Artéria: definíció, felépítés, működés és típusai

Az artéria olyan ér, amely a vért a szívből a test más részeibe szállítja. Szinte minden artéria oxigénben gazdag vért visz; az egyetlen jelentős kivétel a tüdőartéria és (magzatoknál) a köldökartéria, amelyek széndioxidban gazdag vért továbbítanak a tüdő vagy a méhlepény felé.

Felépítés

Minden artériának három, jól elkülöníthető rétege van:

• Külső réteg (tunica externa vagy adventitia): kötőszövetes burok, amely tartós, rostos állományból áll — a külső réteg egy vastag, nyújtható szövetből készült burkolat. Itt találhatók a kisebb erek (vasa vasorum), amelyek az artéria saját falát látják el vérrel.
• Középső réteg (tunica media): simaizomsejtek és elasztikus rostok alkotják; ez a réteg teszi lehetővé, hogy az artéria tágulhat és szűkülhet, így szabályozva a véráramlást és a vérnyomást.
• Beléshártya (tunica intima): egy rétegendotélium borítja belülről — a belső bélés ugyanazokból a sejtekből áll, amelyek a szívet is kibélelik. Az endotél fontos szerepet játszik a véralvadás, az érszűkület és az érellenállás szabályozásában.

Működés

Az artériák általános feladata a test és a szervek oxigénnel és tápanyagokkal való ellátása. Az artériás fal rugalmas tulajdonsága miatt minden egyes szívveréskor kitágulnak, hogy a kilökött vérnek legyen helye, majd a falak visszarugózó ereje elősegíti a vér tovahaladását; ez okozza a pulzust. Az artériák jellemzően mélyen a bőr alatt futnak, és az artériás szakaszokban általában nincsenek szelepek (a szív közelében, a nagy verőerek kiöblösödésénél azonban a szívben található félhold alakú billentyűk záródása szabályozza a visszaáramlást).

Az arteriolák (kisméretű artériák) a legfontosabbak az erek ellenállásának kialakításában: a bennük lévő simaizom összehúzódása vagy elernyedése gyorsan módosítja a szövetek vérátáramlását. Az érellátás helyi szabályozásában szerepet játszanak az idegi (autonóm idegrendszer), hormonális és helyi kémiai tényezők (például NO, pO2, pCO2, pH, metabolitok).

Típusai

• Rugalmas (vezető) artériák: nagy átmérőjű, elasztikus falú erek (pl. aorta, tüdőverőér), amelyek a szív közeli nagynyomást tompítják.
• Izmos (elosztó) artériák: vastag középső izomréteggel rendelkeznek (pl. femoralis, coronaria), ezek az erek szabályozzák a vér eloszlását az egyes régiók között.
• Arteriolák: kis átmérőjű erek, amelyek a kapilláris hálózat előtti ellenállást adják; a véráramlás és nyomás fő szabályozói.
• Metarteriolák és kapillárisok előtti szakaszok: átmenetet képeznek az arteriolák és a kapillárisok között, egyes szervekben fontosak a mikrokeringés finom szabályozásában.

Klinikai jelentőség, gyakori betegségek

Az artériák állapota döntő a szervek vérellátása szempontjából. Gyakori elváltozások:

• Atherosclerosis: az artériák belső falán zsír- és kötőszövetes plakkok képződnek, ami szűkülethez és elzáródáshoz vezethet (szívinfarktus, stroke, perifériás érszűkület).
• Hypertónia (magas vérnyomás): tartósan magas nyomás megterheli az artériákat, gyorsítja az érelmeszesedést és növeli az aneurizma kockázatát.
• Aneurizma: az ér falának helyi kitágulása, amely ruptúra esetén életveszélyes vérzést okozhat.
• Thrombosis és embolia: érfal sérülése vagy lassult keringés hatására vérrög képződhet, amely elzárhatja a véráramlást; a törmelék (embolus) más testrészbe jutva okozhat problémát.

Klinikailag az artériák tapintásával mérhető a pulzus (pl. radiális, carotis), az artériás vérnyomást vérnyomásmérővel határozzuk meg (szisztolés/diastolés értékek, pl. 120/80 mmHg), és szükség esetén artériás vérgázvizsgálatot lehet végezni. Diagnosztikai és terápiás eljárások közé tartozik az angiográfia, érszűkület tágítása/stentelése, valamint érplasztikák és bypass műtétek.

Végül: az artériák egyre kisebb ágakra, azaz arteriolákra osztódnak, amelyek végül a kapillárisokba vezetnek — ez biztosítja, hogy a vér oxigént és tápanyagokat juttasson el minden sejthez.

Fontos artériák

Az aorta

Az aorta az emberi test fő artériája. A szív bal kamrájából indul, amely tele van vérrel, amely éppen az imént vette fel az oxigént a tüdőben. (Ezt oxigéndús vérnek nevezik - vagyis sok oxigént tartalmaz.) A bal kamra ezt az oxigéndús vért pumpálja ki az aortán keresztül. Az aorta szállítja ezt a vért a test minden szervéhez.

Az aorta a szívtől egészen a hasüreg aljáig tart. Útközben kisebb artériák ágaznak le az aortáról, mint egy fa ágai, hogy a vért a test különböző részeibe juttassák. Az aorta végül két artériára ágazik szét, amelyek a lábakba szállítják a vért.

A tüdőartéria kivételével a test minden artériája az aortához kapcsolódik. Néhány más fontos artéria a következő:

• A nyaki artériák, amelyek az agyba, a fejbe és az arcba viszik a vért.
• A combartériák, amelyek a vért a lábakba vezetik.
• A koszorúerek, amelyek a szívet vérrel látják el.

A tüdőartéria

A tüdőartéria az egyetlen olyan artéria a felnőtt szervezetben, amely:

• Nem csatlakozik az aortához; és
• Olyan vért szállít, amelyben nincs sok oxigén. (Ezt nevezzük oxigénmentes vérnek.)

A szervezet a többi artériában szállított oxigént energia előállítására használja fel. Az ezekben az artériákban lévő vér oxigénmentessé válik - nem sok oxigén marad benne. Ez a vér ezután a kapillárisokon keresztül jut el az artériákból a vénákba. A vénák feladata, hogy az oxigénmentes vért visszaszállítsák a szív jobb oldalára. A tüdőartéria szállítja ezt a vért a szív jobb kamrájából a tüdőbe. A tüdőben a vér több oxigént tud felvenni.

Miután több oxigént vett fel, a vér visszamegy a szív bal oldalára, és az aortán keresztül a testbe pumpálja. Ez a ciklus újra és újra folytatódik.

A test fő artériái. Figyeljük meg, hogy ezek mind az aortából ágaznak ki.

Problémák az artériákkal

Arteriális vérzés

Mivel a szív közvetlenül az artériákba pumpálja a vért, az artériák nagy nyomás alatt állnak. A vénáktól eltérően az artériák mindig megnyúlnak, majd összenyomódnak, hogy a vért átnyomják rajtuk a testbe. Emiatt az artériás vérzés - az artériából származó vérzés - orvosi vészhelyzetet jelenthet, különösen, ha az artéria nagy. Az artériás vérzés nagyon gyorsan bekövetkezhet. Ha például valakinek a combartériáját elvágják, akár el is vérezhet.

Ha egy agyi artéria vérzésnek indul, a vérzés stroke-ot okozhat.

Arterioszklerózis és érelmeszesedés

Ha valakinek érelmeszesedése van, az artériák falai keményebbek, merevebbek és kevésbé rugalmasak lesznek. Ezáltal a vér és az oxigén nehezebben jut el az artériákon keresztül a test fontos szerveihez.

Az érelmeszesedés egyik típusa az érelmeszesedés. Az érelmeszesedés olyan betegség, amikor az artériák szűkülnek, mert olyan dolgok, mint a koleszterin és a zsír eltömítik őket. Ahogyan a mosogatócsövek eltömődése megnehezíti a víz átjutását a csöveken, úgy az artériák eltömődése is megnehezíti a vér átjutását. Ezáltal a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a vért az artériákon keresztülnyomja. Az érelmeszesedés a magas vérnyomás és a szívbetegségek nagy kockázati tényezője.

Ha az érelmeszesedés a koszorúerekben történik, az szívkoszorúér-betegséget okozhat. Ha ezek az artériák túlságosan eltömődnek, a szív nem kapja meg a túléléshez szükséges vért és oxigént. Ez anginát, szívrohamot, szívelégtelenséget vagy akár hirtelen halált is okozhat.

Ha az érelmeszesedés az agy egyik artériájában történik, az stroke-ot okozhat.

Aneurizmák

Az aneurizma egy kidudorodás az artéria falában. Olyan, mint egy kis lufi, amely vérrel telve jön ki az artériából. Ahogy az aneurizma egyre nagyobb lesz, nagyobb a valószínűsége, hogy elszakad. Ha az aneurizma megreped ("megreped"), az artéria vérzésnek indul. Ha az artéria nagy, az illető akár el is vérezhet. Továbbá, ha egy artéria vérzik, a vér nem tud rajta átjutni. A test azon része, amelyet az artéria táplálna, nem kapja meg a szükséges vért és oxigént. A megrepedt aneurizma orvosi vészhelyzetet jelent.

Az érelmeszesedés artériára gyakorolt hatását bemutató ábra.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az artéria?

K: Milyen típusú vért szállít szinte minden artéria?

K: Mely artériák nem szállítanak oxigénben gazdag vért?

K: Mi az artéria három rétege?

K: Az artériáknak vannak billentyűi, hogy megakadályozzák a vér visszafelé áramlását?

K: Hogyan nyomják át az artériák a vért?

K: Mik azok az arteriolák?

Keresés betűvel