Norvég nyelv – áttekintés: bokmål, nynorsk, történet és jellemzők

A norvég nyelv Norvégia hivatalos nyelve. Több mint négy és fél millióan beszélik, és a Skandináviában beszélt északi germán nyelvek csoportjába tartozik. Ezek közé tartozik a svéd, a dán, az izlandi és a feröeri is.

A nyelvnek két formája létezik: a bokmål (ami "könyvnyelvet" jelent) és a nynorsk (ami "újnorvég").

Történeti háttér

A norvég írott nyelv története erősen kötődik a régió politikai és kulturális változásaihoz. A középkori Old Norse (óészaki) nyelvből fejlődött ki, majd a 14–19. században a dán hatás jelentősen befolyásolta a norvég irodalmi nyelvet, különösen a városi és hivatalos használatban. A 19. században Ivar Aasen és más nyelvészek létrehozták a nynorsk írásmódot, hogy a vidéki norvég dialektusokra épülő, a dán hatástól független normát hozzanak létre. A 20. században többször voltak nyelvpolitikai viták és reformok (például a "samnorsk" ötlete), amelyek célja a különböző írásformák közelítése volt, de végül a két írásmód párhuzamosan maradt.

Bokmål és nynorsk — mi a különbség?

Bokmål és nynorsk elsősorban írott normák; a beszélt nyelvben hatalmasak a regionális dialektusbeli eltérések. Röviden:

  • Bokmål: történelmileg a dán hatást tükrözi, a legtöbb norvég iskolában elterjedt, és a média nagy része is ezt használja. A felhasználók aránya a hivatalos írásmódot választók között általában magasabb (a legtöbb becslés szerint az írni tudó lakosság 70–90%-a bokmålhoz közelít valamilyen formában).
  • Nynorsk: Aasen és követői dialektusokra alapozott normája; főleg nyugati és belső vidéki területeken erősebb a presztízse. Az iskolákban és helyi közigazgatásban sok helyen kötelező vagy elterjedt. Az írást használók aránya kb. 10–20% körül mozog, régiótól függően.

Nyelvtani és hangzásbeli jellemzők

  • Nemek és névelők: A norvégban általában három nem van: hímnem (en), nőnem (ei) és semleges (et). A határozott névelő gyakran a szó végén áll: például en bil (egy autó) → bilen (az autó).
  • Igék: Az igeidők egyszerűek; a személyek közötti egyeztetés általában nem látható az igén (pl. jeg går — én megyek, du går — te mész).
  • Szórend: A norvégra jellemző a V2 (második helyre tett igehelyzet) szerkezet, mint a többi skandináv nyelvben.
  • Hangtan: Gazdag magánhangzó-rendszer és tónusos hangsúly (két különböző hangsúlymintázat, ami szómegkülönböztetést is eredményezhet). A kiejtés nagyban eltér az egyes tájegységek között.
  • Szerkezet: Az esetrendszer a legtöbb modern használatban eltűnőben van; helyette prepozíciók és szabadabb szókapcsolatok szerepelnek.

Dialektusok és kölcsönös érthetőség

Norvégiában a dialektusok nagyon változatosak: észak-déli és kelet-nyugat különbségek egyaránt megfigyelhetők. Sok norvég a saját tájnyelvét használja a mindennapi beszédben, és ritkán vált teljesen a "kódolt" bokmålra vagy nynorskra a beszédben. A norvég, a svéd és a dán igen közel állnak egymáshoz; sok esetben a beszélők közötti kölcsönös érthetőség jó, különösen írott formában, bár a kiejtés és egyes szókincsbeli különbségek néha akadályt jelenthetnek.

Használat, oktatás és státusz

A norvég mindkét írásformája államilag elismert és hivatalos. Az iskolákban a tanulók többnyire megtanulják mindkettőt alapfokon: az egyik lesz a "hovedmål" (fő írásmód) és a másik a "sidemål" (mellékírásmód). A közigazgatás, a média és a kultúra területén mindkét forma jelen van; regionális preferenciák és politikai döntések befolyásolják, melyik formát használják egy-egy településen vagy intézményben.

Szókincs és külső hatások

A skandináv nyelvekkel és a németalföldi/német közvetítéssel kialakult kereskedelmi kapcsolatok révén sok kölcsönszó került a norvégba (pl. alacsony német hatás a középkortól). A dán hatás erősen jelen van a városi és hivatalos nyelvben (ez magyarázza a bokmål dános vonásait), míg a nynorsk inkább ősi és vidéki formákat konzervál.

Gyakorlati tippek a tanuláshoz

  • Válaszd ki, melyik írásmódot szeretnéd először tanulni (a legtöbb kezdő bokmålal kezdi, mert szélesebb a tananyag és a médiaanyagok mennyisége).
  • Hallgass különböző dialektusokat (rádió, podcastok, filmek), mert a beszélt nyelv jelentősen eltérhet az irodalmi normától.
  • Tanulmányozd az alapvető nyelvtani különbségeket (nemi rendszer, határozott névelő mint -en/-a/-et végződés, V2 szórend).

Összegzés

A norvég egy gazdag történetű, több arcú nyelv, amely egyszerre őrzi az óészaki örökséget és tükrözi a dán hatást. A két hivatalos írásforma — bokmål és nynorsk — párhuzamosan létezik, míg a mindennapi kommunikációt különböző regionális dialektusok alakítják. A nyelv tanulása izgalmas lehetőség, különösen, mert a norvég közel áll a többi skandináv nyelvhez, és jó kiindulópont a svéd vagy dán megértéséhez is.

A norvég nyelv története

Régi északi

Az ó-norvég az a nyelv, amelyet több száz évvel ezelőtt, a vikingek idején Skandináviában beszéltek. Nagyon hasonlít a mai izlandi nyelvre. Ennek az az oka, hogy sok viking Norvégiából Izlandra hajózott, hogy elmeneküljön a norvég királyok uralma elől, akik rengeteg adót fizettettek az emberekkel.

Bokmål

A 13. században a fekete halál Norvégia lakosságának kétharmadát megölte. A dán királyok és királynők észrevették, hogy Norvégia gyenge és védtelen, ezért annektálták Norvégiát (Dánia részévé tették). Több száz éven át a dánok uralták Norvégiát. Minden uralkodó, pap, birtokos és nemes dán volt. Sokan közülük Norvégiában telepedtek le. Ezért van az, hogy a mai standard norvég (Bokmål) hasonlít a dánhoz. A norvégok nem nyomtathattak norvég nyelvű könyveket. Aki tanulni akart, annak Dániába vagy Németországba kellett mennie.

1814-ben Dánia háborút vesztett, és kénytelen volt átadni Norvégiát Svédországnak. Ezután a norvégoknak engedélyezték, hogy saját egyetemük legyen. Fokozatosan a dán nyelv keveredett a norvég nyelvjárásokkal, és így alakult ki a mai norvég nyelv. A norvég és a dán nyelv írásban nagyon hasonlónak tűnik, de beszéd közben másképp hangzik. A dánban sok hangot lenyelnek.

Nynorsk

A 19. században a norvég nyelvnek egy kissé eltérő formáját alkották meg többen. Ez végül "Nynorsk" néven vált ismertté. A norvég nyelv régi formáin és dialektusain alapult. A 20. században tettek néhány kísérletet a Bokmål és a Nynorsk egy nyelvvé való egyesítésére, de nem jártak sikerrel. Ma Norvégiában körülbelül minden kilencedik-tízedik ember nynorskul beszél. A gyerekeknek az iskolában mindkét nyelvváltozatot meg kell tanulniuk.

A norvég ábécé

A norvég ábécé 29 betűből áll. Ezek ugyanazok a betűk, mint az angol ábécé, plusz három extra magánhangzó: [æ ø å] hiba: {{lang}}: a szöveg dőlt betűvel van jelölve (help)

A c, q, w, x és z betűket csak más nyelvekből kölcsönzött szavak esetében használjuk.


AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3