A gyomor az emésztőrendszer része: egy zsákszerű, belső szerv a nyelőcső és a vékonybél között. Az emésztés harmadik állomásaként a lenyelt táplálékot rövid ideig tárolja, mechanikusan és kémiailag előkezeli, majd részenként adagolja tovább a vékonybélbe, ahol az étel tápanyagainak nagy része felszívódik. A gyomorban kialakuló részben megemésztett, pépes állagú anyagot általában chyme-nak nevezzük.

Felépítés

A gyomor nagyjából J-alakú szerv, több egységre bontható: kardia (a nyelőcső torkolata), fundus (felső rész), test (corpus) és antrum (alsó, ürülésre készülő rész), illetve a pylorus, amely a gyomor és a vékonybél közötti záróizmot alkotja. Falát négy réteg alkotja: a nyálkahártya (mucosa), az alatta lévő submucosa, a harántcsíkolt izomzatot helyettesítő muscularis és a serosa.

A nyálkahártyában találhatók a különböző gyomorsejtek: a parietalis (oxyntic) sejtek sósav és belső faktor termeléséért felelősek, a fősejtek (chief cells) pepszinogént választanak ki, a mucinosus sejtek nyákot termelnek, a G-sejtek pedig gasztrin hormont. A sósav szerepét a gyomor működésénél fontos megemlíteni: a gyomor a sósavat választja ki, amely alacsony pH-t biztosít a fehérjeemésztéshez és csökkenti a kórokozók számát.

Működés

A gyomor egyszerre tárol, kever és előemészt. A gyomor izomzata ritmikus összehúzódásokkal összegyúrja és összenyomja a táplálékot, elősegítve az emésztőenzimek hatékonyságát. A gyomorsav és a pepszin (a pepszinogén aktivált formája) együtt segítik a fehérjék lebontását: a peptidkötések felbontását elsősorban a proteázoknak nevezett fehérjeemésztő enzimek végzik.

A gyomor savas közege egyben baktériumölő hatású is (baktériumokat pusztít), és bizonyos anyagok felszívódása is itt kezdődhet (például alkohol, egyes gyógyszerek). A gyomor kiürülése a pylorus záróizma és hormonális idegi szabályozás alatt áll; a keserű, zsíros vagy nagy térfogatú étel ürülése lassabb.

Védelmi mechanizmusok

A gyomornyálkahártyát vastag nyákréteg és bikarbonát-ionok védik, továbbá a sejtek gyors megújulása és szoros kapcsolatai akadályozzák, hogy a sav kárt tegyen a saját falában. A prosztaglandinok is szerepet játszanak a védelem fenntartásában — ezért az olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a prosztaglandin-szintézist (pl. nem-szteroid gyulladáscsökkentők), növelhetik a fekélyképződés kockázatát.

Leggyakoribb betegségek és tünetek

  • Gyomorégés és reflux: amikor a gyomorsav a nyelőcső felé refluxál (visszaáramlik), gyakori a Gyomorégést - és a mellkasi fájdalmat -.
  • Gastritis (gyomornyálkahártya-gyulladás): lehet akut vagy krónikus, okai közé tartozik a Helicobacter pylori fertőzés, alkohol, stressz vagy NSAID használat.
  • Gyomorfekély (peptikus fekély): a gyomorsav és emésztőenzimek hatására kialakuló sérülés, amelyet gyakran súlyosbíthatnak a H. pylori fertőzés és a gyomorfekélyt.
  • H. pylori fertőzés: baktérium által okozott elterjedt fertőzés, sok fekély és krónikus gastritis hátterében állhat.
  • Gastroparesis: a gyomor kiürülésének lassulása — hányinger, Hányás, korai jóllakottság (early satiety).
  • Gyomorrák: ritkább, de súlyos betegség, amely rendszerint kései tünetekkel jelentkezik.
  • Vérzés, perforáció: komplikációk, amelyek súlyos fájdalmat, vérszegénységet vagy életveszélyes állapotot okozhatnak.

A hányás akkor jelentkezik, amikor az étel visszamegy a nyelőcsőben és kijön a száján; a hányás betegség tünete is lehet. Egyéb gyakori tünetek: puffadás, teltségérzet, fogyás, fekete széklet (melena) vagy vérhányás (hematemesis).

Diagnózis és kezelés

A pontos diagnózis gyakran endoszkópos vizsgálattal (gasztroszkópia) és szükség szerint biopsziával történik. A Helicobacter pylori kimutatására szolgál a kilégzéses urea-teszt, székletteszt, illetve vérteszt. Képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT) és laborvizsgálatok kiegészíthetik a diagnosztikát.

Általános kezelési elvek:

  • savsemlegesítők és antacidok a tüneti enyhítésre;
  • protonpumpa-gátlók (PPI-k) és H2-blokkolók a savtermelés csökkentésére;
  • H. pylori fertőzés esetén kombinált antibiotikumos eradikációs terápia;
  • NSAID-ok okozta problémák esetén a gyógyszer elhagyása vagy alternatíva keresése;
  • súlyos komplikációk (pl. vérzés, perforáció, rosszindulatú elváltozás) esetén sebészi beavatkozás lehet szükséges;
  • gastroparesis esetén prokinetikus szerek és diétás módosítások (sok kis étkezés, könnyen emészthető táplálék).

Megelőzés és életmódbeli tanácsok

  • Kerülje az indokolatlan NSAID-használatot, különösen hosszú távon.
  • Csökkentse a dohányzást és az alkoholfogyasztást, mert mindkettő rontja a gyomor nyálkahártyájának állapotát.
  • Fogyasszon egyenletesen elosztott, kisebb adagú étkezéseket; kerülje a késő esti nagy étkezéseket, ha refluxra hajlamos.
  • Testsúlycsökkentés, ha túlsúly áll fenn — ez javíthatja a refluxot.
  • Alvás közben a felsőtest emelése (párnák, ágy fejvégének emelése) segíthet a reflux tüneteinek csökkentésében.

Más állatok gyomra

A különböző emlősök gyomra eltérő módon működik. A kérődzők (pl. tehenek, birkák) gyomra több rekeszből áll (ruben, reticulum, omasum, abomasum), és a növényi rostok lebontásában fontos szerepet játszanak a bélrendszerben élő mikroorganizmusok: a táplálék többszöri áthaladása és fermentációja teszi lehetővé a fű emésztését. Más állatok — például a madarak — speciális képződményekkel rendelkeznek (például zúzógyomor, kéregraktár), míg az emberhez hasonló monogasztrikus állatok egyszerű gyomorral rendelkeznek.

Más szavak a gyomorra: belly és tummy.