A szív minden gerincesben megtalálható szerv. Ez egy nagyon erős izom. Az embernél a test bal oldalán található, és körülbelül ökölnyi méretű. Az egész testben vért pumpál. Rendszeres összehúzódásai vannak, vagy amikor a szív kipréseli a vért a test más részeibe.

A cardiac és a cardio egyaránt azt jelenti, hogy "a szívvel kapcsolatos", tehát ha valaminek a cardio vagy cardiac előtagja van, akkor annak valami köze van a szívhez.

A myocardium a szívizmot jelenti: a "myo" az izom görög szóból - "mys", a cardium a szív görög szóból - "kardia".

Anatómia

A szív felépítése több szintből áll, amelyek mind a vér hatékony továbbítását szolgálják:

  • Rétegek:
    • Endocardium – a belső hártyaréteg, amely a szívüregeket borítja.
    • Myocardium – a vastag, kontrakcióra képes szívizomréteg (erről van megjegyzés a bevezetőben).
    • Epicardium (visceralis pericardium) – a külső réteg, amely a szív felszínét fedi, és együtt van a pericardium nevű zsákkal, amely védi a szívet és csökkenti a súrlódást a mozgás közben.
  • Üregek: a legtöbb magasabb rendű gerinces szívének négy alapüregét különböztetjük meg: két pitvar (atrium) és két kamra (ventricle), bár egyes gerinces csoportokban egyszerűbb felépítés is előfordul.
  • Szelepek: biztosítják a vér egyirányú áramlását. Az atrioventrikuláris szelepek (pl. tricuspidalis és mitralis) az atriák és a kamrák között helyezkednek el; a félhold alakú (szemilunáris) szelepek (aorta- és pulmonalis szelep) a kamrák kilépő ágánál találhatók.
  • Koronária erek: a szívizmot ellátó artériás hálózat — a szív saját vérellátása elengedhetetlen a működéséhez.

Működés — a keringés menete és a szívciklus

A szív munkája két fő fázisból áll, amelyeket a systole (összehúzódás) és a diastole (elernyedés) jellemeznek. Egy ciklus során a pitvarok előbb megtelnek vérrel és kiürítik azt a kamrákba; majd a kamrák összehúzódnak és kipumpálják a vért a tüdőbe vagy a perifériás keringésbe.

Az emberi vérkeringés két részre tagolódik:

  • Pulmonáris keringés (kis vérkör): jobb kamra → tüdőartéria → tüdő (gázcsere) → tüdővénák → bal pitvar.
  • Szisztémás keringés (nagy vérkör): bal kamra → aorta → test szervei → vénák → jobb pitvar.

A szív elektromos ingerületvezető rendszere (SA-csomó, AV-csomó, His-köteg, Purkinje rostok) indítja és koordinálja az összehúzódásokat. Ez az aktivitás látható és mérhető az elektrokardiogramon (EKG). A hangok, amelyeket hallunk ("lub‑dub"), a szelepek záródásához kapcsolódnak.

A gerincesek szíve — típusok és evolúció

A gerincesek szívének felépítése és a keringés típusa az állatcsoporttól függ:

  • Halak: általában egyszerű, kétüregű szív (egy pitvar, egy kamra), egykörös keringéssel: szív → kopoltyúk → test → szív.
  • Amfibiók és legtöbb hüllő: jellemzően háromüregű szív (két pitvar, egy kamra), részben kevert véráramlással; az oxigenizált és az oxigenálatlan vér némi keveredése előfordulhat.
  • Crocodilok, madarak és emlősök (köztük az ember): négyüregű szív (két pitvar, két kamra), teljesen elválasztott jobb és bal oldal — kétszeres (dupla) keringés, ami hatékonyabb oxigénellátást tesz lehetővé és magasabb anyagcserét támogat.

Klinikai vonatkozások — betegségek, diagnosztika, megelőzés

A szívbetegségek a vezető halálokok közé tartoznak. Néhány gyakori probléma:

  • Koszorúér-betegség (atherosclerosis): a koronáriaerek beszűkülése, ami csökkenti a myocardium vérellátását és szívinfarktushoz vezethet.
  • Szívritmuszavarok (aritmiák): az ingerületvezetés zavara, amely túl gyors, túl lassú vagy rendszertelen szívműködést okozhat.
  • Szívelégtelenség: a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek megfelelően.
  • Kongenitális szívhibák: veleszületett struktúrális eltérések.

Diagnosztikai módszerek: EKG, ultrahangos szívvizsgálat (echokardiográfia), terheléses vizsgálat, szívkatéterezés és angiográfia, valamint laborvizsgálatok (pl. troponin infarktus gyanújakor).

Egészség és megelőzés

Fontos megelőző lépések:

  • Társadalmilag és egyénileg is fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a só-, cukor- és telített zsír bevitel csökkentése.
  • Rendszeres testmozgás (a kardiovaszkuláris egészség szempontjából) és a testsúly kontrollja.
  • Dohányzás elkerülése, alkoholfogyasztás mérséklése, magas vérnyomás és cukorbetegség jó kezelése.
  • Rendszeres orvosi ellenőrzés kockázati tényezők (pl. vérnyomás, koleszterin) nyomon követésére.

Összefoglalva: a szív a gerincesek központi pumpája, amely anatómiájában és működésében alkalmazkodott az adott csoport életmódjához. Megfelelő életmóddal és időben végzett orvosi ellátással sok szívbetegség megelőzhető vagy kezelhető.