Ókori Egyiptom (Kemet) – a Nílus civilizációja: története és kultúrája

Fedezd fel Ókori Egyiptom (Kemet) gazdag történelmét és kultúráját: Nílus, fáraók, piramisok, hieroglifák, vallás és hétköznapok részletes, izgalmas bemutatása.

Szerző: Leandro Alegsa

Az ókori Egyiptom vagy Kemeti Királyság az egyik leghosszabb ideig fennálló ókori civilizáció volt. Kezdetét gyakran az i. e. 4. évezred végére, i. e. 3150 körülre teszik, amikor a Felső és Alsó Egyiptom egyesítése megtörtént, és hagyományszerűen a dinasztikus korszakok kezdete számít. Az egyiptomi államiság önálló formában több ezer éven át fennmaradt, végül a hellenisztikus Ptolemaiosz-királyság bukása után a terület a Római Birodalom fennhatósága alá került (a provincia megalakulása i. e. 30 körüli eseményekhez köthető).

Történelmi korszakok röviden

Egyiptom története nagyjából három fő aranykorszakra osztható és több köztes, átmeneti időszakra:

  • Őskirályság és korai dinasztiák (az egyesítéstől az i. e. 3. évezred közepéig): a központosodás és az állami adminisztráció kialakulása.
  • Óbirodalom (i. e. kb. 2686–2181): a nagy piramisok és a központi királyi hatalom fénykora.
  • Középbirodalom (i. e. kb. 2055–1650): a belső konszolidáció és kulturális megújulás időszaka.
  • Újbirodalom (i. e. kb. 1550–1070): Egyiptom terjeszkedett, kiterjedt birodalommá vált; ekkor éltek a legismertebb fáraók (pl. Hatshepsut, Thutmose III, Ramszesz II, II. Amenhotep — Ehnaton és közvetlen környezete, Tutanhamon).
  • Utolsó korszakok és idegen uralom: a késői dinasztiák, perzsa meghódítások, a Ptolemaioszok uralma és végül a római annexió.

Földrajz és gazdaság

Egyiptom a Nílus mentén fejlődött: a folyó évente feltöltötte a földeket termékeny üledékkel, ezért a mezőgazdaság volt a gazdaság alapja. A korszak nagy részében a Nílus vize biztosította az egyiptomiak számára a jó termést, mivel az árvizének levonulása után vetettek és takarítottak be. Az öntözéses gazdálkodás, a gabonaraktárak, adórendszer és a korszerű tárolás mind hozzájárultak a társadalom stabilitásához.

A gazdaság más elemei közé tartozott a kézműipar (agyaggáza, kőfaragás, fa- és fémmunkák), a Hajózás és kereskedelem a Földközi-tengerrel, Levante-vel és Afrikával — a külső forrásokból érkező fa, fémek, fűszerek és luxuscikkek fontosak voltak.

Társadalom, államszervezet és írás

A társadalom erősen hierarchikus volt: a fáraó állt a csúcson (isteni kapcsolatban álló uralkodóként), alatta a nemesség, a papok, a katonák, a hivatalnokok és írnokok (szkriptoriumok), majd a kézművesek, parasztok és rabszolgák. A központi adminisztráció bonyolult hivatalnoki gépezetre épült: vizirek, hivatalnokok és adóbehajtók szervezték a munkát és a termelést.

Az egyiptomiak megalkották a hieroglifák írásmódját, melyet kőbe véstek a templomokon és sírokon, valamint papiruszra is írtak. A papirusz és a jól képzett írnokréteg kulcsfontosságú volt az adózás, jog és adminisztráció működéséhez.

Művészet, építészet és technika

Egyiptom világhírű monumentális építészeti emlékekről: a piramisok, a nagy templomok és a királyi sírkomplexumok (pl. Gízai piramisok, Luxor, Karnak) a korszak technikai és esztétikai teljesítményét mutatják. A templomokat és sírokat gazdagon díszítették falfestményekkel, faragványokkal és hieroglifákkal; a művészet erősen stilizált, konvencionális szabályok szerint készült, amelyek a vallási és politikai üzeneteket szolgálták.

A mérnöki tudás megmutatkozott az öntözőrendszerekben, a kőfaragásban és az építkezések szervezésében; a piramisok és obeliszkek mozgatása ma is csodálatot keltő logisztikai teljesítmény volt.

Vallás, temetkezés és túlvilághit

Az egyiptomi vallás polyteista volt: sok istenük és istennőjük volt, akiknek külön szerepük és mitológiájuk alakult ki. Az uralkodókat, a Fáraóknak nevezett személyeket, gyakran az istenekhez közeli vagy isteni eredetű szerepben tartották számon. A társadalom középpontjában a Maát eszméje állt — a rend, igazság és kozmikus egyensúly fenntartása.

A halál utáni életbe vetett hit erősen meghatározta a temetkezési szokásokat: a mumifikálás, a sírba helyezett használati tárgyak, a sírfeliratok és a Halottak Könyve (tárlatait és varázslatait tartalmazó szövegek) mind arra szolgáltak, hogy a halott biztonságosan eljusson a túlvilágra. Ez magyarázza a sírok gazdagságát és a királyi temetkezések kiterjedt rituáléit.

Hadsereg, külkapcsolatok és kereskedelem

Egyiptomnak erős hadserege volt különösen az Újbirodalom idején, amikor a birodalom határai jóval túlterjedtek a Nílus-völgyén. Külkapcsolatok és hadjáratok révén Egyiptom befolyást szerzett Palesztinában, Szíriában és Núbiában; a kereskedelmi utak pedig afrikai és ázsiai árukat hoztak a piacokra.

Mindennapi élet, tudomány és orvoslás

A paraszti gazdálkodás, kézműipar és városi élet mindennapjai tárulnak fel a leletekből: a nép legfőbb étele a kenyér és a sör volt, a ruházat egyszerű lenvászonból készült. Az egyiptomiak jó ismeretekkel bírtak a matematikában és az építészeti tervezésben; orvostudományuk gyakorlati jellegű volt (sebészet, gyógynövények használata) és sok tekintetben meglepően fejlett.

Örökség és kutatás

Az ókori Egyiptom művészete, írása és építészete hatalmas hatást gyakorolt későbbi kultúrákra, és ma is az egyik legkutatottabb ókori civilizáció. A száraz éghajlat és a nagyszámú sír jó állapotban megőrizte a leleteket, így az archeológia és az egyiptológia folyamatosan új ismeretekhez jut. A műkincsek és emlékek megőrzése, tanulmányozása és bemutatása az emberiség kulturális örökségének fontos részét képezi.

Összefoglalva: az ókori Egyiptom — a Nílus civilizációja — komplex, jól szervezett társadalom volt, amely gazdasági stabilitásra, fejlett kultúrára, gazdag vallásosságra és jelentős művészi-technikai teljesítményekre épült, s amelyek nyomai máig lenyűgözik a kutatókat és a közönséget egyaránt.

Zoom


Egy tipikus Naqada II-es, gazellákkal díszített edény. (predinasztikus időszak)Zoom
Egy tipikus Naqada II-es, gazellákkal díszített edény. (predinasztikus időszak)

Az ókori Egyiptom nevezetességeiZoom
Az ókori Egyiptom nevezetességei

A gízai Nagy Szfinx és Khafre piramisaZoom
A gízai Nagy Szfinx és Khafre piramisa

Történelem

A régészek, akik az ókori emberek által hátrahagyott tárgyakat tanulmányozzák, megállapították, hogy a Nílus mentén már nagyon régóta éltek emberek. A Nílus termékeny árterei lehetővé tették az emberek számára, hogy földművelésbe kezdjenek. Az i. e. 10. évezredben az egyiptomiak már olyan gabonaféléket termesztettek, mint a búza és az árpa. Mivel földműveléssel foglalkoztak, egy helyen maradtak, és mivel letelepedtek, társadalmuk egyre összetettebbé vált. Ez fontos lépés volt az emberi civilizáció történetében.

Az egyiptomi történelemnek ezt az időszakát predinasztikusnak nevezik, mivel a nagy dinasztikus királyságok kialakulása előtt történt. Kr. e. 5500 körül a Nílus völgyében élő kis törzsek kultúrák sorává fejlődtek. Mindegyikük növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kezdett foglalkozni. Mindegyiküknek megvolt a maga kerámiatípusa és személyes tárgyai, mint például fésűk, karkötők és gyöngyök. Felső-Egyiptomban, az ország déli részén a badariai volt az egyik legkorábbi kultúra. Kiváló minőségű kerámiáiról, kőszerszámairól és a réz használatáról ismert. Őket követték az amratiai és a gerziai kultúrák.

Az ókori Egyiptom történelmének különböző korszakai a következők:

  • Prédinasztikus időszak (i.e. 5500 - 3000)
  • Korai dinasztikus időszak (1. és 2. dinasztia, Kr. e. 3000 - 2700)
  • Óbirodalom (3-6. dinasztia, Kr. e. 2700 - 2180)
  • Első köztes időszak (7-11. dinasztia, i. e. 2180 - 2050)
  • Középső Királyság (11-14. dinasztiák, i. e. 2080 - 1640)
  • Második köztes időszak (15-17. dinasztiák, Kr. e. 1640 - 1560; a hükszoszok)
  • Újbirodalom (18-20. dinasztia, i. e. 1560-1070)
  • Harmadik köztes időszak (21-25. dinasztiák, i. e. 1070 - 664)
  • Késői időszak (26-31. dinasztia, Kr. e. 664 - 323; perzsák)
  • Graeco-római Egyiptom (Kr. e. 323 - 30; a ptolemaiosziaktól a rómaiakig)

A köztes időszakok közé tartoztak azok az időszakok, amikor a hagyományos rendszer összeomlott, az ország kettészakadt, vagy idegen uralkodók szállták meg. Egyiptom kultúrája és éghajlata a Közel-Kelet más részeihez képest viszonylag stabil volt. Ennek ellenére voltak olyan időszakok, amikor a kormányzatukat megkérdőjelezték, és néha megdöntötték.



Kormány

Az ókori Egyiptom sok különböző kerületre, úgynevezett szepatákra volt felosztva. Az első felosztásokat a predinasztikus korszakban hozták létre, de akkor még kis városállamok voltak, amelyek önmagukat kormányozták. Amikor az első fáraó hatalomra került, a szepaták megmaradtak, és nagyjából olyanok voltak, mint ma sok országban a megyék. Alapvetően sokáig ugyanolyanok maradtak - 42 szeparat volt belőlük, és mindegyiket a fáraó által választott kormányzó irányította. A későbbi években a körzeteket nomoknak nevezték, a kormányzót pedig nomarchának.

Az ókori Egyiptomban sokféle adó volt, de nem volt igazi pénz, ezért az emberek áruval vagy munkával fizettek egymásnak. Az adóbeszedést felügyelő személy egy írnok volt, és Egyiptomban minden adóbeszedőnek minden nap el kellett mondania neki, hogy mennyi adót szedett be. Mindenki más-más adót fizetett aszerint, hogy milyen munkát végzett: a kézművesek áruval fizettek, a vadászok és halászok élelemmel, és az ország minden egyes háztartásának minden évben munkaadót kellett fizetnie azáltal, hogy segített az országnak az olyan munkákban, mint a bányászat vagy a csatornázás. Sok gazdag egyiptomi fizetett szegényebb embereknek, hogy ezt megtegyék helyettük.



A Narmer-paletta Felső- és Alsó-Egyiptom egyesülését rögzíti, ~3200 BC. Eredeti az Egyiptomi Múzeumban, Kairóban.Zoom
A Narmer-paletta Felső- és Alsó-Egyiptom egyesülését rögzíti, ~3200 BC. Eredeti az Egyiptomi Múzeumban, Kairóban.

Nyelv és írás

Nyelv

A nyelv hat időszakra osztható:

  1. Archaikus egyiptomi (i. e. 3000 előtt). Ezt a nyelvet kerámiákon található faragványokon találták meg.
  2. Óegyiptomi (i. e. 3000-től i. e. 2000-ig). Ezt a nyelvet az Óbirodalom és az első köztes időszak alatt használták. A piramisokban, vagyis egyiptomi sírokban találták meg, és ez volt a nyelv első olyan változata, amelyben többes szám többes számban volt, ami azt mutatja, hogy egynél több tárgyról beszéltek.
  3. Középső egyiptomi (i. e. 2000-től i. e. 1300-ig). Ezt a nyelvet klasszikus egyiptomi nyelvnek nevezik. Minden egyiptomi tárgyon és síron megtalálható, beleértve az egyiptomi koporsókat is. Ebben az időszakban írták a tudományról és a társadalomról szóló könyveket, és sok mindent, amit a kor vallásáról tudunk, klasszikus egyiptomi nyelven írtak. Még azután is, hogy az emberek már nem beszélték ezt a fajta egyiptomi nyelvet, az írók még mindig ezt használták, amikor könyveket írtak.
  4. Késő egyiptomi (i. e. 1300-tól i. e. 700-ig). Ez az Újbirodalom nyelve, amely Egyiptom történelmének legjobb időszaka volt. Ebben az időben rengeteg tudást osztottak meg egymással, ezért rengeteg nagyon régi könyvünk van, amelyeket későegyiptomi nyelven írtak. Sokan úgy vélik, hogy a nyelvnek ez a változata nagyon hasonlított ahhoz, amit az egyiptomiak beszéltek.
  5. Demotikus egyiptomi (Kr.e. 700-tól Kr.u. 400-ig)
  6. Kopt egyiptomi (Kr. u. 300-tól Kr. u. 1700-ig)

Írás

Hieroglifák

Egyiptomban volt egy hieroglifáknak nevezett írás, amely a két legrégebbi írott nyelv egyike (a másik a sumér ékírás). A hieroglifikus írás i. e. 3200 körül keletkezett, és mintegy 500 szimbólumból áll. Egy hieroglifa jelképezhet egy szót, egy hangot vagy egy néma determinánst (amely egyértelművé teszi, hogy a jel mit jelent). Ugyanaz a szimbólum különböző kontextusokban különböző célokat szolgálhat. A hieroglifák nyilvános célokat szolgáltak, kőemlékműveken és síremlékeken használták őket. Művészet volt, és gyakran politikai propaganda.

Hieratikus írás

A papok által használt írás, amelyet a papiruszra, fára vagy szövetre való mindennapi íráshoz használtak. A mindennapi íráshoz az írástudók a hieratikusnak nevezett, gyorsabb és egyszerűbb írásmódot használták. Míg a formális hieroglifákat mindkét irányban sorokban vagy oszlopokban lehetett olvasni (bár általában jobbról balra írták), a hieratikus írást mindig jobbról balra írták, általában vízszintes sorokban.

Demotikus írás

A hétköznapi emberek által használt forgatókönyv. Egy új írásforma, a demotikus lett a fő írásmód. Ez az írásforma - és a formális hieroglifák - kíséri a Rosetta-kő görög szövegét.

Kopt írás

A kopt írás egy módosított görög ábécé. A kopt nyelv az egyiptomi nyelv utolsó szakasza (a mai egyiptomiak az arab nyelv egy dialektusát beszélik).

Irodalom

Az ókori egyiptomi irodalom egy része a mai napig fennmaradt. Vannak tanító szövegek, mint például Ptahhotep Maximái, Amenemope utasításai és az Ebers-papirusz. Az Ebers-papirusz az egyik legkorábbi valaha talált orvosi szöveg. Vannak versek és történetek is.

  • Sinuhe története

Egy ókori egyiptomi gyilkossági krimi, amelyet i. e. 1800 körül írtak.

  • Ipuwer papirusz

Egy vers az egyiptomi társadalom pusztulásáról - egyesek szerint a zsidó/keresztény Biblia egyik könyvének, az Exodusnak a történetéről szól.

  • Westcar papirusz

Khufu fáraóról szóló történetek sorozata, amelyeket fiai mesélnek el.

  • Papyrus Harris I

Az Egyiptomban valaha talált leghosszabb papirusz.

  • Wenamun története

Ősi kalandos történet egy papról, aki ajándékokat megy gyűjteni egy királytól.



Kopt feliratZoom
Kopt felirat

Démotikus írás a Rosetta-kőnZoom
Démotikus írás a Rosetta-kőn

A hieratikus írás legrégebbi példája, amelyet sebészeti dokumentumhoz használtak, i.e. 1600 körülről származik.Zoom
A hieratikus írás legrégebbi példája, amelyet sebészeti dokumentumhoz használtak, i.e. 1600 körülről származik.

HieroglifákZoom
Hieroglifák

Írás egy sírfalonZoom
Írás egy sírfalon

A Rosetta-kő (i. e. 196 körül) lehetővé tette a nyelvészek számára, hogy megkezdjék a hieroglifák megfejtését. Brit MúzeumZoom
A Rosetta-kő (i. e. 196 körül) lehetővé tette a nyelvészek számára, hogy megkezdjék a hieroglifák megfejtését. Brit Múzeum

Vallás

A vallás nagyon fontos volt az ókori egyiptomiak számára. Az egyiptomiak számára az állatok szentek voltak, és imádták őket. Emiatt az egyiptomiak már nagyon korán háziasították, illetve háziállatokká tették az állatokat, és nagyon vigyáztak rájuk. Minden egyiptomi város központja a templom volt, és ezt az épületet a vallási szolgálatokon kívül a városházától az egyetemig mindenre használták.

Mivel annyira vallásosak voltak, az egyiptomiak rengeteg műalkotást készítettek isteneikről. Ezek a műalkotások mindenféle isteni vagy szent lényt ábrázolnak, beleértve a fáraót is, akit istennek tartottak.

Az egyiptomiak számára a túlvilági élet is nagyon fontos volt, és ismertek arról, hogy mumifikálták halottaikat. Ezek a múmiák ma azért fontosak a tudósok számára, mert mesélnek arról, hogyan éltek az egyiptomiak.

Minden isten fontos volt, de egyesek fontosabbak voltak másoknál. Egy istennőre példa Isis, aki az ég istennője. Egy másik példa egy fő istenre Ré, aki a Nap istene volt. A Nílus és a krokodilok kevésbé ismert istenét Szobeknek hívták, ami meglehetősen szokatlan név. Bastet a macskák istennője volt, ezért az ókori egyiptomiak macskákat mumifikáltak tiszteletére, emellett a védelem, az öröm és a családok istennője is volt.



A gízai piramisokZoom
A gízai piramisok

Mezőgazdaság

A gazdag termőföldet a Nílus éves áradásai adták. Az ókori egyiptomiak így bőséges mennyiségű élelmiszert tudtak termelni, ami lehetővé tette, hogy a lakosság több időt és erőforrást fordíthasson kulturális, technológiai és művészeti tevékenységekre. Az ókori Egyiptomban az adókat a birtokolt földterület nagysága alapján állapították meg.

Az egyiptomi földművelés a Nílus körforgásától függött. Az egyiptomiak három évszakot ismertek: Akhet (áradás), Peret (ültetés) és Shemu (aratás). Az áradási időszak júniustól szeptemberig tartott, és a folyó partján ásványi anyagokban gazdag iszapréteget rakott le, amely ideális volt a növénytermesztéshez. Az árvíz levonulása után a vegetációs időszak októbertől februárig tartott. A gazdák szántottak és vetettek a földeken, amelyeket árkokkal és csatornákkal öntöztek. Egyiptomban kevés csapadék hullott, ezért a gazdák a Nílusra támaszkodtak a termés öntözésében.p514 Márciustól májusig a gazdák sarlóval takarították be a termést, amelyet aztán cséplőgéppel csépeltek, hogy a szalmát elválasszák a gabonától. Az aratás során eltávolították a pelyvát a gabonából, majd a gabonát lisztté őrölték, sört főztek belőle, vagy tárolták későbbi felhasználásra. p506

A len növényeket a száruk rostjai miatt termesztették. Ezeket a szálakat hosszában felhasították, és fonalat fontak belőlük, amelyet vászonlapok szövésére és ruházat készítésére használtak. A Nílus partján termő papiruszból papírt készítettek. A zöldségeket és gyümölcsöket a lakások közelében és a magasabban fekvő területeken lévő kertekben termesztették, és kézzel kellett öntözni őket. A zöldségek közé tartozott a póréhagyma, fokhagyma, dinnye, tökfélék, hüvelyesek, saláta és más növények, valamint a szőlő, amelyből bort készítettek. p577; 630

A legtöbb állatot élelemként tartották. Néhány állatot háziállatként tartottak. Egyiptomban mindenféle állat fontos volt. Az ókori egyiptomiak megértették az állatokat. Az általuk tartott állatok között voltak kecskék, sertések, kacsák, tehenek és libák.



Sennedjem egy pár ökörrel szántja a földjeit, amelyeket teherállatként és élelemforrásként használ.Zoom
Sennedjem egy pár ökörrel szántja a földjeit, amelyeket teherállatként és élelemforrásként használ.

Egy sírrelief a földeket szántó, a termést betakarító és a gabonát cséplő munkásokat ábrázolja egy felügyelő irányítása alatt.Zoom
Egy sírrelief a földeket szántó, a termést betakarító és a gabonát cséplő munkásokat ábrázolja egy felügyelő irányítása alatt.

Gyógyszer

Az ókori egyiptomiaknak korukhoz képest fejlett orvosi ismereteik voltak. Műtéteket végeztek, törött csontokat helyeztek be, és még a gyógyszerekről is tudtak. Az ókori egyiptomiak a mézet és az anyatejet vagy gazellatejet használták. Nemcsak gyógyászati értékük volt, hanem úgy tartják, hogy a gonosz szellemek és démonok elűzésére is használták őket. Hogy mennyire értettek az orvosláshoz, azt a legkönnyebben a napjainkig fennmaradt orvosi papiruszokon láthatjuk. Az Edwin Smith-papirusz a világ legrégebbi fennmaradt sebészeti dokumentuma, körülbelül i. e. 1600-ból származik. A szöveg részletesen leírja az anatómiát, valamint 48 féle orvosi probléma vizsgálatát, diagnózisát, kezelését és prognózisát.



Piramisok

Az ókori egyiptomi piramisok formás kőből épült falazott szerkezetek. Ezek a legismertebb piramisépítmények, és a valaha volt legnagyobb épületek közé tartoznak. Egyiptomban több mint 130 piramist fedeztek fel. A legtöbbet a Nílus nyugati oldalán, sivatagi területeken építették. Az egyiptomi piramisok gyakran tartalmaznak kamrákat és folyosókat. A piramisokat az egyiptomi királyok temetkezési helyéül építették az óbirodalom kezdete előtt a középbirodalom végéig. Mivel az egyiptomiak írásos feljegyzéseket vezettek, néhány piramis építéséről tudunk.

A gízai Nagy Piramis a legnagyobb és leghíresebb piramis. Khufu fáraó számára épült. Több mint 140 méter magas, és 20 évig tartott az építése. A világ hét csodájának egyikeként tartják számon. A szakkarai lépcsőpiramis a legkorábbi, ma is álló piramis. Ez i. e. 2630-ban épült. Dzsószer fáraó temetkezési helye volt. A lépcsős piramis építésze Imhotep volt.



Egyéb eredmények

A mérnöki tevékenység fontos tevékenység volt Egyiptomban. A mérnökök képesek voltak mérni és felmérni két pont közötti távolságot. Ők tervezték és készítették a piramisokat, amelyek geometriailag szinte tökéletesek. Tudtak cementet készíteni, és nagy öntözőhálózatokat fejlesztettek ki.

A tudomány is fontos volt. Egyiptomban használták a matematikát, és a piramisok építésénél az aranymetszést alkalmazták.

Az egyiptomiak másik képessége az üvegkészítés volt. A régészek számos gyöngyöt, edényt, figurát és dísztárgyat találtak a sírokban szerte az országban. 2005-ben egy ősi üveggyártó üzem maradványait találták meg.



Idővonal

Predinasztikus

  • i.e. 3500: Feltalálják a Senet nevű társasjátékot.
  • i. e. 3500: Megalkotják a fajanszot, a világ legrégebbi agyagáruját, a fazekasságot.

Dynastic

  • i.e. 3300: Először készítenek bronzműveket
  • Kr. e. 3200: Kialakulnak a hieroglifák
  • 3100 BC: Decimális rendszer használatban
  • i.e. 3100: Bányászat a Sínai-hegyen
  • Kr. e. 3100: Hajókat építenek Abüdoszban, egy egyiptomi városban.
  • Kr. e. 3000: Kereskedelem zajlik Egyiptom és Palesztina között.
  • Kr. e. 3000: A réz vízvezetékrendszer használatban van
  • Kr. e. 3000: Először használják a papiruszt, vagyis az ősi papírt.
  • Kr. e. 3000: Az orvostudomány első dokumentált alkalmazása
  • Kr. e. 2900: Talán az első acélhasználat az ókori világban.
  • i.e. 2700: Az első sebészeti beavatkozás
  • i.e. 2700: Mérnökök által használt földmérés
  • Kr. e. 2700: A hieroglifák már nem csak szavak kis képeit mutatják, hanem hangokra épülnek.
  • Kr. e. 2600: A gízai nagy piramisok létrejönnek.
  • 2600 BC: Hajózási expedíciók történnek
  • Kr. e. 2600: Az uszályok első használata
  • Kr. e. 2600: Djoser piramisa létrejön.
  • 2600 BC: Menkaure piramisa és a Vörös Piramis létrejön.
  • Kr. e. 2200: Egyiptomban a kormány összeomlott, ami azt jelenti, hogy sok különböző ember próbált király lenni.
  • Kr. e. 1900: Lehetséges Nílus és Vörös-tenger közötti csatorna létrehozása.
  • Kr. e. 1650: Megírják a Rhind matematikai papiruszt, amely a geometria, az aritmetika és az algebra ismeretéről tanúskodik.
  • Kr. e. 1600: Megírják az Edwin Smith-papiruszt, amely a fejlett orvosi technikák ismeretéről tanúskodik.
  • Kr. e. 1550: Megírják az Ebers orvosi papiruszt, az első dokumentumot a daganatok témájában.
  • Kr. e. 1500: Üvegkészítés
  • KR. E. 1258: Az első ismert békeszerződés (Ramesses II.)
  • Kr. e. 1160: Megírják a torinói papiruszt, az első geológiai és topográfiai térképet.



Kapcsolódó oldalak



Kérdések és válaszok

K: Milyen időszakban létezett az ókori Egyiptom?


V: Az ókori Egyiptom, vagy Kemeti Királyság körülbelül i. e. 3150-től i. e. 30-ig létezett, amikor a Római Birodalom megszállta.

K: Hol helyezkedett el az ókori Egyiptom?


V: Az ókori Egyiptom a Nílus mentén feküdt, és területe a Nílus-deltától Núbiáig terjedt, amely királyság ma nagyrészt Szudánban található.

K: Hogyan biztosították az egyiptomiak a jó termést?


V: A Nílus vize biztosította, hogy az egyiptomiaknak jó termésük legyen, mivel lehetővé tette számukra, hogy az árvíz levonulása után is termelhessenek.

K: Milyen írásrendszert használtak?


V: Az egyiptomiak a hieroglifák segítségével alkották meg az írásmódot.

K: Milyen típusú építményeket építettek?


V: Az egyiptomiak hatalmas templomokat és sírokat építettek.

K: Milyen típusú gazdaságuk volt?


V: Az egyiptomiak kereskedtek más területekkel, és erős hadsereggel rendelkeztek. Papjaik hatalmasak és gazdagok voltak, míg uralkodóikról, akiket fáraóknak neveztek, azt gondolták, hogy közel állnak az istenekhez.

K: Milyen vallást gyakoroltak?


V: Az ókori egyiptomi társadalom által gyakorolt vallásnak sok istene volt.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3