Szív

A szív minden gerincesben megtalálható szerv. Ez egy nagyon erős izom. Az embernél a test bal oldalán található, és körülbelül ökölnyi méretű. Az egész testben vért pumpál. Rendszeres összehúzódásai vannak, vagy amikor a szív kipréseli a vért a test más részeibe.

A cardiac és a cardio egyaránt azt jelenti, hogy "a szívvel kapcsolatos", tehát ha valaminek a cardio vagy cardiac előtagja van, akkor annak valami köze van a szívhez.

A myocardium a szívizmot jelenti: a "myo" az izom görög szóból - "mys", a cardium a szív görög szóból - "kardia".

Szerkezet

Az emberi szívnek négy kamrája vagy zárt tere van. Egyes állatoknak csak két vagy három kamrájuk van.

Az embernél a négy kamra két pitvarból és két kamrából áll. Az atria két kamráról, a pitvar egy kamráról beszél. Van jobb pitvar és jobb kamra. Ezek kapják a szívbe érkező vért. Ezt a vért a tüdőbe pumpálják. A tüdőben a vér oxigént vesz fel és szén-dioxidot bocsát ki. A tüdőből a vér a bal pitvarba és a bal kamrába kerül. A bal pitvar és a kamra küldi ki a vért a szervezetbe. A bal kamra hatszor keményebben dolgozik, mint a jobb kamra, mert oxigéndús vért szállít.

A vért erek szállítják. Ezek az artériák és a vénák. A szívbe jutó vért a vénák szállítják. A szívtől távolodó vért az artériák szállítják. A jobb kamrából kifelé vezető fő artéria a tüdőartéria. (A tüdő a tüdőről szól.) A bal kamrából kifelé vezető fő artéria az aorta.

A jobb pitvarba vezető vénák a vena cava superior és a vena cava inferior. Ezek viszik a vért a testből a jobb szívfélbe. A bal pitvarba vezető vénák a tüdővénák. Ezek a tüdőből a bal szívbe szállítják a vért.

Amikor a vér a pitvarokból a kamrákba jut, a szívbillentyűkön keresztül halad. Amikor a vér a szívkamrákból távozik, a szívbillentyűkön keresztül halad. A billentyűk gondoskodnak arról, hogy a vér csak egy irányba menjen befelé vagy kifelé.

A szív négy billentyűje a következő:

  • Atria-kamra billentyűk
    • Tricuspidalis billentyű - a vér a jobb pitvarból a jobb kamrába áramlik.
    • Mitrális billentyű - a vér a bal pitvarból a bal kamrába áramlik.
  • Kamrák az artériákhoz
    • Pulmonális billentyű - a vér a jobb kamrából a tüdőbe áramlik (a pulmonális artérián keresztül).
    • Aortabillentyű - a vér a bal kamrából a testbe áramlik (az aortán keresztül).

A szívnek három rétege van. A külső borítás a szívburok. Ez egy kemény zsák, amely körülveszi a szívet. A középső réteg a szívizom. Ez a szívizom. A belső réteg az endokardium. Ez a szív kamráinak vékony, sima bélése.

Szívszerkezet: A nyilak a véráramlás irányát mutatják.Zoom
Szívszerkezet: A nyilak a véráramlás irányát mutatják.

Szívciklus

A szívverés az, amikor a szívizom összehúzódik. Ez azt jelenti, hogy a szív befelé nyomódik, és ezáltal a kamrák kisebbek lesznek. Ezáltal a vér kiszorul a szívből és az erekbe kerül. Miután a szív összehúzódik és benyomódik, az izom ellazul vagy abbahagyja a benyomódást. A kamrák megnagyobbodnak, és a szívbe visszatérő vér kitölti őket.

Amikor a szívizom összehúzódik (benyomódik), azt szisztolénak nevezzük. Amikor a szívizom ellazul (abbahagyja a benyomódást), azt diasztolénak nevezzük. A két pitvar együtt végzi a szisztolét. A két kamra együtt végez szisztolét. De a pitvarok előbb végeznek szisztolét, mint a kamrák. Bár a pitvari szisztolé a kamrai szisztolé előtt következik be, mind a négy kamra egyszerre diasztolézik. Ezt nevezzük szívdiasztolénak

A sorrend: pitvari szisztolé → kamrai szisztolé → szívdiasztolé. Ha ez egyszer történik meg, azt szívciklusnak nevezzük.

Véráramlás a szívbillentyűkön keresztülZoom
Véráramlás a szívbillentyűkön keresztül

Szívritmus-szabályozó

A szisztolé (amikor a szív összenyomódik) azért történik, mert a szív izomsejtjei kisebbek lesznek. Amikor kisebbek lesznek, azt is mondjuk, hogy összehúzódnak. A szíven átáramló elektromosság a sejteket összehúzódásra készteti. Az elektromosság a sino-atriális csomópontban (rövidítve SA-csomópont) indul el Az SA-csomópont a jobb pitvarban lévő sejtek csoportja. Ezek a sejtek indítják el az elektromos impulzust. Ez az elektromos impulzus határozza meg az összes szívizomsejt összehúzódásának ütemét és időzítését. Ezt a mozgást "pitvari szisztolénak" nevezzük. Miután az elektromos impulzus áthalad a pitvari-ventrikuláris csomóponton (AV-csomópont). Az AV-csomópont lelassítja az impulzust. A lassulás miatt az elektromos impulzusok később jutnak el a kamrákba. Ez az, ami miatt a kamrai szisztolé a pitvari szisztolé után következik be, és hagyja, hogy az összes vér elhagyja a pitvarokat, mielőtt a kamra összehúzódik (vagyis összenyomódik).

Miután az elektromos impulzus áthalad az AV-csomóponton, az elektromos impulzus áthalad a kamra vezetési rendszerén. A vezetés azt jelenti, hogy a hő vagy az elektromosság valamin keresztül halad. Ez juttatja el az elektromos impulzust a kamrákhoz. A vezetési rendszer első része a His-köteg. His nevét arról az orvosról (ifjabb Wilhelm His) kapta, aki felfedezte. A köteg párhuzamosan csoportosított húrokat vagy vezetékeket jelent. Miután a köteg (vagyis a párhuzamos irányban haladó húrok vagy huzalok csoportja) áthalad a kamraizmon, két kötegágra, a bal kötegágra és a jobb kötegágra oszlik. A bal kötegág a bal kamrába, a jobb kötegág pedig a jobb kamrába halad. A kötegágak végén az elektromos impulzus a Purkinje-rostokon keresztül jut a kamraizomba. Ez az, ami a kamra összehúzódását és a kamrai szisztolét eredményezi.

A sorrend a következő: Pitvari-ventrikuláris csomópont → pitvarok (szisztolé) → pitvari-ventrikuláris csomópont → Ősi köteg → kötegágak → Purkinje-rostok → kamrák (szisztolé).

EKG

Az EKG az ElectroCardioGram rövidítése. Németül EKG-t is írnak az ElectroKardioGram rövidítése. Az EKG megmutatja, hogy mit csinál a szívben lévő elektromosság. Az EKG-t úgy végzik, hogy elektródákat helyeznek a személy bőrére. Az elektródák látják a szíven átáramló elektromosságot. Ezt egy gép papírra írja. Ez az írás a papíron az EKG.

Az orvosok az EKG megtekintésével tájékozódnak a személy szívéről. Az EKG megmutatja a szív egyes betegségeit, például a szívinfarktust vagy a szív ritmusával kapcsolatos problémákat (hogyan halad az elektromosság a szív ingerületvezetési rendszerén keresztül).

Az EKG pitvari szisztolét mutat. Ezt P-hullámnak nevezzük. Ezután következik a kamrai szisztolé. Ezt QRS-nek vagy QRS-komplexnek nevezik. Azért hívják komplexnek, mert három különböző hullám van benne. A Q-hullám, az R-hullám és az S-hullám. Ezután az EKG a kamrai diasztolét mutatja. Ezt nevezzük T-hullámnak. Ekkor következik be a pitvari diasztolé is. De ez nem látható külön a kamrai diasztól.

A PR-intervallum a pitvari szisztolé (P) és a kamrai szisztolé (QRS) közötti tér. A QT-intervallum a QRS kezdetétől a T végéig tart. Az ST-szegmens a QRS és a T közötti tér.

EKG - elektrokardiogramZoom
EKG - elektrokardiogram

EKG "Rhythm Strip" - Minden QRS egy szívverésnek felel meg.Zoom
EKG "Rhythm Strip" - Minden QRS egy szívverésnek felel meg.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szív?


V: A szív minden gerincesben megtalálható szerv, amely a vért pumpálja az egész testben.

K: Mekkora az emberi szív mérete?


V: Az emberi szív körülbelül akkora, mint egy ököl.

K: Hol található a szív az emberben?


V: A szív az embernél a test bal oldalán található.

K: Mi a szív funkciója?


V: A szív feladata a vér pumpálása az egész testben.

K: Mit jelentenek a "cardiac" és a "cardio" előtagok?


V: A "cardiac" és a "cardio" egyaránt azt jelenti, hogy "a szívvel kapcsolatos".

K: Mit jelent a "szívizom" kifejezés?


V: A "myocardium" a szívizmot jelenti.

K: Hogy hívják a szív külső rétegét?


V: A szív külső rétegét szívburoknak nevezik.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3