Metró
A gyorsvasút egy olyan vasúttípus elnevezése, amelynek vonatai nagyon gyakran közlekednek, és egyszerre sok utast szállítanak. Általában egy városban vagy városi területen közlekedik, és az embereket szállítja be és ki. A vonatok nagyon gyorsan közlekednek a helyek között, mert nem keverednek más forgalommal. A legtöbb gyorsvasútnak nincsenek szintbeli kereszteződései, hanem a sínek más utak felett és alatt haladnak át, vagy alagutakban, illetve hidak felett futnak, így nem találkoznak.
Sok helyen metrónak nevezik a gyorsvasúti rendszert. A gyorsvasútra használt egyéb szavak, amelyek világszerte eltérőek, a metró, földalatti, cső, felvonó vagy nehézvasút. Ezek a szavak néha azt is leírják, hogy a rendszer hogyan épült: egyes rendszerek teljesen a föld alatt vagy a föld felett vannak, míg másoknak lehetnek föld alatti és föld feletti szakaszai is.
Egyetlen gyorsvasúti rendszernek számos vonala lehet, amelyek különböző helyekre közlekednek, és számos állomáson az emberek fel- és leszállhatnak a vonatokra, és néha átszállhatnak más tömegközlekedési eszközökre. Ezeknek a vonalaknak gyakran vannak olyan állomásai, ahol az emberek átszállhatnak az egyik vonalról a másikra, hogy más irányba menjenek. Az ilyen típusú állomásokat átszállóállomásoknak nevezik, és a legnagyobb gyorsvasúti rendszerek közül soknak több ilyen állomása is van.
Egy moszkvai metróállomás
Párizsi felemelt metróvonal
Gyorsvasút-hálózatok világszerte: Gyorsvasút egy városban Gyorsvasút két vagy több városban Gyorsvasút építés alatt Tervezett gyorsvasút Nincs gyorsvasút
Egy metróállomás Csangshában, Kína
Európa
Sokan úgy vélik, hogy a legrégebbi gyorsvasúti rendszer az Egyesült Királyság fővárosában, Londonban a Metropolitan Railway. A későbbi londoni metró első részét 1860-ban kezdték el építeni, és az első részt 1863-ban nyitották meg. Az első földalatti vonatokat szénnel égő mozdonyok hajtották, és a füst miatt sokan fulladoztak az alagutakban. Később a vonalon közlekedő vonatok elektromos meghajtással közlekedtek. Ez a vonal, amely ma a Metropolitan vonal része, ma is közlekedik. Egy másik londoni vasútvonal, a City and South London Railway volt az első olyan gyorsvasútvonal, amelyen elektromos meghajtású vonatok közlekedtek. Ez a rész 1890-ben nyílt meg, és ma az északi vonal része. Londonban több további földalatti vasútvonal is épült, és ma a kis szerelvényei és alagútjai miatt "tube"-nak nevezett metrónak tizenegy vonala van, amelyek közül néhány olyan pályán halad, amelyet a National Rail vonatai használnak.
A következő két város, amely gyorsvasútvonalakat épített, Budapest (amelynek első metróvonala 1896-ban nyílt meg) és a skóciai Glasgow (amelynek "metrója" szintén 1896-ban nyílt meg) volt. Hamarosan Európa számos más nagyvárosa is épített saját metróvonalakat, mint például a németországi Berlin (Berlin U-Bahn), a franciaországi Párizs (Paris Métro) és az oroszországi Moszkva (Moscow Metro). A párizsi metróvonalak egy része olyan vonatokat használ, amelyek acél kerekek mellett gumikerekekkel is rendelkeznek; ez segíti a vonatok jobb és egyenletesebb közlekedését, különösen a meredek emelkedőkön. A montreali metrórendszer is ilyen, valamint néhány people mover rendszer, amely kevesebb embert szállít, mint a gyorsvasút.
Amerika
Az első metró Észak-Amerikában Bostonban volt. Az építkezés 1895-ben kezdődött, és az első szakasz 1897-ben nyílt meg. Ennek a metrónak az alagútjait ma is használja a Massachusetts Bay Transportation Authority (MBTA) zöld vonala, amely azóta épített néhány más metrót is. 1904-ben megnyílt a New York City Subway, amely New York városát szolgálta ki. Gyorsan növekedett, és hamarosan a világ egyik legnagyobb metróvonalává vált. Még ma is a legtöbb állomással rendelkezik a gyorsvasutak közül, több mint 400 állomással. Az Egyesült Államokban és Kanadában több más város is épített saját metrót, például Philadelphia (a SEPTA üzemelteti); Los Angeles (a METRO üzemelteti); Montrealban a montreali metró, Torontóban a torontói metró és a kanadai Vancouverben a Vancouver SkyTrain.
Bár a legtöbb gyorsvasúti rendszer többnyire földalatti alagutakban épül, vannak olyan vonalak, amelyeket az utca fölé építettek. Ezeket a "felemelt" vonalakat olcsóbb megépíteni, mint az aluljárókat, mivel nincs szükség alagútépítésre. Egy jól ismert, többnyire felemelt gyorsvasúti rendszer a chicagói "L", amely 1892 óta szolgálja Chicagót. A New York-i metrónak is sok, a chicagóihoz hasonló, magaslati szakasza van. Az Egyesült Államokban épített két újabb gyorsvasúti rendszer, a San Franciscó-i öböl térségében található Bay Area Rapid Transit rendszer és a Washington metró Washington, D.C. metropolisz területén 1972-ben és 1976-ban kezdte meg működését, ebben a sorrendben. Bár ez utóbbi két rendszer hosszú pályaszakaszokkal rendelkezik állomások nélkül, és többnyire a föld felett, helyenként az autópályák középső sávjában halad; a belvárosi részeken minden vonal aluljárókon keresztül közlekedik.
Dél-Amerika első metrója 1913-ban nyílt meg az argentin fővárosban, Buenos Airesben (Buenos Aires-i metró). A metró legrégebbi szerelvényei közel száz évig közlekedtek, és csak 2013-ban cserélték le őket új kocsikra. Latin-Amerika más városai, ahol gyorsvasút működik, a következők: São Paulo, Brazília (São Paulo Metro); Santiago, Chile (Santiago Metro); és Mexikóváros, Mexikó (Mexikóváros Metro). A vonatok Santiagóban és Mexikóvárosban Párizshoz és Montrealhoz hasonlóan gumikerekűek. Bár nem olyan sok városban van gyorsvasút, mint Európában vagy máshol, sok nagyvárosban buszos gyorsvasúthálózat működik, amelyek a vasúthoz hasonlóan sok embert szállítanak, és gyakran saját sávval rendelkeznek az utakon, de vonatok helyett buszokat használnak. Ezeket a rendszereket gyakran úgy tervezik, hogy a jövőben vasúti alapú gyorsvasúttá alakítsák át.
Ázsia, Afrika és Ausztrália
Ázsiában az első metró a japán Tokióban volt. Az első szakasz, a Ginza vonal egy része 1927-ben nyílt meg. Jelenleg 13 vonal van, amelyeket két különböző társaság (Tokyo Metro és Toei Subway) üzemeltet, és számos vonat ezeken a vonalakon, az úgynevezett "átmenő vonatok", közvetlenül a normál japán vasútvonalakra közlekedik. Japán számos más városának is van saját metrója, például Oszakának, Kiotónak és Nagoyának. Kínában az első metró, a pekingi metró 1969-ben nyílt meg Pekingben. Kína más városai is elkezdtek metrókat építeni, köztük Tianjin, Sanghaj és Guangzhou. Ezek a rendszerek, különösen Peking a maga 18 vonalával a világ legnagyobb és leghosszabb rendszerei közé tartoznak. A sanghaji metrónak például csak egy vonala volt, amikor 1993-ban megnyílt, de ma már 14 van belőle. Mind a pekingi, mind a sanghaji rendszer több mint 500 kilométernyi pályával rendelkezik. Ázsia más nagy metrórendszerrel rendelkező városai: Tajpej, Tajvan (Tajpej metró), Szöul, Dél-Korea (Szöul Metropolitan Subway); Delhi, India (Delhi metró); és Szingapúr (MRT). Szingapúr három MRT-vonala, valamint három kisebb LRT-vonal automatikusan, vezető nélkül közlekedik. Néhány további ilyen módon működő metrórendszer a londoni Docklands Light Railway; a kanadai Vancouverben a SkyTrain; és az Egyesült Arab Emírségekben a Dubajban, Dubaiban közlekedő Dubai Metro.
Afrikában nem sok város rendelkezik gyorsvasúttal. Azok közül, ahol van, a legrégebbi az egyiptomi Kairóban található (Kairói metró), amely 1987 óta üzemel. Dél-Afrika néhány városában azonban van olyan elővárosi vasúthálózat, ahol a gyorsvasúthoz hasonlóan nagy gyakorisággal közlekednek a vonatok. Ausztrália volt az utolsó kontinens, ahol gyorsvasúti rendszert hoztak létre, bár a legnagyobb városaiban már nagy kiterjedésű elővárosi vasúthálózat van, amelyek közül néhány alagútban közlekedik, mint a gyorsvasút. Ausztráliában 2019-ben nyílt meg az első gyorsvasúti rendszer Sydneyben (Sydney Metro). Ez is vezető nélküli vonatokat használ.
Kapcsolódó oldalak
- Könnyűvasút
- Villamos
Kérdések és válaszok
K: Mi az a gyorsvasút?
V: A gyorsvasút egy olyan vasúttípus, amelynek vonatai nagyon gyakran közlekednek, és egyszerre sok utast szállítanak a városi területeken.
K: Mi a gyorsvasúti rendszerek előnye?
V: A gyorsvasúti rendszerek lehetővé teszik, hogy a vonatok nagyon gyorsan közlekedjenek a helyek között, mivel nem keverednek más forgalommal.
K: Hogyan épül a legtöbb gyorsvasút?
V: A legtöbb gyorsvasútnak nincsenek szintbeli kereszteződései, hanem a sínek más utak felett és alatt haladnak át, vagy alagutakban, illetve hidakon futnak.
K: Milyen más elnevezései vannak a gyorsvasutaknak?
V: A gyorsvasutak egyéb elnevezései közé tartozik a metró, a földalatti, a földalatti, a cső, a magasvasút vagy a nehézvasút.
K: Hogyan épülnek a gyorsvasutak?
V: A gyorsvasúti rendszerek a világ különböző részein eltérő felépítésűek, egyesek teljesen föld alatti vagy föld feletti, míg mások föld alatti és föld feletti szakaszokból is állhatnak.
K: Mit kínálnak a gyorsvasúti rendszerek az utasoknak?
V: A gyorsvasúti rendszerek gyakran számos vonallal rendelkeznek, amelyek különböző helyekre közlekednek, és számos állomással, ahol az emberek fel- és leszállhatnak a vonatokra, és néha átszállhatnak más tömegközlekedési eszközökre.
K: Mi az az átszállóállomás?
V: Az átszálló állomás a gyorsvasúti rendszerek olyan állomástípusa, ahol az emberek átszállhatnak az egyik vonalról egy másikra, hogy más irányba menjenek, és a legnagyobb gyorsvasúti rendszerek közül soknak több ilyen állomása is van.
