint feletti magasságban fekvő Aragónia közepén az éves átlaghőmérséklet 14 °C körül van. Az Ebro-völgytől északra és délre, ahol a tengerszint feletti magasság 500 m-re emelkedik, a hőmérséklet két fokkal csökken. A hegyekben, 600 és 1000 m között a hőmérséklet 11 és 12 °C között van.

Formigal (Huesca) tél

Adminisztratív részlegek

Aragónia három tartományból áll, amelyeket fővárosukról neveztek el: Huesca, Teruel és Zaragoza. Mindegyik tartomány comarcákra (a comarca egy helyi közigazgatási egység), ezek pedig településekre oszlanak.

Tartomány	Főváros	Népesség	Terület (km ) 2	Önkormányzatok
Huesca	Huesca	226,329	15,626	202
Teruel	Teruel	142,183	14,809	236
Zaragoza	Zaragoza	978,638	17,274	292

A 11. században épült Aljafería-palota, Zaragoza.

Népesség

Aragónia lakossága 2013-ban 1 347 150 fő volt, a népsűrűség 28,2 lakos/km² , ami az egyik legalacsonyabb Spanyolországban. A legsűrűbben lakott területek az Ebro folyó völgye körül, különösen Zaragoza környékén, valamint a Pireneusok előterében (a Pireneusok lábánál fekvő hegyek) találhatók, míg a legkevesebb lakossal rendelkező területek a Pireneusok magasabb hegyvidékei, valamint a déli Teruel tartomány nagy része.

Zaragoza tartományban él a legtöbb lakos, 978 638 ember, ami Aragónia lakosságának 72,6%-át teszi ki.

A legtöbb lakosú város a főváros, Zaragoza (620 419 fő). A másik tartományi fővárosban, Huescában és Teruelben 47 923, illetve 31 506 lakos él.

A legfontosabb városok

A megye 10 legfontosabb városa a következő:

Város	Népesség (2011)	Tartomány
Zaragoza	620,419	Zaragoza
Huesca	47,923	Huesca
Teruel	31,506	Teruel
Calatayud	18,531	Zaragoza
Ejea de los Caballeros	16,183	Zaragoza
Barbastro	15,457	Huesca
Alcañiz	13,708	Teruel
Fraga	13,035	Huesca
Jaca	12,322	Huesca

Huesca városháza

Nyelv

Aragónia nagy részén a spanyol az anyanyelv. Ez az egyetlen hivatalos nyelv, amelyet a régióban gyakorlatilag mindenki ért és beszél, emellett az aragóniai nyelvet még mindig beszélik, több helyi változatban, a Pireneusok északi hegyvidéki megyéiben, különösen Ribagorza, Sobrarbe, Jacetania és Somontano nyugati részén. Aragónia legkeletibb területein, a katalán határ mentén, a katalán nyelv változatait beszélik, többek között a keleti Ribagorza, La Litera, Bajo Cinca, Bajo Aragón-Caspe, Bajo Aragón és Matarraña comarcasban.

Nyelvi eloszlás Aragóniában. Aragónia egész területén spanyolul beszélnek.