Magna Carta Libertatum
A Magna Chartát János király írta alá, miután 1215-ben az angliai Surreyben, Runnymede városában (Runnymede) báróival, valamint francia és skót szövetségeseikkel tárgyalt.
Ott pecsételték meg a Nagy Chartát, amelyet latinul Magna Chartának neveztek. Ez egy 25 báróból álló tanácsot hozott létre, amelynek feladata volt, hogy János betartassa a záradékokat, beleértve a gyors igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a parlament hozzájárulását az adózáshoz, a skutáció korlátozását és a jogellenes bebörtönzéssel szembeni védelmet.
Mivel kénytelen volt megpecsételni az alapítólevelet, János jóváhagyást kért annak felbontásához, mégpedig szellemi főurától, III. A pápa elítélte, hogy az "nemcsak szégyenletes és megalázó, hanem törvénytelen és igazságtalan is", ezért beleegyezett. A Magna Chartát máig az egyik legfontosabb dokumentumként tartják számon, amely valaha is íródott, mivel inspirálta az igazságosság és a szabadság kérdéseinek megítélését, és világszerte befolyásolta az ezekre vonatkozó törvényeket.
A Magna Carta a mai napig hatással van az angol jogra. Anglia történelmének egyik leghíresebb dokumentuma. A polgárok szabadságáról alkotott eszme egyik alapkövének tekintik.
Magna Carta
Tartalom
A Magna Carta 63 záradékot tartalmaz, latinul, pergamenre írva. A Magna Carta eredeti záradékai közül ma már csak három számít jogszabálynak. Az egyik az angol egyház szabadságát és jogait védi, egy másik megerősíti London városának és más városoknak a szabadságjogokat és szokásokat. Ez a záradék (lefordítva) a fő oka annak, hogy a Carta még mindig híres:
"Egyetlen szabad embert sem szabad lefoglalni ,bebörtönözni, ,jogaitól és vagyonától megfosztani, ,törvényen kívül helyezni ,száműzni. Sem erőszakkal nem fogunk eljárni ellene, kivéve a vele egyenrangúak törvényes ítélete vagy az ország törvénye alapján. Senkinek nem adjuk el, senkinek nem tagadjuk meg vagy késleltetjük a jogot vagy az igazságot".
Ez a záradék korlátozza az uralkodók hatalmát, és bevezeti a törvényes eljárás és az esküdtszék gondolatát. A BBC a következőképpen foglalta össze a dokumentum főbb pontjait:
- Senki sem áll a törvények felett, még a király sem.
- Mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.
- Nincs adózás képviselet nélkül.
A BBC szerint a Magna Carta "számos fontos alapelvet fogalmazott meg, amelyeket világszerte másoltak... Ez inspirálta az amerikai alkotmányt és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát".
Történelem
Eredete a középkori feudális rendszerben keresendő, amelyben a király szava volt a törvény. Ez megoldotta az akkori konfliktust János király és fő emberei: a bárók és a püspökök között. A bárók és püspökök, valamint János király között vita alakult ki az adók és a pápával való viták miatt.
A bárók megválasztották az időt, hogy nyomás alá helyezzék Jánost. János elvesztett egy csatát a franciák ellen, a pápa kiátkozta (1209-1213), és otthon polgárháborútól tartott. A bárókkal a Londontól 20 mérföldre délnyugatra fekvő Runnymede-ben találkozott 1215 júniusában. A tárgyalásokat John féltestvére, William Longspée és Dereham-i Elias, a canterburyi érsek, Stephen Langton intézője irányította.
A Carta tartalmának célja a király és alattvalói, de különösen János és a bárók közötti hatalmi egyensúly helyreállítása volt. Amikor János király a Magna Chartát megpecsételte, elismerte azt az alapelvet, hogy még királyként sem állt a törvények felett. Ez azt jelentette, hogy a királyoknak nem lesz akkora hatalmuk, mint korábban. A Carta az öröklés szabályait is lefektette, és azt is, hogy az elítélésekhez valamilyen hivatalos eljárásra volt szükség. Kimondta, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy ne lehessen őket jogtalanul bebörtönözni. Más szóval, a király köteles a törvényen belül uralkodni.
A Chartáról tizenhárom eredeti példányt készítettek és osztottak szét. Ma már csak négy maradt fenn. A négy példány a British Libraryben, a Bodleian Libraryben, a Lincoln kastélyban és a Salisbury-székesegyházban található. A Magna Chartát 1220-ban III. Henrik ismét kiküldte. Az UNESCO 2009-ben felvette a világ emlékezetének nyilvántartásába. A British Library 2015 februárjában hozta össze mind a négy példányt, hogy a tudósok egymás mellett vizsgálhassák meg őket.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Magna Carta?
V: A Magna Carta egy olyan dokumentum, amelyet János király 1215-ben pecsételt meg, miután báróival, valamint francia és skót szövetségeseikkel az angliai Surreyben, Runnymede-ben tárgyalt.
K: Mit állapított meg a Magna Carta?
V: A Magna Carta egy 25 báróból álló tanácsot hozott létre, amelynek feladata volt, hogy János betartassa a záradékokat, többek között a gyors igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, az adózáshoz szükséges parlamenti hozzájárulást, a skótdíj korlátozását és a jogellenes bebörtönzéssel szembeni védelmet.
K: Hogyan vélekedett János király a Magna Chartáról?
V: János király jóváhagyást kért a Magna Carta felbontására, és elítélte azt, mint "nemcsak szégyenletes és megalázó, hanem törvénytelen és igazságtalan".
K: Ki hagyta jóvá János király kérését a Magna Carta felbontására?
V: János király szellemi főnöke, III. Innocent pápa hagyta jóvá a Magna Carta felbontására irányuló kérését.
K: Miért tartják a Magna Chartát a valaha írt egyik legfontosabb dokumentumnak?
V: A Magna Chartát ma is a valaha írt egyik legfontosabb dokumentumnak tartják, mert inspirálta az igazságosság és a szabadság kérdéseinek megítélését, és világszerte befolyásolta az ezzel kapcsolatos törvényeket.
K: Hogyan befolyásolta a Magna Carta az angol jogot?
V: A Magna Carta mind a mai napig hatással van az angol jogra, és a polgárok szabadságáról alkotott eszme egyik alapköveként ismerik el.
K: Mi a jelentősége a Magna Chartának Anglia történelmében?
V: A Magna Carta Anglia történelmének egyik leghíresebb dokumentuma, és a polgárok szabadságáról alkotott eszme sarokköveként ismerik el.
