Sérelemdíj
A kártérítési jog a jognak az a része, amely a legtöbb olyan kárra vonatkozik, amely nem büntetőjogi vagy szerződésen alapuló. A kártérítési jog segít az embereknek kártérítési (megtérítési) igényt érvényesíteni, ha valaki kárt okoz nekik vagy a tulajdonukat károsítja. Például egy olyan autóbaleset, amelyben az egyik sofőr megsebesít egy másik sofőrt, mert az nem figyelt oda, kártérítési jognak minősülhet. Ha egy személyt valaki más sért meg, akkor perelhet a bíróságon.
Sok kártérítési ügy baleset, például autóbaleset vagy csúszós padló, amely miatt az emberek elesnek és megsérülnek. Ezeket nevezzük gondatlan károkozásnak. Vannak azonban szándékos károkozások is. Ezeket nevezzük szándékos károkozásnak. Ha például valaki orrba vág egy másik személyt, az szándékos károkozásnak minősülhet, amit testi sértésnek hívnak.
Számos deliktum fizikai kárt okoz az embereknek. Egyes deliktumok vagyoni kárt okoznak, mint például egy betört ablak. Egyes deliktumok más dolgokat károsíthatnak, például valakinek a hírnevét vagy egy vállalkozást.
Az ebben a cikkben tárgyalt deliktumok a szokásjog részét képezik. A common law Angliában és a korábbi brit gyarmatokon, így az Amerikai Egyesült Államokban is megtalálható. A polgári jogi országokban, például Franciaországban vagy Németországban más törvények találhatók. Ezekben az országokban az emberek általában a delict szót használják a delict helyett, de nagyon hasonló dolgokat jelentenek.
Általában
A kártérítési ügyek akkor történnek, amikor egy személy (vagy szervezet) megkárosít egy másikat. A sérelmet okozó személyt vagy szervezetet nevezzük károkozónak. A sérelmet szenvedő személyt gyakran áldozatnak nevezik.
A károsult beperelheti a károkozót. A per mindkét oldalán álló személyeket vagy szervezeteket feleknek nevezzük. A perben a sértettet nevezik felperesnek. A kárt okozót alperesnek nevezik.
Általában a felperes a perben azt kéri a bíróságtól, hogy az alperes fizessen pénzt az általa okozott kár megtérítésére. A felperes által kért pénz például fedezheti a felperes orvosi számláit, ha egy balesetben megsérült. Azt a pénzt, amelynek megfizetésére a bíróság kötelezi az alperest, kártérítésnek nevezzük. Egyes, különösen a szándékosan elkövetett károkozások (szándékos károkozások) esetén a felperes azt is kérheti a bíróságtól, hogy az alperest további pénz megfizetésével büntesse. Ezt a többletpénzt néha büntető kártérítésnek nevezik.
Néha a felperes azt is kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest, hogy hagyjon fel valamilyen tevékenységgel, például a levegő vagy a víz szennyezésével. A valamilyen tevékenység abbahagyására vonatkozó végzést tiltó végzésnek nevezik (az Egyesült Államokban néha távoltartó végzésnek is hívják).
A kártérítési jog vagy "A kártérítési jog" olyan joganyag, amelyet polgári bírósági eljárásokban alkalmaznak a más jogellenes cselekménye miatt kárt szenvedett személyek kártalanítására.
Néha ugyanaz a cselekmény egyszerre lehet szabálysértés és bűncselekmény. Például más tulajdonának ellopása bűncselekménynek minősülhet, de a tulajdonjogot birtokló személy ellen elkövetett szabálysértésnek is minősülhet. Hasonlóképpen, ha valakit orrba vágnak, az egyaránt minősülhet bűncselekménynek és testi sértésnek.
A szabálysértések fajtái
Szándékos károkozás
Ha az alperes szándékosan okoz sérülést, az szándékos károkozásnak minősül. Néha egy sérülés akkor is lehet szándékos károkozás, ha az alperes tudja, hogy az meg fog történni, még akkor is, ha az alperes nem akarja, hogy megtörténjen. A szándékos deliktumok közé tartozik az emberek megütése és olyan dolgok mondása róluk, amelyek nem igazak.
Nem szándékos károkozás
A nem szándékos károkozás baleset. Általában azért történnek, mert valaki nem volt elég körültekintő. Ha valaki nem körültekintő, azt hanyagságnak vagy gondatlanságnak nevezik.
A gondatlanságra példa az autóvezetés, amikor nem figyelünk az útra. A gondatlansági ügyben a bíróság kideríti, hogy mi történt, és eldönti, hogy az alperes elég körültekintő volt-e. Csak akkor kötelezi az alperest pénz megfizetésére, ha az alperes nem volt elég körültekintő.
Gondatlanságról akkor beszélünk, ha valaki tudja, hogy cselekedetei következtében mások élete és biztonsága jelentős veszélybe kerülhet, de mások biztonságával szemben közömbösen cselekszik. A gondatlan cselekedetre példa a véletlenszerű lövöldözés egy fegyverrel egy lakott épület felé. Bár nem áll szándékában senkit sem bántani az épületben, a cselekmény jelentős kockázatot jelent arra, hogy valaki megsérül vagy meghal.
Szigorú felelősség
Bizonyos típusú esetekben nem számít, hogy a vádlott óvatos volt-e vagy sem. Ezt nevezik szigorú felelősségnek vagy abszolút felelősségnek. Például az Egyesült Államokban, ha valaki vásárol egy üdítős dobozt, és az felrobban, mert rosszul gyártották, a gyártónak valószínűleg akkor is pénzt kell fizetnie az áldozatnak, ha a bíróság úgy találja, hogy az alperes a lehető leggondosabb volt.
Fizikai károkozás
A testi károkozás egy személy testét ért sérülések, például ütés vagy megbetegedés.
Absztrakt deliktumok
Az absztrakt deliktumok a személy elméjét, jó hírnevét vagy vagyonát ért sérelmek. Egy személy elméje vagy jó hírneve sérülhet azáltal, hogy olyan dolgokat mondanak róla, amelyek nem igazak. Egy személy tulajdonát meg lehet sérteni azzal, hogy engedély nélkül elveszik tőle, vagy azt állítják, hogy az valaki másé.
Embereket érintő kártérítési ügyek
Az embereket érintő deliktumok közé tartozik az emberek megütése, olyan dolgok mondása róluk, amelyek nem igazak, és az, hogy egy helyen kell maradniuk, amikor el akarnak menni. Az ütlegelést testi sértésnek nevezik. Ha valakiről olyan dolgokat mondanak, amelyek nem igazak, azt rágalmazásnak, ha pedig olyan dolgokat írnak valakiről, amelyek nem igazak, azt becsületsértésnek nevezik, mindkettő a rágalmazás egyik formája. Ha egy rendőr börtönbe visz valakit, miközben nem kellene, azt hamis fogvatartásnak vagy hamis letartóztatásnak nevezik.
Tulajdon elleni szabálysértések
A vagyonnal kapcsolatos deliktumok közé tartozik a más tulajdonában engedély nélkül való járás, a más tulajdonának engedély nélküli elvétele vagy a más tulajdonának megrongálása. A más tulajdonán való engedély nélküli járkálást birtokháborításnak nevezik. A más tulajdonának engedély nélküli elvételét lopásnak vagy átalakításnak nevezik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a deliktuális jog?
V: A kártérítési jog a jognak az a része, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy kártérítési igényt támasszanak, ha kár érte őket vagy a tulajdonukat, és a kár nem bűncselekmény vagy nem szerződésen alapul.
K: Mi a példa a kártérítési jogra?
V: A kártérítési jog egyik példája lehet egy autóbaleset, amikor egy járművezető kárt okoz egy másik járművezetőnek, mert nem figyelt oda.
K: Mik a gondatlan károkozások?
V: A gondatlan károkozás olyan balesetek, amelyek kárt okoznak, például autóbaleset vagy megcsúszás a nedves padlón.
K: Mik a szándékos károkozások?
V: A szándékos deliktumok olyan károkozások, amelyeket valaki szándékosan okozott, például ha orrba vágott valakit.
K: Milyen különböző típusú károkat okozhat egy deliktum?
V: A kártérítésből eredő károk különböző típusai közé tartozik a fizikai kár, a vagyoni kár, a jó hírnév sérelme és a vállalkozásoknak okozott kár.
K: Hol található a szokásjog?
V: A common law Angliában és a korábbi brit gyarmatokon, például az Egyesült Államokban található.
K: Mi a polgári jogi országokban használt kifejezés a kártérítési jogra?
V: A polgári jogi országokban a kártérítési jogot általában deliktumnak nevezik.
