Dictyoptera – definíció és rendszertan: csótányok, termeszek, imádkozó sáskák
Dictyoptera: áttekintés a csótányok, termeszek és imádkozó sáskák definíciójáról, rendszertanáról, evolúciójáról és rokonságáról — modern és fosszilis bizonyítékok egy helyen.
Dictyoptera alatt általában a csótányokkal és termeszekkel együtt tárgyalt imádkozó sáskák nagyobb rendszertani egységét értjük. A csoport hagyományosan két fő élő vonalat tartalmaz: a csótányok és a temiták (Blattodea) valamint az imádkozó sáskák (Mantodea).
Jellemzés — külső jegyek és életmód
Csípőkkel, rágó szájszervvel rendelkeznek, fejlődésük hemimetabol (azaz nem teljes átalakuláson mennek keresztül). Sok képviselő szárnyas, de a szárnyak előfordulása és fejlettsége csoportonként változó: vannak teljesen röpképtelen vagy csak röptetésre képes fajok is. A modern Dictyoptera képviselőinek többsége rövidebb petefészkekkel rendelkezik, míg a korai fosszíliákon hosszú, külső petefészkek (tojásrakó tüskék) figyelhetők meg, hasonlóan az Orthoptera egyes csoportjaihoz.
Rendszertani helyzet és vita
A Dictyoptera elnevezést sokszor szuperrendként értelmezik, amelyen belül három hagyományos rend különül el: Isoptera (termeszek), Blattaria (csótányok) és Mantodea (imádkozó sáskák). Az utóbbi évtizedek molekuláris és morfológiai vizsgálatai azonban arra vezettek, hogy a termeszek rendszertanilag beágyazódnak a csótányok közé; ezért sok modern osztályozás a termeszeket a Blattodea rendbe sorolja, és a Dictyoptera-t vagy cládnak/szuperrendnek, vagy ritkábban rendi rangnak tekinti.
Evolúció és fosszíliák
A Dictyoptera fosszilis anyaga azt mutatja, hogy a csoport régebben különböző tojásrakó szerkezetekkel rendelkezett: a korai képviselők hosszabb petefészkeket hordtak, amelyek az Orthoptera felé mutató hasonlóságot jeleznek. A fosszilis és molekuláris adatok alapján a csoport kialakulása az ősi rovarfa egy viszonylag korai ágához köthető, és az alkalmazkodás különböző ökológiai szerepekhez (kártevés, bomló anyagok lebontása, ragadozás) több irányból történt.
Ökológia, viselkedés és életmód
- Termeszek (korábban Isoptera): sok faj társas, euszociális szervezetű, dolgozók és királynők alakítják a kolóniákat. Szerepük kulcsfontosságú a faanyag lebontásában; alsóbbrendű termeszeknél szimbionta egysejtűek találhatók a bélben, amelyek segítik a cellulóz emésztését.
- Csótányok: változatos életmódú csoport; vannak általánosan elterjedt, szinantrop fajok (házi csótányok), de léteznek erdei, nedves környezetben élő, illetve fahasználó típusok is. Egyes erdei csótányok, például a Cryptocercus nemzetség tagjai, társas és faevő életmódot folytatnak, és bélbaktérium- illetve egysejtű-szimbiontáik hasonlósága a termeszekéhez fontos bizonyíték a szoros rokonságra.
- Imádkozó sáskák: ragadozók, jellegzetes rablólábakkal (raptorial forelegs), általában magányos életmódúak, erős látással és álcázódó testalkattal rendelkeznek.
Rendszertani rokonságok
Molekuláris vizsgálatok szerint a Dictyoptera legközelebbi élő rokonai közé sorolhatók a fasmidák (Phasmatodea — sétáló levelek, botfélék) és néhány más ortopteroid jellegű csoport. A pontos filtráció a rokonági kapcsolatokon belül még finomításra szorul, de a genetikai adatok megerősítették, hogy a termeszek és csótányok szoros egységet alkotnak, ami indokolta a termites-csótány egységesítését a Blattodea-n belül.
Fontos tudnivalók röviden
- Fejlődés: hemimetabol (nimfákból fejlődnek át a felnőtt alakokká).
- Elterjedés: világszerte megtalálhatók, alkalmazkodóképességük nagy—egyes fajok kiterjedt elterjedésűek, mások szűk élethelyhez kötöttek.
- Gazdasági és ökológiai jelentőség: termeszek fontos bontók, csótányok egyes fajaik kártevők, imádkozó sáskák hasznos ragadozók a természetes rovarkontrollban.
Összefoglalva: a Dictyoptera egy jól elkülöníthető, evolúciós szempontból egységes csoport, amely magába foglalja a csótányok–termeszek komplexumát és az imádkozó sáskákat; a pontos rendszertani rang (rend vagy szuperrend) és a belső tagolás részletei a tudományos konszenzus és újabb molekuláris eredmények függvényében változnak.
Kérdések és válaszok
K: Melyik az a két rovarrend, amely a Dictyoptera rendbe tartozik?
V: A Dictyoptera két rovarrendje a csótányok és termeszek (Blattodea), valamint a sáskák (Mantodea).
K: Mi a különbség a modern Dictyoptera és a Dictyoptera legrégebbi fosszíliáinak petecsontjai között?
V: A Dictyoptera legrégebbi fosszíliáinak hosszú petefészkei vannak, hasonlóan az Orthoptera család tagjaihoz, míg a modern Dictyoptera fajok rövid petefészkekkel rendelkeznek.
K: Mit szoktak a Dictyoptera kifejezés alatt érteni?
V: A Dictyoptera kifejezést általában egy szuperrendnek tekintik, amelynek három rendje az Isoptera, Blattaria és Mantodea.
K: Vannak-e különbségek a Dictyoptera osztályozásában?
V: Igen, egyes osztályozásokban a Dictyoptera rendi státuszba kerül.
K: A Dictyoptera alkotócsoportjai minden osztályozásban azonosak?
V: Igen, minden osztályozásban a Dictyoptera három alkotócsoportja (termeszek, csótányok és sáskák) ugyanaz, csak más-más rendben kezelik őket.
K: Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a termeszek és a csótányok?
V: A termeszek és a csótányok nagyon szoros rokonságban állnak egymással, az ökológiai és molekuláris adatok a Cryptocercus csótány nemzetséggel való rokonságra utalnak.
K: Melyek a Dictyoptera fajok genetikai bizonyítékok alapján legközelebbi élő rokonai?
V: A genetikai bizonyítékok alapján a Dictyoptera legközelebbi élő rokonai a fasmidák.
Keres