Szellemi alkotás
A szellemi tulajdon (IP) egy ötlet vagy terv tulajdonjogát jelenti, amely annak a személynek a tulajdonában van, aki azt kitalálta. Ez a kifejezés a tulajdonjogban használatos. Egy személyt bizonyos kizárólagos jogokkal ruház fel egy meghatározott típusú kreatív tervre, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos engedélye nélkül senki más nem másolhatja vagy használhatja fel újra az alkotást. Alkalmazható zenei, irodalmi és művészeti alkotásokra, felfedezésekre és találmányokra. A szellemi tulajdonjogok gyakori típusai közé tartoznak a szerzői jogok, a védjegyek, a szabadalmak, az ipari formatervezési mintákhoz fűződő jogok és az üzleti titkok.
A szellemi tulajdon kifejezés a 19. századból származik. Ezt megelőzően a szabadalmi törvények először az 1623-as Monopóliumszabályzatban, a szerzői jogi törvények pedig az 1710-es Anne Statútumban jelentek meg először. A szellemi tulajdon kifejezés modern használata legalább 1867-ig nyúlik vissza. Az Északnémet Szövetség alkotmánya a szellemi tulajdon védelmére (németül: Schutz des geistigen Eigentums) vonatkozó törvényhozási jogkört a szövetségre ruházta.
A legtöbb szellemi tulajdonra vonatkozó törvény kimondott célja a fejlődés ösztönzése. Egy ötlet jogi tulajdonjogának a feltalálók számára történő megadása arra ösztönzi ezeket az embereket, hogy találmányaikat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. A törvény célja, hogy biztosítsa a mű teljes értékét az alkotó számára, hogy a művet egyfajta "valódi" tulajdonként kezelje.
Kérdések és válaszok
K: Mi a szellemi tulajdon?
V: A szellemi tulajdon (IP) egy ötlet vagy terv tulajdonjogát jelenti, amely az azt kitaláló személyt illeti meg. A tulajdonjogban használt kifejezés, amely egy személyt bizonyos kizárólagos jogokkal ruház fel egy meghatározott típusú kreatív tervre, ami azt jelenti, hogy senki más nem másolhatja vagy használhatja fel újra az alkotást a tulajdonos engedélye nélkül.
K: Melyek a szellemi tulajdonjogok néhány gyakori típusa?
V: A szellemi tulajdonjogok gyakori típusai közé tartoznak a szerzői jogok, a védjegyek, a szabadalmak, az ipari formatervezési mintákhoz fűződő jogok és az üzleti titkok.
K: Mikor jelent meg először a "szellemi tulajdon" kifejezés?
V: A szellemi tulajdon kifejezés a 19. századból származik. Ezt megelőzően a szabadalmi törvények először az 1623-as Monopóliumszabályzatban, a szerzői jogi törvények pedig az 1710-es Anne Statútumban jelentek meg először. A szellemi tulajdon kifejezés modern használata legalább 1867-ig nyúlik vissza.
K: Miért létezik a legtöbb szellemi tulajdonra vonatkozó törvény?
V: A legtöbb szellemi tulajdonra vonatkozó törvény deklarált oka a haladás ösztönzése. Egy ötlet jogi tulajdonjogának megadása a feltalálóknak arra ösztönzi őket, hogy találmányaikat a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegyék. A törvény célja, hogy biztosítsa a mű teljes értékét az alkotó számára, hogy az egyfajta "valódi" tulajdonná váljon.
K: Hol kapott törvényhozói hatáskört a szellemi tulajdon védelme?
V: A szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogalkotási hatáskört az Északnémet Szövetség 1867-es alkotmánya biztosította.
K: Milyen művekre terjed ki a szellemitulajdon-védelem?
V: A szellemi tulajdon a zenei, irodalmi és művészeti alkotásokra, felfedezésekre és találmányokra alkalmazható.
