Lárva
Sok állat különálló szakaszokban fejlődik. Ezekben az állatokban a petéből fejlődik ki a lárva (többes számban: lárva). Ez egy külön életszakasz a kifejlett szaporodási szakasztól. A lárva nem úgy néz ki, mint a kifejlett állat, és felnőve megváltoztatja alakját (ezt nevezzük metamorfózisnak). A kifejlett formát megelőzően több lárvastádium is előfordulhat. Az ebihalak, a kukacok és a hernyók lárvák.
A lárvális stádiumban lévő tengeri élőlények gyakran nagyszámú ikrát és spermiumot bocsátanak ki a vízoszlopba. A megtermékenyítés után az ikrákból apró lárvák fejlődnek. A lárvák egy ideig fejlődnek és növekednek, mielőtt kifejlett egyedekké alakulnak át. A legtöbb tengeri gerinctelen és sok halnak van pelágikus lárvastádiuma vagy pelágikus ikrája. Ezek a planktonban élnek, és nagy távolságokra is eljuthatnak.
Trochophore lárva
Egy tüskésbőrű pluteus lárva
Hernyók
Evolúciós elmélet
A lárvastádiumok evolúcióját magyarázó, talán legszélesebb körben elfogadott elmélet a szétszóródás szükségessége. Az olyan helyhez kötött élőlényeknek, mint a kagylók és a zsákállatok, valamint a tengerfenéken élő csoportoknak, mint a kagylók és a rákok, szükségük van valamilyen módszerre, hogy utódaikat új területre juttassák, mivel felnőttként nem tudnak nagy távolságokat megtenni. Sok fajnak viszonylag hosszú pelágikus lárvastádiuma van (mennyi ideig tartózkodik egy lárva a vízoszlopban). Ez idő alatt a lárvák táplálkoznak és növekednek, és sok faj több fejlődési szakaszon is átmegy. A legtöbb kagyló például hat nauplius lárvastádiumon keresztül vedlik, mielőtt ciprisszé vedlik, amikor letelepedni látszik. A lárvák a felnőttektől eltérő táplálékot fogyasztanak, és szétszóródnak.
A másik szempont a tojások kis mérete. Ha az állatok sok kicsi tojást raknak (és a legtöbbjük ezt teszi), akkor a fiatal szakaszok nem tudnak olyan életet élni, mint a felnőttek. Külön életet kell élniük, amíg el nem érik azt a méretet és képességet, hogy felnőttként éljenek. Ezt teszik a lárvák.
A gerincesek eredete
Egy régóta fennálló elmélet szerint a tengeri úszók (tunikák) átalakult lárváiban rejlik a gerincesek eredete. A tunikák lábatlanok, de lárváik mozgékonyak, és rendelkeznek a korai gerinceseknél is megtalálható tulajdonságokkal. A javasolt mechanizmus a pedomorfózis folyamata, amelynek során a fiatalkori tulajdonságok a felnőtt egyedekben is megmaradnak. A genomelemzés azt mutatja, hogy a tunikák a gerincesek legközelebbi élő rokonai.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a lárva?
A: A lárva a kifejlett szaporodási stádiumtól elkülönülő életszakasz, amely bizonyos állatokban a petéből fejlődik ki.
K: A lárva úgy néz ki, mint a kifejlett állat?
V: Nem, nem úgy néz ki. A lárva metamorfózison megy keresztül, és alakját megváltoztatja, ahogy felnő.
K: Milyen példák vannak olyan állatokra, amelyeknek van lárvaszakaszuk?
V: Az ebihalak, a kukacok és a hernyók példák a lárvaállapotú állatokra.
K: Hány lárvastádiumon mehet keresztül egy állat, mielőtt felnőtté válik?
V: Egy állat több lárvastádiumon is átmehet, mielőtt kifejlett formáját eléri.
K: Mi a különbség az állatoknál a lárvaszakasz és a kifejlett szaporodási szakasz között?
V: A lárvastádium a kifejlett szaporodási stádiumtól különálló életszakasz, és a két szakasz különbözőképpen néz ki, és eltérő jellemzőkkel rendelkezik.
K: Mi a jelentősége annak, hogy a lárvális stádiumú tengeri élőlények nagyszámú petesejtet és spermiumot bocsátanak ki a vízoszlopba?
V: A lárvális stádiumban lévő tengeri élőlények nagyszámú petesejtet és spermiumot juttathatnak a vízoszlopba, hogy növeljék a megtermékenyülés és a sikeres fejlődés esélyét.
K: Mi az a pelágikus lárvastádium vagy pelágikus peték?
V: A pelágikus lárvastádium vagy pelágikus ikra a lárvák planktonban történő fejlődésére és hosszú távolságokra való szállítására való képességükre utal. Ez a legtöbb tengeri gerinctelen állat és sok hal közös jellemzője.
