Sziget - fogalma, típusai és híres példák (Grönland, Kuba)
Ismerd meg a sziget fogalmát, típusait és híres példákat (Grönland, Kuba): földrajzi jellemzők, országok, érdekességek és tippek egy átfogó összefoglalóban.
A sziget olyan földdarab, amelyet minden oldalról víz vesz körül: lehet tenger, óceán, folyó vagy tó. Méretük nagyon változó: vannak apró sziklákból álló szigetek és nagy szárazföldek is, de általában kisebbek, mint a kontinensek.
Típusok
- Kontinentális (szárazföldi) szigetek: ezek a kontinensekhez tartozó, kiemelkedett földdarabok, amelyek korábban részben vagy teljesen ugyanazon földtömeg részei voltak.
- Vulkáni (óceáni) szigetek: tenger alatti vulkánkitörésekből keletkeznek; tipikus példák a Hawaii-szigetek. Ezek gyakran genç, hegyes domborzatú szigetek.
- Korallszigetek és atollok: korallok építik fel őket, gyakran laposak és gyűrű alakúak; az óceáni lagúnák körül alakulnak ki.
- Gát- és deltavidéki szigetek: folyami hordalék rakódásával jönnek létre, például folyóparti holtágak vagy deltavilág területein.
- Mesterséges szigetek: emberi tevékenységgel épített szárazfölddarabok (feltöltéssel vagy cölöpökkel).
- Átmeneti és időszakos szigetek: olyan homokpadok vagy iszapfelhalmozódások, amelyek vízállástól függően jelennek meg vagy tűnnek el.
Kialakulásuk főbb módjai
- Vulkáni tevékenység: tengerfenéki kitörések hoznak létre új szigeteket.
- Korallnövekedés: koralltelepek építik fel a sekély, meleg tengereken a korallszigeteket és atollokat.
- Üledéklerakódás: folyók hordaléka feltölt, és szárazföldi foltok jönnek létre (pl. folyóparti szigetek).
- Tektonikus mozgások és kiemelkedés: földmozgások következtében darabok emelkedhetnek ki a vízből.
- Erozió és partalakulatok átalakulása: a tenger és az időjárás alakítja a partokat, szigetek hasadnak, vesznek el vagy nőnek.
Méret, elnevezés és példák
A világ legnagyobb szigete a Grönland, amely több mint kétmillió négyzetkilométer területű, hacsak nem tekintjük szigetének a teljes kontinensnek számító Ausztráliát. Az, hogy egy nagy földdarabot kontinensnek vagy szigetnek nevezünk-e, részben tudományos, részben történeti és földrajzi megállapodás kérdése: ezért sokan Ausztráliát kontinensnek tekintik.
Politikai státusz és emberi jelenlét
Vannak szigetek, amelyek önálló államot alkotnak; ilyenek például Kuba, Izland és Madagaszkár. Más szigeteket több ország osztanak meg: ilyen a Borneó (Indonézia, Malajzia és Brunei között megosztva) vagy a Hispaniola (Haiti és a Dominikai Köztársaság).
Ökológia és gazdaság
A szigetek gyakran különleges, endemikus élővilággal rendelkeznek, mert elkülönültségük miatt fajok ott máshol nem találhatók. Ugyanakkor kis méretük és elszigeteltségük miatt sérülékenyek: inváziós fajok, klímaváltozás miatti tengerszint-emelkedés vagy emberi tevékenység gyorsan nagy hatással lehet rájuk. Gazdaságilag sok sziget él a turizmusból, halászatból, mezőgazdaságból vagy stratégiai helyzetükből adódó kereskedelemből.
Összefoglalva: a sziget tág fogalom, amely sokféle eredettel, mérettel és társadalmi státusszal bír — a Grönlandtól kezdve a kis korallatollokig sokféle formában jelenik meg a Földön.
Egy kis sziget
Nagy szigetek
Európában
- Nagy-Britannia 218,995 km²
- Izland 101,826 km²
- Írország 81,638 km²
- A Novaja Zemlja északi részén lévő sziget 47,079 km²
- Spitzbergák 38,981 km²
- A sziget a Novaja Zemlja déli részén 33,246 km²
- Szicília 25,662 km²
- Kotelnij és Faddejeskij 24,000 km²
- Szardínia 23,812 km²
- Nordaustlandet (Svalbard szigetcsoport, Norvégia) 14,247 km²
- Ciprus 9,234 km²
- Korzika 8,741 km²
Más helyek
Sziget típusok
Sokféle sziget létezik.
- A kontinentális szigetek akkor jönnek létre, amikor egy részük leszakad.
- Akadályszigetek
- Vulkanikus
- Atoll
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a sziget?
V: A sziget egy olyan földdarab, amelyet egy víztest, például tó, folyó, tenger vagy óceán vesz körül. A szigetek kisebbek, mint a kontinensek.
K: Grönland és Ausztrália szigetnek számít?
V: Igen, Grönland és Ausztrália hatalmas szigetek, de kontinentális kőzetekből épülnek, ezért az utóbbit általában kontinensnek tekintik.
K: Honnan származnak a ritka elemek?
V: A ritka elemek szupernóva-robbanásokból származnak, amelyeket a Nap felsöpört, amikor áthaladt azokon a területeken, ahol szupernóvák robbantak fel. A Nap energiája szintén a hidrogén héliummá alakításából származik.
K: Nagy-Britanniában vannak ritka elemek?
V: Igen, Nagy-Britanniában vannak ritka elemek, ami annak a jele, hogy egykor egy nagy szuperkontinens része volt. A Nagy-Britanniában található legrégebbi kőzetek 2700 millió évesek, és sok olyan ritka elemet tartalmaznak, amelyek csak a kráterekben találhatók meg.
K: Hogyan jutott Japán vasérchez a második világháború alatt?
V: A második világháború alatt Japán vasércet importált Ausztráliából, hogy pótolja nyersanyaghiányát.
K: Mi az a Mandzsukuo?
V: Mandzsukuo volt a japán elnevezése annak a bábállamnak, amelyet Kína északkeleti részén (~Mandzsúriában) hozott létre, miután 1931-1945-ben, a második világháború alatt átvette az irányítást.
K: Milyen erőforrásokat keres most Japán ?
V: Most Japán a közeli mélytengeri iszapokban keresi a potenciális erőforrásokat.
Keres