Az emberi jogok európai egyezménye
Az Európa Tanács tagországai megállapodtak bizonyos pontokban, amelyek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt emberi jogok biztosítását szolgáló dokumentumban szerepelnek. Ezekből a pontokból lett az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény. Rövidebb formájában ez az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE). Az Egyezmény létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) is, és e bíróság ítélete a 46. cikk értelmében jogerővel bír.
Az EJEE 1950. november 4-én született.
Az EJEE számos jegyzőkönyvet készített, például a 2. jegyzőkönyvet az oktatáshoz való jogról, a 12. jegyzőkönyvet az állami hatóságok általi megkülönböztetés ellen, és a 13. jegyzőkönyvet a halálbüntetés teljes eltörléséről. A jegyzőkönyvek szabályok összessége. Ezeket a szabályokat minden tagországnak be kell tartania.
Az EJEB határozhat a hozzá érkező panaszokról vagy ügyekről. Ha egy személy úgy gondolja, hogy egy európai ország megsértette az emberi jogait, akkor az EJEB bírái elé viheti az ügyet. A bírák meghallgatják a panaszt, és határozatot hoznak. Ezeket a döntéseket az országok kormányainak követniük kell.
Kapcsolódó oldalak
- Európa Tanács
- Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
- Nemzetközi emberi jogi jog
- Emberi jogok
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE)?
V: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) az emberi jogok biztosítása érdekében született dokumentum, amelyet az Európa Tanács fogadott el, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján íródott.
K: Mikor írták meg az EJEE-t?
V: Az EJEE-t 1950. november 4-én írták meg.
K: Mi az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)?
V: Az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) az EJEE hozta létre, és jogi hatáskörrel rendelkezik arra, hogy döntést hozzon a hozzá érkező panaszokról vagy ügyekről.
K: Mi a célja az EJEB jegyzőkönyveinek?
V: Az EJEE jegyzőkönyvei olyan szabályrendszerek, amelyek konkrét jogokat és szabadságokat állapítanak meg, például az oktatáshoz való jogot és a halálbüntetés eltörlését.
K: Milyen joghatással bírnak az EJEB által hozott határozatok?
V: Az EJEB által hozott határozatok joghatással bírnak, mivel az EJEE 46. cikke alapján rendelkeznek hatáskörrel.
K: Mit tehet egy személy, ha úgy gondolja, hogy egy európai ország megsértette az emberi jogait?
V: Az a személy, aki úgy gondolja, hogy egy európai ország megsértette az emberi jogait, az EJEB bírái elé viheti az ügyet, akik meghallgatják a panaszt, és meghozzák döntésüket. A döntést az adott ország kormányának követnie kell.
Kérdés: Minden tagállamnak követnie kell az EJEE jegyzőkönyveiben meghatározott szabályokat?
V: Igen, minden tagországnak követnie kell az EJEB jegyzőkönyvekben megállapított szabályokat.
