Roerich-Paktum
A Roerich-paktum a művészeti és tudományos intézmények és műemlékek védelméről szóló szerződés, amelyet 21 állam képviselői írtak alá 1935. április 15-én a Fehér Ház Ovális Irodájában. A Roerich-paktumot 1990. január 1-jéig tíz nemzet ratifikálta: Brazília, Chile, Kolumbia, Kuba, a Dominikai Köztársaság, El Salvador, Guatemala, Mexikó, az Egyesült Államok, Venezuela és Venezuela. A szerződés 1935. augusztus 26-án lépett hatályba. Az indiai kormány 1948-ban jóváhagyta a szerződést, de további hivatalos lépéseket nem tett. A Roerich-paktumot Pax Cultura ("kulturális béke" vagy "béke a kultúrán keresztül") néven is ismerik. A Roerich-paktum legfontosabb része annak jogi elismerése, hogy a kultúra védelme mindig fontosabb, mint bármilyen katonai szükségszerűség.
A Roerich-paktum aláírása (középen: Franklin Delano Roosevelt)
A Roerich-paktum aláírása (középen: Franklin Delano Roosevelt)
Nicholas Roerich
Nyikolaj Roerics orosz festő és filozófus (1874-1947) indította el a modern mozgalmat a kulturális tárgyak védelmében, a "civilizációk békéje" érdekében.
Nicholas Roerich 1874. október 9-én született Szentpéterváron. Sikeres festőművész lett. Egyik festményét II. Miklós orosz király vásárolta meg.
1918 után Roerich elhagyta Oroszországot. 1923-ban New Yorkban megalapították a Roerich Múzeumot. Jelenleg a Roerich Múzeum Manhattanben, a 107. utca és a Riverside Drive sarkán található. Roerich végül a Himachal Pradeshben, a Himalájában található Kulu völgyben telepedett le. Ott halt meg 1947. december 13-án.
1929-ben Nicholas Roerich a párizsi egyetem professzorával, Giorge Chklaverrel együttműködve megírta a kulturális értékek védelmét szolgáló nemzetközi szerződés tervezetét (Roerich-paktum).
Franklin D. Roosevelt elnök döntő befolyással volt arra, hogy az amerikai kontinens valamennyi nemzete aláírja ezt a szerződést. Roosevelt egyébként magánszobájában egy Roerich mellszobrot tartott.
A Roerich-paktum volt az alapja az ENSZ 1954-ben aláírt "A kulturális értékek fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló nemzetközi egyezményének". A Roerich-paktum nem minden gondolata valósult meg teljes mértékben a nemzetközi jogban, különösen a kulturális értékek megőrzésének előnyben részesítése a katonai szükségszerűséggel szemben.
A Roerich-paktum 50 éve
Nicholas Roerich
Nyikolaj Roerics orosz festő és filozófus (1874-1947) indította el a modern mozgalmat a kulturális tárgyak védelmében, a "civilizációk békéje" érdekében.
Nicholas Roerich 1874. október 9-én született Szentpéterváron. Sikeres festőművész lett. Egyik festményét II. Miklós orosz király vásárolta meg.
1918 után Roerich elhagyta Oroszországot. 1923-ban New Yorkban megalapították a Roerich Múzeumot. Jelenleg a Roerich Múzeum Manhattanben, a 107. utca és a Riverside Drive sarkán található. Roerich végül a Himachal Pradeshben, a Himalájában található Kulu völgyben telepedett le. Ott halt meg 1947. december 13-án.
1929-ben Nicholas Roerich a párizsi egyetem professzorával, Giorge Chklaverrel együttműködve megírta a kulturális értékek védelmét szolgáló nemzetközi szerződés tervezetét (Roerich-paktum).
Franklin D. Roosevelt elnök döntő befolyással volt arra, hogy az amerikai kontinens valamennyi nemzete aláírja ezt a szerződést. Roosevelt egyébként magánszobájában egy Roerich mellszobrot tartott.
A Roerich-paktum volt az alapja az ENSZ 1954-ben aláírt "A kulturális értékek fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló nemzetközi egyezményének". A Roerich-paktum nem minden gondolata valósult meg teljes mértékben a nemzetközi jogban, különösen a kulturális értékek megőrzésének előnyben részesítése a katonai szükségszerűséggel szemben.
A Roerich-paktum 50 éve
A Roerich-paktum kronológiája
- 1904: Roerich javasolta az emberiség művészeti és tudományos eredményeinek védelmét.
- 1914: Roerich az első világháború idején javasolta ötletét az akkori orosz cári kormánynak.
- 1929: Roerich javasolta a nemzeteknek, hogy kössenek paktumot a világ művészeti és tudományos kincseinek megőrzésére.
- 1930: A Roerich-paktumot a Népszövetség múzeumi bizottsága elé terjesztették és jóváhagyta. Megalakul a "Roerich Békezászló Bizottság" (New York) és a "Comité pour le Pact Roerich" (Párizs).
- 1931: "(Brugge, Belgium) megalakult. Szeptember 13-15. - Első nemzetközi konferencia a Roerich-paktum kihirdetéséről (Bruges).
- 1932: A Roerich-paktum második nemzetközi konferenciája (Brugge). "Foundation Roerich pro Pace, Arte, Scientiae et Labore" (Brugge) alapítása.
- 1933: A Roerich-paktum és a Béke zászlaja harmadik nemzetközi kongresszusa (Washington, USA).
- 1935: A Roerich-paktumot a Pánamerikai Unió 21 országa írta alá a washingtoni Fehér Házban, az Egyesült Államokban.
- 1948: Az indiai kormány jóváhagyta a Roerich-paktumot.
- 1954: Május 14-én Hágában elfogadták az ENSZ "A kulturális értékek fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló nemzetközi egyezményét". Az egyezmény alapjául a Roerich-paktum szolgált.
- 1956: A hágai egyezmény augusztus 7-én lépett hatályba.
A béke zászlaja jel
A Roerich-paktum kronológiája
- 1904: Roerich javasolta az emberiség művészeti és tudományos eredményeinek védelmét.
- 1914: Roerich az első világháború idején javasolta ötletét az akkori orosz cári kormánynak.
- 1929: Roerich javasolta a nemzeteknek, hogy kössenek paktumot a világ művészeti és tudományos kincseinek megőrzésére.
- 1930: A Roerich-paktumot a Népszövetség múzeumi bizottsága elé terjesztették és jóváhagyta. Megalakul a "Roerich Békezászló Bizottság" (New York) és a "Comité pour le Pact Roerich" (Párizs).
- 1931: "(Brugge, Belgium) megalakult. Szeptember 13-15. - Első nemzetközi konferencia a Roerich-paktum kihirdetéséről (Bruges).
- 1932: 1932. augusztus 8-9. - A Roerich-paktum második nemzetközi konferenciája (Brugge). "Foundation Roerich pro Pace, Arte, Scientiae et Labore" (Brugge) alapítása.
- 1933: A Roerich-paktum és a Béke zászlaja harmadik nemzetközi kongresszusa (Washington, USA).
- 1935: A Roerich-paktumot a Pánamerikai Unió 21 országa írta alá a washingtoni Fehér Házban, az Egyesült Államokban.
- 1948: Az indiai kormány jóváhagyta a Roerich-paktumot.
- 1954: Május 14-én Hágában elfogadták az ENSZ "A kulturális értékek fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló nemzetközi egyezményét". Az egyezmény alapjául a Roerich-paktum szolgált.
- 1956: A hágai egyezmény augusztus 7-én lépett hatályba.
A béke zászlaja jel
A béke zászlaja
A Roerich-paktum egy zászlót javasolt a védett tárgyak azonosítására - a Béke zászlaját, amely egy fehér kendő volt, benne egy piros gyűrűvel és három piros körrel. A jel a múlt, a jelen és a jövő egységét szimbolizálta az örökkévalóság gyűrűjében. A paktum eszméi tükröződtek Roerich művészetében. A Béke zászlaja szimbólum Nicholas Roerich számos festményén szerepel.
A béke zászlaja
A Roerich-paktum egy zászlót javasolt a védett tárgyak azonosítására - a Béke zászlaját, amely egy fehér kendő volt, benne egy piros gyűrűvel és három piros körrel. A jel a múlt, a jelen és a jövő egységét szimbolizálta az örökkévalóság gyűrűjében. A paktum eszméi tükröződtek Roerich művészetében. A Béke zászlaja szimbólum Nicholas Roerich számos festményén szerepel.
A Roerich-paktum jelentősége a XXI. században
A Roerich-paktum nemcsak egy nemzetközi szerződés. Jogi elképzeléseket tartalmaz egy új típusú államról. Az állami költségvetésnek tartalmaznia kell a kultúrára, művészetre és oktatásra fordított pénzt. Ezeknek a kiadásoknak nagyobbnak kell lenniük, mint a katonai kiadásoknak. Ez annak jogi elismerése, hogy a kulturális tárgyak védelme fontosabb, mint bármilyen katonai szükséglet. Roerich úgy gondolta, hogy a jövő nemzedékekről való gondoskodás az alkotmányos államok létezésének fontos oka.
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök a Roerich-paktum aláírása alkalmából mondott beszédében a következőket mondta: "Azzal, hogy megnyitjuk ezt a paktumot a világ nemzeteinek csatlakozása előtt, arra törekszünk, hogy a modern civilizáció megőrzéséhez létfontosságú elvek egyikét egyetemes érvényűvé tegyük. Ez a Szerződés sokkal mélyebb szellemi jelentőséggel bír, mint maga az okmány szövege." A Roerich-paktum fontos lépés volt egy új jogi kultúra jövőbeli fejlődése felé. A Roerich-féle koncepció rendelkezései azon a gondolaton alapulnak, hogy az állam elsődleges feladata a nemzeti kultúra megőrzése. A Roerich-paktum elképzelései még mindig nem valósultak meg teljes mértékben a nemzetközi jogban. Egyesek úgy gondolják, hogy a 21. század alkalmas arra, hogy ezeket az elképzeléseket megvalósítsák.
A Roerich-paktum jelentősége a XXI. században
A Roerich-paktum nemcsak egy nemzetközi szerződés. Jogi elképzeléseket tartalmaz egy új típusú államról. Az állami költségvetésnek tartalmaznia kell a kultúrára, művészetre és oktatásra fordított pénzt. Ezeknek a kiadásoknak nagyobbnak kell lenniük, mint a katonai kiadásoknak. Ez annak jogi elismerése, hogy a kulturális tárgyak védelme fontosabb, mint bármilyen katonai szükséglet. Roerich úgy gondolta, hogy a jövő nemzedékekről való gondoskodás az alkotmányos államok létezésének fontos oka.
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök a Roerich-paktum aláírása alkalmából mondott beszédében a következőket mondta: "Azzal, hogy megnyitjuk ezt a paktumot a világ nemzeteinek csatlakozása előtt, arra törekszünk, hogy a modern civilizáció megőrzéséhez létfontosságú elvek egyikét egyetemes érvényűvé tegyük. Ez a Szerződés sokkal mélyebb szellemi jelentőséggel bír, mint maga az okmány szövege." A Roerich-paktum fontos lépés volt egy új jogi kultúra jövőbeli fejlődése felé. A Roerich-féle koncepció rendelkezései azon a gondolaton alapulnak, hogy az állam elsődleges feladata a nemzeti kultúra megőrzése. A Roerich-paktum elképzelései még mindig nem valósultak meg teljes mértékben a nemzetközi jogban. Egyesek úgy gondolják, hogy a 21. század alkalmas arra, hogy ezeket az elképzeléseket megvalósítsák.
Kapcsolódó oldalak
- Nemzetközi jog
- Humanizmus
- Kultúra
- Szerződés
- Jogállamiság
Kapcsolódó oldalak
- Nemzetközi jog
- Humanizmus
- Kultúra
- Szerződés
- Jogállamiság
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Roerich-paktum?
V: A Roerich-paktum a művészeti és tudományos intézmények és műemlékek védelméről szóló szerződés.
K: Mikor írták alá a Roerich-paktumot?
V: A Roerich-paktumot 1935. április 15-én írták alá.
K: Hány állam képviselője írta alá a Roerich-paktumot?
V: A Roerich-paktumot 21 állam képviselői írták alá.
K: Hány nemzet ratifikálta a Roerich-paktumot 1990. január 1-jén?
V: 1990. január 1-jén a Roerich-paktumot tíz nemzet ratifikálta.
K: Mely országok ratifikálták a Roerich-paktumot?
V: A Roerich-paktumot ratifikáló országok: Brazília, Chile, Kolumbia, Kuba, a Dominikai Köztársaság, El Salvador, Guatemala, Mexikó, Kolumbia, az Egyesült Államok, Venezuela és Venezuela.
K: Mi a Roerich-paktum legfontosabb része?
V: A Roerich-paktum legfontosabb része annak jogi elismerése, hogy a kultúra védelme mindig fontosabb, mint bármilyen katonai szükséglet.
K: Mi a Roerich-paktum más néven?
V: A Roerich-paktumot Pax Cultura néven is ismerik, ami azt jelenti, hogy "kulturális béke" vagy "béke a kultúrán keresztül".
