Rendszertan
A rendszertan a tudomány egyik ága. A dolgok osztályozásának törvényeivel és elveivel foglalkozik. Egyféle taxonómiából sokféle osztályozást lehet létrehozni.
A taxonómia legismertebb fajtája az (élő és kihalt) életformák osztályozására szolgál. Minden élőlénynek tudományos neve van. Ez a név része az adott faj biológiai osztályozásának. A név az egész világon ugyanaz, így a különböző helyeken élő tudósok meg tudják érteni egymást. Ezenkívül egy fajnak van egy helyzete az élet fáján. Így a varjú a Corvus corone, a Corvidae család tagja, és a szárnyasok közé tartoznak. Ebben mindenki egyetért, de egyes csoportok osztályozásában jelenleg nincs egyetértés, és gyakran több osztályozásról is vita folyik.
Az élőlények három területre oszthatók: baktériumok, archaea és eukarióták. Egy tartományon belül a legmagasabb rangú a királyság. Minden birodalomnak számos kisebb csoportja van, amelyeket filáknak nevezünk. Minden törzsben több kisebb csoport van, amelyeket osztályoknak neveznek. Ez a minta úgy néz ki, mint egy fa ágai, amelyekből kisebb ágak nőnek ki. Minden faj egy csoportba kerül, mert mit csinál, hogyan és mit eszik, különleges testrészei vannak, és így tovább. A minta végén a csoportok (nemzetségek) nagyon kicsik. Ezután a nemzetségen belül minden egyes faj saját nevet kap.
Amikor valaki egy élőlényről és annak hivatalos tudományos nevéről ír, akkor a nemzetség- és fajnevet írja. Ezt binomiálisnómenklatúrának nevezik, mivel minden egyes élőlényre két nevet használnak. Az első a nemzetségnév, a második pedig az adott nemzetséghez tartozó faj neve. A házimacska tudományos neve Felis catus. Néha elég, ha F. catus-t írunk.
Ezek a taxonómiában használt fő csoportok (rangok): Osztály --> Rend --> Család --> Nemzetség --> Nemzetség --> Fajok
Néhány mnemonika (mondás, amely segít az embernek emlékezni valamire):
- Fülöp király átjött Nagy-Spanyolországból
- Phillip király átjött a szőlő szódára
- Tartsa tisztán a tavakat, vagy a békák megbetegszenek
Amikor az emberek elkezdték elnevezni a fajokat, a latin nyelvet széles körben használták Európában. A fajneveket még mindig latinul írják. Ennek van néhány előnye. Mivel a latin nyelvet már nem beszélik, az változatlan, és senki sem birtokolja. Ez megoldja azt a problémát, hogy minden nyelvnek saját állat- és növénynevei vannak.
A tudósok minden új faj hivatalos leírását latinul írták. A Nemzetközi Botanikai Kongresszus 2012. január 1-jén megváltoztatta, hogy az új növényfajok leírása a latin mellett angolul is történhet. A Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúra Kódexe azt ajánlja, hogy olyan nyelvet válasszunk, amelyet széles körben használnak, és amelyet a faj élőhelyén is használnak.
Cladism
A taxonómia egyik fontos modern megközelítése a kládizmus. Ez a megközelítés az evolúció elágazó (fa-szerű) fejlődési pályáján alapul. A hagyományos Linné-féle osztályozáshoz hasonlóan ez is a tulajdonságok alapján dönt az osztályozás ágai között. Ragaszkodik ahhoz, hogy a csoportok monofiletikusak legyenek. Ez azt eredményezi, hogy a madarak nem egy osztály, hanem a dinoszauruszok egy alcsoportja. Ez azt is jelenti, hogy a fent leírt rangsorolási rendszer megszűnne.
A kládizmus tehát más taxonómiai elveket követ, és másfajta taxonómiát eredményez. A döntéseket, ahol lehetséges, DNS-szekvenciaelemzéssel támasztják alá. A mai biológiai osztályozás a régi linnei és a modern kladisztikus taxonómiai elvek keveréke. Részben gyorsan változik. A Wikipédiában jelenleg bemutatott osztályozások gyakran kompromisszumot jelentenek a két rendszer között. A részleteket rendszeresen megvitatják.
Zűrzavar a rendszertanban
Napjainkban az élőlények osztályozásában számos változás történt. Ez a rendszertani zűrzavar számos alternatív osztályozást eredményezett. Részben a Linné-féle elvekről a kladisztikus elvekre való áttérés, részben pedig a DNS-szekvenciaadatok felhasználása okozza a rendszertanban. Egy példa: az olyan származtatott csoportok, mint a madarak, nem sorolhatók ugyanarra a szintre, mint az a csoport, amelyből kifejlődtek. Pedig a madarak a Linné-rendszerben hagyományosan egy osztályt képeztek.
A zűrzavar néha eltéréseket eredményez a kapcsolódó oldalak között. Az oldalak különböző hivatkozásokra és különböző szerzők véleményére támaszkodhatnak a jelenlegi legjobb elrendezést illetően.
A következő forrás jól ismerteti a kladisztikus és a rendszertani osztályozási rendszerek közötti különbségeket:
- Grant, Verne 2003. Inkongruencia a kladisztikai és rendszertani rendszerek között. American Journal of Botany. 90 (9) 1263-1270. [1]
Kapcsolódó oldalak
- Kladisztika
- Molekuláris óra
- Molekuláris evolúció
- Szekvenciaelemzés
- Biológiai osztályozás
- Katonai taxonómia
Kérdések és válaszok
K: Mi az a taxonómia?
V: A taxonómia a tudomány azon ága, amely az élőlények osztályozásának törvényeivel és elveivel foglalkozik.
K: Hogyan osztályozza a taxonómia az élőlényeket?
V: A taxonómia törvényeket és elveket használ az élőlények különböző kategóriákba vagy osztályozásokba való rendezéséhez.
K: Milyen típusú taxonómia hoz létre többféle osztályozást?
V: Egyféle taxonómiából többféle osztályozás is keletkezhet.
K: A taxonómia csak az élőlényekre vonatkozik?
V: Igen, a taxonómia kifejezetten az élőlények osztályozásával foglalkozik.
K: A taxonómia más tudományterületeket is érint?
V: A taxonómia más tudományterületeket, például a biológiát, a kémiát és a genetikát is bevonhatja az élőlények megfelelő osztályozása érdekében.
K: Vannak különböző típusú taxonómiák?
V: Igen, a taxonómiáknak különböző típusai vannak, attól függően, hogy milyen szervezetet osztályoznak.
