Politikai gazdaságtan
A politikai gazdaságtan eredetileg a termelés, a vásárlás és az eladás, valamint ezek törvényekhez, szokásokhoz és kormányzathoz való viszonyának tanulmányozását jelentette.
A 17. században alakult ki az államok gazdaságának tanulmányozásaként, amely a tulajdon elméletét a kormányzat elméletébe helyezte. Egyes politikai közgazdászok az érték munkaelméletét javasolták (először John Locke vezette be, Adam Smith, majd Karl Marx fejlesztette tovább), amely szerint a munka az érték valódi forrása. Sok politikai közgazdász foglalkozott a technológia gyorsuló fejlődésével is, amelynek szerepe a gazdasági és társadalmi kapcsolatokban egyre fontosabbá vált.
A 19. század végén a "politikai gazdaságtan" kifejezést általában felváltotta a közgazdaságtan kifejezés, amelyet azok használtak, akik a gazdaság tanulmányozását matematikai alapokra kívánták helyezni, a termelés és a fogyasztás összefüggéseinek tanulmányozása helyett.
A jelenben a politikai gazdaságtan a gazdasági és politikai viselkedés tanulmányozásának különböző, de egymással összefüggő megközelítéseit jelenti, amelyek a közgazdaságtan és más területek kombinációjától kezdve a különböző alapfeltevések alkalmazásáig terjednek, amelyek megkérdőjelezik az ortodox közgazdaságtan feltevéseit:
Jean-Jacques Rousseau, Discours sur l'oeconomie politique, 1758.
A politikai gazdaságtanhoz kapcsolódó tudományágak
Mivel a politikai gazdaságtan nem egységes tudományág, a fogalmat számos olyan tanulmány használja, amelyek tárgya átfedésben van, de nézőpontjaik gyökeresen eltérnek egymástól.
A szociológia azt vizsgálja, hogy a társadalomban való részvétel milyen hatással van az egyénekre, mint csoportok tagjaira, és ez hogyan változtatja meg az egyének működőképességét. Sok szociológus a Karl Marxból merített, a termelést meghatározó viszonyrendszerből indul ki.
Az antropológia a politikai gazdaságtant gyakran a világ kapitalista rendszere és a helyi kultúrák közötti kapcsolat tanulmányozásával vizsgálja.
A pszichológia gyakran a politikai gazdaságtan középpontjában áll, mivel a döntéshozatallal foglalkozik, de nem úgy, mint egy fekete doboz, amelynek hatásait csak az árdöntésekben látjuk, hanem mint a tanulmányok forrása, és ezért a politikai gazdaságtan modelljének feltételezései.
A történelmet, mivel az időbeli változásokat dokumentálja, gyakran használják a politikai gazdaságtani érvelés eszközeként, és a történeti művek gyakran rendelkeznek egy politikai gazdaságtani kerettel, amelyet az elbeszélés szerkezetének alapjaként feltételeznek vagy érvelnek.
A közgazdaságtan a politikai gazdaságtanból nőtt ki, mivel a tevékenység és az árviszonyokat, valamint a szűkösség hatásait vizsgálja. A politikai gazdaságtanban gyakran használják a politikai hatások érvelésére és a cselekvések eredményeinek tanulmányozására, és gyakran szemben áll a politikai gazdaságtannal, mivel sok, ha nem a legtöbb gyakorló közgazdász a politikai gazdaságtant a gazdasági erők működésének akadályozójának tekinti. A politikai gazdaságtan szempontjából a közgazdaságtan a teljes tudományág egyik ága, és a közgazdaságtan alapja a politikai gazdaságtan elmélete, amelyet meg kell vizsgálni.
A jog, mivel a politika megalkotására vagy a politikai célok közvetítésére vonatkozik olyan politikai aktusok révén, amelyeknek konkrét egyéni eredményei vannak, a politikai gazdaságtanban egyrészt politikai tőkeként és társadalmi infrastruktúraként, másrészt pedig a társadalom szociológiájának eredményeként jelenik meg.
Az alkotmányos közgazdaságtan a közgazdaságtan és az alkotmányosság tudományos aldiszciplínája. Gyakran "az alkotmányjog gazdasági elemzésének" nevezik. Az alkotmányos közgazdaságtan megpróbálja megmagyarázni a különböző alkotmányos szabályok kiválasztását, "amelyek korlátozzák a gazdasági és politikai szervek választásait és tevékenységét". Ez eltér a hagyományos közgazdaságtan megközelítésétől. Az alkotmányos közgazdaságtan azt is vizsgálja, hogy az állam gazdasági döntései mennyire vannak összhangban az állampolgárok meglévő alkotmányos gazdasági jogaival". Például az állam gazdasági és pénzügyi erőforrásainak megfelelő elosztása minden nemzet számára nagy kérdés. Az alkotmányos közgazdaságtan segít megtalálni egy jogi mechanizmust ennek a problémának a megoldására.
Az ökológia gyakran kapcsolódik a politikai gazdaságtanhoz, mivel az emberi tevékenység az egyik legnagyobb hatással van a környezetre, és mivel a legtöbb embernek a környezet ember számára való alkalmassága az egyik központi kérdése. A gazdasági tevékenység környezetre gyakorolt ökológiai hatásai számos olyan kutatás létrejöttét ösztönözték, amelyek a piacgazdaság ösztönző egyensúlyának megváltoztatására szolgáló eszközöket tanulmányozzák. Ez a munka különösen ellentmondásos a közgazdaságtannal való kölcsönhatásban, mivel megkérdőjelezi a piacgazdaságtan alapvető ökonometriai feltételezéseit és azok alapvető érvényességét.
Kapcsolódó oldalak
- Alexander Hamilton
- Költségvetés
- Alkotmány
- Alkotmányos közgazdaságtan
- Közgazdász
- Gazdaság
- Társadalmi tőke
- Elemezze
Kérdések és válaszok
K: Mi az a politikai gazdaságtan?
V: A politikai gazdaságtan a termelés, a vásárlás és az eladás, valamint ezek törvényekkel, szokásokkal és kormányzattal való kapcsolatának tanulmányozása.
K: Mit vizsgál a politikai gazdaságtan?
V: A politikai gazdaságtan a termelést, a vásárlást és az eladást, valamint ezek kapcsolatát a törvényekkel, a szokásokkal és a kormányzattal vizsgálja.
K: Hogyan keletkezett a politikai gazdaságtan?
V: A politikai gazdaságtan volt az eredeti kifejezés a termelés, a vásárlás és az eladás, valamint ezek törvényekhez, szokásokhoz és kormányzathoz való viszonyának vizsgálatára.
K: Milyen témákat tanulmányoznak a politikai gazdaságtanban?
V: A politikai gazdaságtanban tanulmányozott témák közé tartoznak a termelési folyamatok, a piaci dinamika, például a kereslet-kínálati görbék, az adópolitika, a munkaügyi szabályozás stb.
K: Milyen típusú elemzést alkalmaz a politikai gazdaságtan?
V: A politikai közgazdaságtan mind minőségi (pl. történelmi esettanulmányok), mind mennyiségi (pl. matematikai modellek) elemzési technikákat alkalmaz a gazdasági jelenségek megértéséhez.
K: Ki tanul politikai közgazdaságtant?
V: A különböző tudományágak, köztük a közgazdaságtan, a történelem, a szociológia stb. tudósai gyakran tanulmányozzák a politikai gazdaságtan területéhez kapcsolódó szempontokat.
