Hammurapi babiloni király
Hammurabi (akkád nyelven az amorita ˤAmmurāpi, azaz "a rokon gyógyító", az ˤAmmu, azaz "apai rokon" és a Rāpi, azaz "gyógyító" szóból) Babilon hatodik királya volt i. e. 1792-től i. e. 1750-ig. Apja lemondása után lett király, és ő volt Babilónia első uralkodója. A Mezopotámia más királyságai elleni háborúk megnyerésével Hammurabi nagy babilóniai birodalmat hozott létre. Fia, Samsu-iluna és a későbbi babilóniai uralkodók azonban elvesztették a megszerzett földek nagy részét.
Hammurabi leginkább a törvényeiről híres, amelyek Hammurabi törvénykönyveként ismertek. Hammurabi törvénykönyve volt az egyik első írott törvénykönyv a történelemben.
Hammurabi a törvényeket Marduk vagy Sámasz istentől kapta. Alatta Hammurabi törvénykönyve olvasható.
Történelem
Hammurabi i. e. 1792 körül lett Babilon királya, amikor apja, Sin-Muballit lemondott. Babilon egyike volt az ókori Mezopotámia sok kis független városának. Ezek a városok gyakran harcoltak egymással a földek feletti uralomért. Babilon már Hammurabi királlyá válásakor az egyik legerősebb város volt. Babilon korábbi királyai elfoglalták a közeli Borsippa, Kish és Sippar városállamokat.
Hammurabi nem vívott fontos háborúkat uralkodása korai szakaszában. Ehelyett inkább Babilon épületeit javította. Magasabb városfalakat épített, hogy a várost nehezebben lehessen megtámadni, és bővítette a templomokat. Kr. e. 1771 körül Elám királysága kelet felől megtámadta Mezopotámiát. Elám megszállta a Babilontól északkeletre fekvő Eshnunna városállamot, és lerombolta városait. Megpróbált háborút indítani Babilon és Lársa, egy dél-mezopotámiai város között is. Hammurabi azonban ehelyett szövetséget kötött Larsával Elám ellen. Hammurabi legyőzte Elámot, de úgy érezte, hogy Larsa nem nyújtott neki elég segítséget. Ezért megtámadta Larsát. Babilon i. e. 1763 körül teljesen meghódította Dél-Mezopotámiát.
Hammurabi észak-mezopotámiai szövetségesei délre küldték seregeiket, hogy segítsék Babilont. Ez nyugtalanságot okozott az északi területen. Hammurabi ezért visszatért északra, megállította a nyugtalanságot, és legyőzte Eshnunnát. Ezután megtámadta és meghódította a megmaradt észak-mezopotámiai városokat, köztük Babilon korábbi szövetségesét, Marit. Lehetséges, hogy Mari anélkül adta meg magát Babilonnak, hogy harcra került volna sor. Ezt követően Hammurabi Mezopotámia nagy részét ellenőrzése alá vonta. Csak Aleppó és Qatna, a mai Szíria két nyugati városa maradt független. Amikor Hammurabi i. e. 1750 körül meghalt, fia, Samsu-iluna lett a király.
Térkép, amely Babilon földterületeit mutatja, amikor Hammurabi i. e. 1792 körül király lett (piros), és amikor i. e. 1750 körül meghalt (narancssárga).
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Hammurabi?
V: Hammurabi Babilon hatodik királya volt, aki i. e. 1792-től i. e. 1750-ig uralkodott.
K: Mit jelent Hammurabi nevének jelentése?
V: A Hammurabi név jelentése "a rokon gyógyító", ami az ˤAmmu, azaz "apai rokon" és a Rāpi, azaz "gyógyító" szavakból származik.
K: Mi volt Hammurabi legnagyobb vívmánya?
V: Hammurabi legnagyobb vívmánya az volt, hogy a többi mezopotámiai királyság elleni háborúk megnyerésével nagy babilóniai birodalmat hozott létre.
K: Ki lett a király, miután Hammurabi apja lemondott?
V: Hammurabi lett a király, miután apja lemondott.
K: Mi Hammurabi törvénykönyve?
V: Hammurabi törvénykönyve volt az egyik első írott törvénykönyv a történelemben, amelyről Hammurabi a leghíresebb.
K: Mi történt azzal a földdel, amelyet Hammurabi uralma alatt szerzett?
V: Hammurabi uralkodása után fia, Samsu-iluna és a későbbi babilóniai uralkodók elvesztették a Hammurabi által megszerzett földek nagy részét.
K: Milyen nyelvből származott Hammurabi neve?
V: Hammurabi neve akkád eredetű, amorita eredetű név.
