Nyelvi reform (nyelvújítás): meghatározás, célok és történet
Nyelvi reform (nyelvújítás): fogalom, célok és történet — hogyan egyszerűsítették, tisztították és egységesítették a nyelveket, különösen a 19. századi európai nemzeti mozgalmak idején.
A nyelvi reform a nyelvi tervezés egy fajtája. A nyelvi reformok nagy változásokat hoznak egy nyelvben. Ezek a változtatások általában azért történnek, hogy a nyelvet egyszerűbbé tegyék a megértést vagy az írást. Néha a nyelv tisztábbá tételére is sor kerül, azaz a nyelv idegen nyelvi részeitől vagy a nyelv nyelvtanilag nem megfelelő részeitől való megszabadulásra.
Az egyszerűsítés megkönnyíti a nyelv használatát. Igyekszik szabályozni a helyesírást, a szókincset és a nyelvtant. A tisztítás a nyelvet egy olyan nyelvváltozathoz teszi hasonlóvá, amelyet az emberek tisztábbnak gondolnak.
Néha nyelvi reformokat hajtottak végre, hogy egyesítsék a nyelvet beszélő népeket. Ezért a 19. századi Európában sok nyelvi reformra került sor, amikor a nacionalista mozgalmak erősödtek.
Célok
A nyelvi reformoknak több, gyakran egyidejű célja lehet:
- Egyszerűsítés: a kiejtés, helyesírás és nyelvtan egységesítése, hogy könnyebb legyen tanulni és használni a nyelvet.
- Tisztítás: idegen eredetű vagy elavult elemek kiválogatása, helyettesítése a nemzeti érzésnek megfelelő szavakkal.
- Modernizálás: új fogalmak és technológiák kifejezésére alkalmas szóanyag létrehozása, gyakran neologizmusokkal vagy kölcsönszavak átalakításával.
- Standardizálás: egységes irodalmi és hivatalos nyelvváltozat kialakítása az oktatás, közigazgatás és média számára.
- Nemzeti/identitásbeli célok: a nyelv megerősítése a nemzeti öntudat részeként, vagy különbségtétel más nyelvektől.
Módszerek
A reformok különböző eszközöket használnak, például:
- ortográfiai reformok (betűkészlet, helyesírási szabályok megváltoztatása),
- szókincs-bővítés neologizmusok, szóösszetételek vagy nyelvteremtő eljárások révén,
- idegen szavak cseréje ősi vagy rokoni eredetű megfelelőkkel (purizmus),
- nyelvoktatási és hivatalos dokumentumok szabályozása,
- nyelvi akadémiák, szabványosító bizottságok és iskolai tantervek létrehozása vagy befolyásolása.
Történeti példák és vonatkozások
A 19. században és a 20. század első felében különösen sok nyelvi reform kötődött a nemzeti mozgalmakhoz és az államépítéshez. Jelentősebb példák:
- Magyar nyelvújítás (18–19. század): a magyar irodalmi nyelv fejlesztése, modern kifejezések és szaknyelvi terminusok bevezetése, a nyelv szerepének erősítése a nemzeti kultúrában — fontos szereplők között említik Kazinczy Ferencet és társait, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát.
- Hebrew felélesztése: a 19–20. századi cionista mozgalmak során a hébert szisztematikusan modernizálták és visszaállították élő, mindennapi használatra.
- Török nyelvreform (Atatürk-korszak): a latin ábécé bevezetése, valamint arab és perzsa eredetű szókincs bizonyos részeinek helyettesítése a török nyelvi modernizáció érdekében.
- Norvég nyelvpolitika: különböző írásmódok és nyelvváltozatok (bokmål és nynorsk) hivatalos helyzete és standardizálása szintén erősen politikai és kulturális döntésekhez kötődött.
- Ortográfiai reformok a 20–21. században (pl. német helyesírási reform 1996, portugál nyelvi egyezmény 1990 körüli reformjai) — ezek is erős vitákat váltottak ki a közvéleményben.
Megvalósítás és intézmények
A nyelvi reformokat gyakran szakmai testületek, akadémiák, kormányzati bizottságok és oktatási intézmények hajtják végre. Fontos eszközök:
- szótárak és nyelvtanok kiadása,
- iskolai tantervek és tankönyvek módosítása,
- hivatalos iratokban és médiában alkalmazott új szabályok,
- képzési programok a tanárok és fordítók számára.
Vita, ellenállás és következmények
A nyelvi reformok gyakran vitákat váltanak ki. Az ellenzők aggályai lehetnek:
- a hagyományos irodalmi örökség és nyelvhasználat elvesztése,
- dialektusok, regionális változatok marginalizálása,
- politikai vagy ideológiai felhasználás — a nyelvpolitikát néha hatalmi eszközként használják,
- átmeneti nehézségek az oktatásban és közigazgatásban.
Ezzel szemben a reformok eredményei lehetnek tartós pozitív hatások: jobb kommunikáció, egységesebb oktatás, a tudomány és technika kifejezésére alkalmas szóanyag, valamint erősödő kulturális identitás.
Összegzés
A nyelvi reform nemcsak nyelvtani vagy helyesírási változás; társadalmi, kulturális és politikai döntések összetett folyamata. Miközben célja lehet a nyelv egyszerűsítése és modernizálása, a megvalósítás módja és következményei erősen függnek a helyi történeti, politikai és intézményi környezettől. A sikerhez általában világos célok, szakmai konszenzus és fokozatos bevezetés szükséges.
Egyszerűsítés
A nyelvi reform leggyakoribb formája a szavak helyesírásának megváltoztatása. Ezt nevezzük helyesírási reformnak. A nyelv nyelvtana is módosulhat a szófajták, a szintaxis, a szókincs és a szóalkotás egyszerűsítése érdekében. Az angol például sokféle előtagot használ, amelyek az ellenkezőjét jelentik, mint például az un-, in-/im-, a(n)-, de-. Egy nyelvi reform javasolhatja, hogy csak egy előtagot használjunk, amely az ellentétesjét jelenti, például un-. Ráadásul vannak olyan szavak, mint a "jó" és a "rossz", amelyek nagyjából egymás ellentétét jelentik, de (az egyszerűség kedvéért) jobb lenne "jó" és "nem jó" szavakkal ábrázolni őket, így a "rossz" szó már nem része a nyelvnek.
Egy másik jó példa arra, hogy a nyelvi egyszerűsítés mire képes, a gyúlékony szó. A gyúlékony azt jelenti, hogy valami könnyen meggyulladhat. Eredetileg a szó a latin inflammare - valamit lángra lobbantani - szóból származik. Az in- szintén egy előtag, amely jelentheti az ellentétét is, mint például az átlátszó, átláthatatlan esetében. Ma a legtöbb használati utasításban a flammable helyett a flammable-t használják, hogy ne tévesszék meg az embereket, hogy az in- ebben az esetben nem az ellenkezőjét jelenti.
A világ több nagy nyelvén is nagy helyesírási reformokat hajtottak végre: században), a spanyol (a 18. században), a portugál (1910-ben Portugáliában, 1946-ban és 1972-ben Brazíliában), a német (1901/02-ben és 1996/98-ban) és az orosz (1728-ban és 1919-ben).
Tisztítás
Egyesek úgy érzik, hogy rossz dolog nyelvet váltani. Meg akarják tartani a nyelvet úgy, ahogyan most van, vagy vissza akarják vonni a nyelvben korábban végrehajtott változtatásokat. Néha a purizmus bonyolultabbá tehet egy nyelvet, mert az emberek hamis etimológiákat adnak hozzá:
- iland lett sziget (a latin insula szóból. A sziget valójában germán eredetű szó, vö. német Eiland).
- ile lett isle (szintén az insula szóból)
Példák
Példák a nyelvi reformokra:
- Kínai
- (1920-as évek) - a klasszikus kínai nyelvet felváltotta a népi kínai nyelv, mint standard írott nyelv.
- A mandarint egy bizottság választotta ki több kínai nyelvjárás közül.
- (1950-es évek, KNK) - megreformálta a standard nyelv írására használt írásmódot az egyszerűsített kínai karakterek bevezetésével (később Szingapúr és Malajzia is átvette, de a hagyományos kínai karakterek továbbra is használatban vannak Tajvanon, Hongkongban, Makaón és különböző tengerentúli kínai közösségekben). Körülbelül 2000 kínai írásjegyet egyszerűsítettek le, amelyek többsége a mindennapi életben használatos, gyakori írásjegy.
- Cseh (19. század) - Josef Jungmann szótára hozzájárult a szókincs megújításához. Az 1840-es években a w betű helyébe a v betű lépett.
- Észt (1910-es/1920-as évek) - a Johannes Aavik és Johannes V. Veski által vezetett reformmozgalom megújította a szókincset, sok gyököt kölcsönzött a finnből és más uráli nyelvekből, sőt néhány sehol sem létező gyököt is kitalált.
- Francia (legutóbb 1990-ben): Az átmenő igealakok múlt idejű határozószava a laisser (hagyni) szóval kombinálva most már változatlan, korábban a női alakok és a többes szám alakjainak tükrözése érdekében változtatták meg.
- Német (1901/02) - egységesítette a helyesírási rendszert országszerte (először Németországban, később más németajkú országok is átvették). A közelmúltban, az 1996-os német helyesírási reformban további reformokat vezettek be.
- Görög (1970-es/1980-as évek) - míg az írott "tiszta" nyelv, a katharevusa tele volt ógörög szavakkal, a beszélt "népi" nyelv, a dhimotiki nem. A katonai uralom bukása után törvényt hirdettek, amely az utóbbit is írott nyelvvé tette. Például a görög érméken a pénznem többes száma korábban drachmai (katharevusa forma) volt, 1982 után pedig drachma (dhimotiki forma) lett.
- Héber (1920-as évek) - A modern héber az ősi héberből jött létre a nyelvtan (különösen a szintaxis) indoeurópai minták szerinti egyszerűsítésével, a héber gyökerekből európai minták alapján új szavak alkotásával és a kiejtési szabályok egyszerűsítésével.
- Magyar (18. század vége, 19. század eleje) - több mint tízezer szót alkottak, amelyek közül több ezer ma is aktívan használatos.
- Ír (1940-es évek) - a helyesírási rendszer jelentősen egyszerűsödött, pl. a Gaedhealból Gael lett, az Ó Séigheadh-ből Ó Sé.
- Koreai (1446, Korea 1945-ös felosztása után) - 1446-ban Sejong király felbérelt tudósokat, hogy hozzanak létre egy olyan írásrendszert, amely könnyen megtanulható, és pontosan ábrázolja a koreai nyelv hangjait. Az általa készített ábécé a hangul. Ezt 1945-ig csak a köznép használta. Észak-Koreában Kim Il-sung kormánya teljesen eltörölte a hanját (a koreai nyelvre használt kínai írásjegyeket), és a hangult tette Észak-Korea egyetlen írásrendszerévé. Emellett számos kínai kölcsönszót (amely korábban a koreai szókincs 60-70%-át tette ki) eltávolítottak, és a koreai nyelv megtisztítása érdekében koreai anyanyelvű szavakkal helyettesítették, bár Észak-Korea a Szovjetunióval fenntartott kereskedelmi kapcsolatai miatt néhány orosz kölcsönszót is átvett. Dél-Koreában a hangul nagyrészt felváltotta a hanját, így ez lett a fő írásrendszer Dél-Koreában, bár sok dél-koreai még mindig ismer néhány hanját, és ezeket írja hivatalos dokumentumokra, például szerződésekre és álláspályázatokra. A hanját általában csak kínai kölcsönszavak és homofónok esetében használják, ahol a szó jelentése nem egyértelmű a szövegkörnyezetből. A koreaiak ma már körülbelül 1900 hanját ismerhetnek.
- Norvég (20. század) - ahogy Norvégia függetlenné vált Dániától (1814), a norvég nyelv kezdett eltávolodni a dán nyelvtől. Az 1907-es és 1917-es reformok a Riksmaalt tették az írott standard norvég nyelvvé, amelyet 1929-ben Bokmaalra neveztek át. A Bokmaal és a köznyelvibb Nynorsk egy 1938-as reformmal került közel egymáshoz. Ma mindkét nyelvi formát beszélik: a norvég érméken az ország neve felváltva Norge (Bokmaal) és Noreg (Nynorsk).
- Portugál (20. század) - a nehézkes hagyományos helyesírási rendszert egyszerűsített rendszerrel váltotta fel (az asztma például asma lett, a phthysica pedig tísica).
- Román (19. század) - a cirill ábécét a latin ábécére cserélte, több száz szláv szót elvetett a román helyett.
- Szomáliai (1970-es évek) - Bogumil W. Andrzejewski segítségével, aki 1949-ben kezdte meg nyelvészeti munkáját Szomáliában, latin ábécét dolgoztak ki, amelyet 1972-ben Mohamed Siad Barre tábornok kötelezővé tett. A szókincs is megújult; sok új szó keletkezett a meglévő szomáliai gyökerekből.
- Török (1930-as évek) - a nyelvet és az írásrendszert az 1920-as évektől kezdve reformálták meg, olyannyira, hogy a régebbi nyelvet más néven, oszmán törökül nevezik. Az oszmán ábécé az arab ábécén alapult, amelyet 1928-ban felváltott az új, latin alapú török ábécé. A perzsa és arab eredetű kölcsönszavakat elhagyták az anyanyelvi török szavak vagy a török gyökereken alapuló új képződmények javára.
- Vietnami (20. század) - a francia gyarmati uralom alatt a kínai írásjegyeken alapuló klasszikus népi írásmódot felváltotta az új latin ábécé.
Példák a populáris kultúrában
- (Fiktív): Ez a nyelv arra szolgál, hogy a hivatalos propagandát könnyen érthetővé tegye, a politikailag nemkívánatos gondolatok kifejezését pedig lehetetlenné tegye.
Kapcsolódó oldalak
- Nyelvi megújulás
- Konstruált nyelv
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nyelvi reform?
V: A nyelvi reform a nyelvtervezés egy olyan típusa, amely a nyelv jelentős megváltoztatását jelenti.
K: Milyen okai vannak a nyelvi reformnak?
V: A nyelvi reform okai közé tartozhat a nyelv egyszerűsítése, hogy könnyebb legyen megérteni vagy leírni, a nyelv megtisztítása az idegen elemek vagy nem grammatikus részek eltávolításával, vagy a nyelvet beszélő emberek egységesítése.
K: Melyek azok a nyelvi területek, amelyeket a nyelvi reform révén egyszerűsíteni lehet?
V: A nyelvi reform egyszerűsítheti a helyesírást, a szókincset és a nyelvtant.
K: Mi a célja az egyszerűsítésnek a nyelvi reform során?
V: A nyelvi reform során az egyszerűsítés célja a nyelvhasználat megkönnyítése.
K: Mi a célja a nyelvi reformban a tisztításnak?
V: A nyelvi reform során a tisztítás célja az, hogy a nyelv jobban hasonlítson egy tisztábbnak tekintett változathoz.
K: Mikor került sor számos nyelvi reformra?
V: Sok nyelvi reformra a 19. századi Európában került sor a nacionalista mozgalmak felemelkedése idején.
K: Miért történtek nyelvi reformok a nacionalista mozgalmak felemelkedése során?
V: A nyelvi reformok azért történtek a nacionalista mozgalmak felemelkedése során, hogy egyesítsék a nyelvet beszélő embereket.
Keres