Ugró ősrovarok
Az Archaeognatha a szárnyatlan rovarok rendje, más néven ugráló sörték. Azok közé a rovarok közé tartoznak, amelyek a legkevésbé változtak az evolúció során. Először a devon korban tűnnek fel a pókfélékkel (pókok) együtt. Az Archaeognatha név a görög archaeos "ősi" és gnatha "állkapocs" jelentésű szóból származik. Ez az állkapocscsontok ízületére utal, amely egyetlen ízületi csontot tartalmaz, míg minden magasabb rendű rovarnak kettő van. Egy alternatív név, a Microcoryphia a görög micro "kicsi" és coryphia "fej" jelentésű szavakból származik.
Az Archaeognatha rendet korábban a Thysanura renddel, vagyis a sörtésfarkúakkal egyesítették. Mindkét csoportnak háromágú farka van, két cerciával és egy epiproktussal. Az Archaeognatha abban különbözik a Thysanurától, hogy a farkukkal akár 30 cm magasra is képesek felugrani a levegőbe. A Thysanurákhoz hasonlóan a testet pikkelyek borítják, vékony külső vázzal, amely érzékeny a kiszáradásra.
A két családban körülbelül 350 faj található. Az egész világon elterjedtek, és a rovarok világában szokatlan, hogy még az Északi-sarkvidéken is megtalálhatók, ahol a levélszemétben és a sziklahasadékban élnek. Elsősorban algákkal, de zuzmókkal, mohákkal vagy bomló szerves anyagokkal is táplálkoznak.
Jelenleg nincs olyan faj, amelyet a természetvédelem veszélyeztet, bár ez a rend a rovarok között az egyik legkevésbé tanulmányozott, és ezért lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy még senki sem ismerte fel, hogy bármelyik faj veszélyeztetett lenne.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Archaeognatha?
V: Az Archaeognatha a szárnyatlan rovarok, más néven ugráló sörték rendje. Először a devon korszakban tűnnek fel a pókfélékkel (pókok) együtt.
K: Mit jelent az Archaeognatha név?
V: Az Archaeognatha név a görög Archaeos "ősi" és gnatha "állkapocs" jelentésű szóból származik. Ez az állkapocscsontok ízületére utal, amely egyetlen ízületi csontot tartalmaz, míg minden magasabb rendű rovarnak kettő van. Egy alternatív név, a Microcoryphia a görög micro "kicsi" és coryphia "fej" jelentésű szavakból származik.
K: Miben különböznek az Archaeognathák a Thysanuráktól?
V: Az Archaeognatha rendet korábban a Thysanura renddel, vagyis a sörtésszárnyúakkal egyesítették. Mindkét csoportnak háromágú farka van, két cerci és egy epiproctus. Az Archaeognathák azonban képesek arra, hogy a farkukkal akár 30 cm magasra is felugorjanak a levegőbe, míg a Thysanurák nem.
K: Milyen külső vázuk van?
V: A Thysanurákhoz hasonlóan az Archaeognathák testét is pikkelyek borítják, vékony külső vázzal, amely érzékeny a kiszáradásra.
K: Hol lehet őket megtalálni?
V: Két családban körülbelül 350 faj létezik, amelyek világszerte elterjedtek. Még a sarkvidéki régiókban is megtalálhatók, ahol levélszemétben és sziklahasadékban élnek.
K: Mit esznek?
V: Elsősorban algákkal, de zuzmókkal, mohákkal vagy bomló szerves anyagokkal is táplálkoznak.
K: Vannak-e olyan fajok, amelyek természetvédelmi szempontból veszélyeztetettek? V: Jelenleg nincsenek természetvédelmi szempontból veszélyeztetett fajok, bár lehet, hogy egyszerűen csak azért, mert még senki sem ismerte fel, hogy bármelyik faj veszélyeztetett lenne, mivel ez a rend a rovarok között az egyik legkevésbé tanulmányozott.
