Aragónia — Spanyolország északkeleti autonóm közössége (Huesca, Zaragoza, Teruel)
Fedezze fel Aragónia gazdag történelmét, változatos tájait és kultúráját — Huesca, Zaragoza és Teruel látnivalói, tippek utazáshoz és helyi érdekességek.
Koordináták: 41°39′N 0°39′W / 41.650°N 0.650°W / 41.650; -0.650
Aragónia autonóm közösség Spanyolország északkeleti részén. Spanyolország különböző nyelvjárásaiban ez: aragóniai nyelven: Aragónia; spanyolul: Aragón: Aragón; in Catalan: Aragó.
Aragónia a középkori Aragóniai Királyság területét foglalja magában. Nevét az Aragón folyóról kapta, amely az Ebro egyik mellékfolyója.
Aragónia három tartományból áll (északról délre): Huesca, Zaragoza és Teruel. Fővárosa Zaragoza (angolul néha Saragossa).
Földrajz és természet
Aragónia több jellegzetes tájegységet foglal magába: északon a Pireneusok magas, alpesi jellegű vonulataival, középen az Ebro folyó völgye (mezőgazdasági és ipari zóna), délen pedig a Iberiai-hegység és kisebb fennsíkok találhatók. A közösség területe körülbelül 47 700 km², változatos domborzati és éghajlati viszonyokkal.
Történelem
Aragónia magja a középkori Aragóniai Királyság, amely fontos szerepet játszott a spanyolországi és a mediterrán történelemben. A királyság a késő középkorban a Katalán–Aragóniai Korona része lett, amely tengeri és kereskedelmi befolyást is gyakorolt a Földközi-tengeren. A modern autonóm közösség rendszere a 20. század második felében alakult ki, a spanyol alkotmány adta lehetőségek szerint.
Közigazgatás és demográfia
Aragónia közigazgatásilag három tartományra (provincia) tagolódik:
- Huesca
- Zaragoza
- Teruel
Nyelvek és kultúra
A hivatalos és legtöbbet használt nyelv a spanyol (kastíliai), de régiótól függően élnek aragóniai nyelvjárások és aragóniai nyelv maradványai. A keleti, a katalán határhoz közelebb eső területeken a katalán (illetve helyi változatai) is jelen van. Aragónia gazdag népi hagyományokban: a jota néptánc, a helyi fesztiválok és az építészeti örökség (köztük a mudéjar stílusú műemlékek) fontos részei a kultúrának.
Gazdaság és közlekedés
Az aragóniai gazdaság sokrétű: mezőgazdaság (gabona, olíva, szőlő, gyümölcsök), élelmiszer-feldolgozás, autóipar és gépipar, valamint logisztika és szolgáltatások. Zaragoza ipari és logisztikai központként ismert, jól kapcsolódik a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz; a régióban található vasútvonalak, autópályák és a Zaragoza–Delicias pályaudvar is fontos szerepet játszanak.
Látnivalók és turizmus
Aragónia sokféle turisztikai kínálattal rendelkezik: hegyi túrák és síelés a Pireneusokban (Észak-Aragónia), nemzeti parkok, például az Ordesa y Monte Perdido Nemzeti Park, történelmi városok és műemlékek. A régió híres műemlékei közé tartozik a zaragozai Basílica del Pilar, az Aljafería palota és az aragóniai mudéjar építészet, valamint festői kisvárosok, például Albarracín (Teruel tartományban).
Éghajlat
Az éghajlat nagyban változik: az Ebro-völgyben kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel, míg a Pireneusokban alpesi jellegű, hűvös és csapadékosabb. Ezek a változatosságok befolyásolják a mezőgazdaságot, a településszerkezetet és a turisztikai szezonokat.
Összességében Aragónia gazdag történelmi örökségű, természeti és kulturális értékekben bővelkedő autonóm közösség Spanyolország északkeleti részén, amely mind a természetjárók, mind a városlátogatók számára sok érdekességet kínál.
Földrajz
Aragónia a 17 spanyol autonóm közösség egyike. Területe 47 719 négyzetkilométer, ami Spanyolország területének 9,4 százaléka. Területét tekintve a negyedik legnagyobb spanyol autonóm közösség Kasztília és León, Andalúzia és Kasztília-La Mancha után.
Aragónia északon Franciaországgal határos (Nouvelle-Aquitaine régió). Spanyolországon belül a közösséget keleten Katalónia (Lerida és Tarragona tartományok), délen Valenciai Közösség (Castellón és Valencia tartományok) és Kasztília-La Mancha (Cuenca és Guadalajara tartományok), nyugaton pedig Kasztíliaés León (Soria tartomány), La Rioja és Navarra határolja.
Relief
Aragónia legnagyobb része 201-3 404 m (659-11 168 ft) magasságban fekszik. A legmagasabb pont az Aneto csúcs a maga 3 404 m-es magasságával; ez a Pireneusok legmagasabb hegye.
A legalacsonyabb pont Aragónia területén az Ebro folyónál, Zaragoza közelében található, 65 méteres magassággal.
Aragónia három fő földrajzi régiója a következő:
- Az Aragóniai Pireneusok a Spanyolországot Franciaországtól elválasztó hegyvonulat legmagasabb pontjai. A fő hegyek többek között az Aneto (3 404 m), a hegység legmagasabb hegye, a Posets-csúcs (3 375 m), a Monte Perdido (3 355 m), a Perdiguero (3 222 m) és a Cotiella (2 912 m). A fő pireneusi völgyek, amelyeket az itt eredő folyók alakítottak ki, az Ansó (Veral folyó), a Hecho (Aragón Subordán folyó), a Canfranc (Aragón folyó), a Tena (Gállego folyó) és a Broto-Ainsa-Benasque (Ara, Cinca és Ésera folyók). E völgyek felett fekszik az Ordesa y Monte Perdido Nemzeti Park.
- Délebbre az Ebro folyó által öntözött Ebro-völgy gazdag és termékeny mezőgazdasági terület, amelyet hatalmas búza-, árpa-, gyümölcs- és zöldségültetvények borítanak. Sok szép és kevéssé ismert település, várak és római kori romok találhatók itt.
- Zaragozától és az Ebro-völgytől délre a tengerszint feletti magasság ismét a Sistema Ibéricóba emelkedik, amely egy összetett hegyláncrendszer, amely elválasztja az Ebro-völgyet a Meseta Central-tól és Kasztília-La Mancha síkságaitól. E hegység legmagasabb hegye a Moncayo a maga 2314 méterével.
Folyók
A legtöbb aragóniai folyó az Ebro mellékfolyója, amely Spanyolország legnagyobb folyója, és amely Aragóniát kettéosztja. Néhány fontos mellékfolyó a folyó bal oldalán (a Pireneusok felől érkező folyók): az Aragón, amely Huescában ered, de Navarra közösségébe ömlik, a Gállego és a Cinca, amely közvetlenül az Ebroba torkollása előtt csatlakozik a Segre folyóhoz. Jobb oldali mellékfolyók a Jalón, a Huerva és a Guadalupe folyók.
Az Ebro folyón, a katalán határ közelében található a Mequinenza víztározó, amelynek hossza körülbelül 110 km, és amelyet a köznyelv Aragónia tengereként ismer.
Éghajlat
Aragónia éghajlati szempontból három területre osztható:
- Kontinentális mediterrán. Az Ebro-völgy. Spanyolország egyik legszigorúbb éghajlata és napi, valamint téli-nyári hőmérséklettartománya. Alacsony csapadékmennyiség, amely a Katalónia felé keletre vonuló felhőkkel csökken.
- Alpesi-hegységi éghajlat. Rövid nyarak és nagyon hideg telek, bár a tengerszint feletti magasságtól és a tájolástól függően nagy különbségekkel.
- Kontinentális. A Calatayud-Daroca-Teruel régió, nyugaton és keleten hegyekkel, amelyek elzárják az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező nedves szeleket. Alacsony csapadékmennyiség: 600-900 mm (24-35 in). Forró nyarak és nagyon hideg telek.
A mindössze 200 m tengerszint feletti magasságban fekvő Aragónia közepén az éves átlaghőmérséklet 14 °C körül van. Az Ebro-völgytől északra és délre, ahol a tengerszint feletti magasság 500 m-re emelkedik, a hőmérséklet két fokkal csökken. A hegyekben, 600 és 1000 m között a hőmérséklet 11 és 12 °C között van.


Formigal (Huesca) tél
Adminisztratív részlegek
Aragónia három tartományból áll, amelyeket fővárosukról neveztek el: Huesca, Teruel és Zaragoza. Mindegyik tartomány comarcákra (a comarca egy helyi közigazgatási egység), ezek pedig településekre oszlanak.
Tartomány | Főváros | Népesség | Terület | Önkormányzatok |
Huesca | Huesca | 226,329 | 15,626 | 202 |
Teruel | Teruel | 142,183 | 14,809 | 236 |
Zaragoza | Zaragoza | 978,638 | 17,274 | 292 |
.jpg)

A 11. században épült Aljafería-palota, Zaragoza.
Népesség
Aragónia lakossága 2013-ban 1 347 150 fő volt, a népsűrűség 28,2 lakos/km2 , ami az egyik legalacsonyabb Spanyolországban. A legsűrűbben lakott területek az Ebro folyó völgye körül, különösen Zaragoza környékén, valamint a Pireneusok előterében (a Pireneusok lábánál fekvő hegyek) találhatók, míg a legkevesebb lakossal rendelkező területek a Pireneusok magasabb hegyvidékei, valamint a déli Teruel tartomány nagy része.
Zaragoza tartományban él a legtöbb lakos, 978 638 ember, ami Aragónia lakosságának 72,6%-át teszi ki.
A legtöbb lakosú város a főváros, Zaragoza (620 419 fő). A másik tartományi fővárosban, Huescában és Teruelben 47 923, illetve 31 506 lakos él.
A legfontosabb városok
A megye 10 legfontosabb városa a következő:
Város | Népesség | Tartomány |
Zaragoza | 620,419 | Zaragoza |
Huesca | 47,923 | Huesca |
Teruel | 31,506 | Teruel |
Calatayud | 18,531 | Zaragoza |
Ejea de los Caballeros | 16,183 | Zaragoza |
Barbastro | 15,457 | Huesca |
Alcañiz | 13,708 | Teruel |
Fraga | 13,035 | Huesca |
Jaca | 12,322 | Huesca |

Huesca városháza
Nyelv
Aragónia nagy részén a spanyol az anyanyelv. Ez az egyetlen hivatalos nyelv, amelyet a régióban gyakorlatilag mindenki ért és beszél, emellett az aragóniai nyelvet még mindig beszélik, több helyi változatban, a Pireneusok északi hegyvidéki megyéiben, különösen Ribagorza, Sobrarbe, Jacetania és Somontano nyugati részén. Aragónia legkeletibb területein, a katalán határ mentén, a katalán nyelv változatait beszélik, többek között a keleti Ribagorza, La Litera, Bajo Cinca, Bajo Aragón-Caspe, Bajo Aragón és Matarraña comarcasban.


Nyelvi eloszlás Aragóniában. Aragónia egész területén spanyolul beszélnek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Aragónia?
V: Aragónia egy autonóm közösség Spanyolország északkeleti részén.
K: Hány tartománya van Aragóniának?
V: Aragóniának három tartománya van (északról délre haladva): Huesca, Zaragoza és Teruel.
K: Mi Aragónia fővárosa?
V: Aragónia fővárosa Zaragoza (angolul néha Saragossa).
K: Milyen különböző dialektusokat beszélnek Aragóniában?
V: Spanyolország különböző nyelvjárásaiban a következőképpen beszélik: aragóniai nyelven "Aragón", spanyolul "Aragón", katalánul "Aragó".
K: Honnan származik az "Aragónia" név?
V: Az "Aragónia" név az Aragón folyóról származik, amely az Ebro egyik mellékfolyója.
K: Milyen területet foglal magában Aragónia?
V: Arragónia a középkori Aragóniai Királyság területét foglalja magában.
Keres