Johann Sebastian Bach — német barokk zeneszerző: életrajz és művek
Johann Sebastian Bach életrajza és művei — német barokk mester: Máté‑passió, h‑moll mise, Brandenburgi versenyművek; életút, stílus és ikonikus kompozíciók részletes bemutatása.
Johann Sebastian Bach (1685. március 31. Eisenach – 1750. július 28. Lipcse; ejtsd: BAHK) német zeneszerző és orgonaművész volt, aki a barokk korszak utolsó nagy alakja. Legismertebb művei közé tartozik a d-moll Toccata és fúga, a Máté-passió, a János-passió, a h-moll mise és a Brandenburgi versenyművek. Életének egy részét nemesi udvarokban töltötte, ahol számos kamarazenéjének és zenekari művének nagy részét írta, de pályája nagy részét egyházi szolgálatban – így a városi egyházzene és iskolai oktatás terén – töltötte. Bach szinte minden zenei műfajban alkotott, kivéve a operát. Bár élete utolsó évtizedeiben más szerzők az ún. klasszikus stílus felé mozdultak, Bach hű maradt a barokk polifóniához és harmóniai gazdagsághoz; ezért kortársai közül néhányan régimódinak tartották, ma viszont a barokk zene egyik csúcspontjaként értékeljük. A zenei fejlődésben és hatásban Mozart Mozart és Beethoven Beethoven mellett Bachot is a legnagyobbak között tartják számon.
Élete röviden
Bach egy nagy hivatású zenész családba született; korán elveszítette szüleit, ezért testvére, Johann Christoph nevelte tovább. Fiatalon nagyon sokat tanult más szerzők munkáinak másolásából és gyakorlati muzsikálásból. Zenei pályafutása fontos állomásai:
- Korai tanulmányok és Lüneburgi évek (kb. 1700–1703): ének- és zenetudást szerzett, fontos kapcsolatokat alakított ki.
- Arnstadt (1703–1707): orgonistaként dolgozott, itt fejlődött orgonajátéka és improvizációs készsége.
- Mühlhausen (1707–1708): rövid ideig tartó állás, ahol templomi kompozíciókat is írt.
- Weimar (1708–1717): mint udvari orgonista, majd 1714-től koncertmester, jelentős organum- és billentyűs művek keletkeztek ekkor.
- Köthen (1717–1723): udvari kamarazenész és karmester, itt születtek számos instrumentális művei, köztük a Brandenburgi versenyművekhez kapcsolódó darabok és a billentyűs ciklusok.
- Lipcse (1723–1750): mint a Thomasi kantor és városi zenemester, templomi kantáták, passiók és iskolai oktatási feladatok elkészítése tartozott feladatai közé; itt töltötte életének utolsó és legtermékenyebb éveit.
Család és személyes élet
Bach kétszer nősült: első felesége Maria Barbara volt (1707–1720), második felesége Anna Magdalena Wilcke (1721–1750). Összesen húsz gyermeke született, akik közül tíz érte meg a felnőttkort; több gyermekük—például Carl Philipp Emanuel és Johann Christian—szintén jelentős zeneszerzővé váltak.
Művészete és jellemző műfajai
Bach zenéjére a bonyolult polifónia, a fúga és a kontrapunktikus gondolkodás jellemző, de műveiben gazdag harmóniai ötletek és kifejező dallamok is találhatók. Főbb területei:
- Egyházi művek: kantáták, passiók (pl. János-passió 1724 körül, Máté-passió 1727 körüli első előadás), mise (pl. a monumentális h-moll mise, amely évek munkájának összeállításából keletkezett a késői időszakban).
- Instrumentális művek: Brandenburgi versenyművek, szólószonáták, violinkódexek, valamint billentyűs művek, mint a A jól temperált klavír (Well-Tempered Clavier), a Goldberg-variációk és az Art of Fugue (Utolsó fúgák), továbbá fuvola-, vonós- és cselló-darabok.
- Orgona- és csembalóművek: korálfeldolgozások, toccaták és fúgák, prelúdiumok, fantasztikus darabok, amelyek a liturgikus és hangszeres gyakorlatnak egyaránt szolgáltak.
A művek katalógusa ma a BWV-számozás (Bach-Werke-Verzeichnis) alapján ismert; egyes darabok attribúciójában a kutatás az idők során finomodott (például a d-moll Toccata és fúga eredeti szerzősége körül időnként vita folyik).
Stílus és újítások
Bach mesterien egyesítette a korabeli európai stíluselemeket: olasz koncertáns formákat, francia táncok jellemzőit és német liturgikus hagyományokat. A A jól temperált klavír sorozat a temperálás (különböző hangolások) gyakorlati használatát támogatta, lehetővé téve az összes dúr- és moll hangnemben való komponálást. Kivételes zenei nyelvezete és formaérzéke tette műveit mind tanulási anyaggá, mind a hangversenyretermékek alapjává.
Utolsó évek és halála
Lipcseben, a Thomasi kantori poszton végzett munkája mellett Bach jelentős mennyiségű pedagogikus anyagot és gyűjteményt állított össze. 1750-ben rossz szemproblémákkal küzdött; egészségügyi beavatkozások után súlyosan meggyengült, és 1750. július 28-án meghalt. Halála után művei egy darabig kevésbé voltak központi helyen a zenei életben, de később újra felfedezték és megbecsülték őket.
Hatás és örökség
Bach hatása felbecsülhetetlen: zenéje alapvetően befolyásolta a későbbi generációk stílusát és zenei gondolkodását. A 19. századi "Bach-reneszánsz" egyik meghatározó eseménye volt Felix Mendelssohn 1829-es Máté-passió-előadása, amely újra a közönség és a zenetudomány figyelmébe emelte Bach munkásságát. Műveit ma világszerte tanítják, elemzik és rendszeresen előadják; sok darab az alapműveltség részévé vált a zenei képzésben.
Ajánlott művek kezdőknek
- Brandenburgi versenyművek – jó bevezetés az instrumentális sokszínűségbe
- A jól temperált klavír – alapmű a billentyűs irodalomból
- Goldberg-variációk – mélyen kidolgozott variációs művészet
- János- és Máté-passió – a vallásos dráma és egyházzene csúcspontjai
Bach munkássága egyszerre szolgál gyakorlati liturgikus célokat, zenei tananyagot és csúcsteljesítményt: sokoldalúsága és mestersége miatt ma is példa és inspiráció zenészek, zeneszerzők és hallgatók számára egyaránt.
Bach 1750-ben egy ismeretlen művész által
Korai életút
Bach rendkívül muzikális családból származott. Apja, Johann Ambrosius Bach a szász-eisenachi udvar trombitása volt. Sok rokona volt valamilyen hivatásos zenész: hegedűsök és városi zenészek, orgonisták, kántorok (egyházi zenei igazgatók), udvari zenészek és kapellmeisters (királyi udvari zenei igazgatók). Legtöbbjük több hangszeren is játszott. Húsz gyermeke közül többen igen híres zeneszerzők lettek, különösen Carl Philipp Emanuel Bach (1714-1788), Johann Christian Bach (1735-1782), Johann Christoph Friedrich Bach és Wilhelm Friedemann Bach (1710-1784).
Tizenöt éves korában a kisvárosba, Lüneburgba ment. Eleinte a kórusban énekelt szoprán hangon, és azt mondták róla, hogy nagyon szép szoprán hangja van, de a hangja nagyon hamar mélyebb lett, ezért hangszereken játszva tette magát hasznossá. Híres orgonistákat hallgatva tanult, mint Reincken (1623-1722) és Dietrich Buxtehude (1637-1707). Bach 1703-ban kapta első állását Arnstadtban. Jól fizetett munka volt ez egy 18 éves fiatal fiú számára. A templomban új orgona volt, és Bach már sokat tudott az orgonaépítésről, valamint kiváló orgonista volt. Megkérték, hogy vizsgálja meg az új orgonát, majd munkát ajánlottak neki. Bach négy évet töltött ott orgonistaként. Néhány orgonaművet komponált. Sajnos a gyülekezet nem volt elég muzikális ahhoz, hogy szeresse. Nem értették azokat a díszítő hangokat, amelyeket az énekdallamokhoz fűzött. Bachnak eléggé elege lett a papokból, akik folyton panaszkodtak rá, ezért felmondott, és a nem messze lévő Mühlhausenben vállalt egy másik állást. Egy év után ott feladta ezt az állást, és egy Weimar nevű nagyvárosba ment.
Weimari évek (1708-1717)
Johann Sebastiant a szász-weimari herceg orgonistájává nevezték ki. A hercegi udvarban volt egy kápolna orgonával. Bach ebben az időben komponálta számos nagy orgonaművét. Orgonistaként nagyon híres lett, és meghívták, hogy más nagy templomokban is játsszon, és tanácsokat adjon az orgonaépítéssel kapcsolatban. Rendkívül jól tudott improvizálni. Egy alkalommal egyszerre tartózkodott Drezdában egy Louis Marchant nevű francia orgonistával. Versenyt akartak rendezni a két férfi között, hogy ki a jobb az improvizációban. Bach előző nap gyakorolt, és Marchant meghallotta őt. Rájött, hogy Bach fog nyerni, ezért elment.
1714-ben a herceg Bachot Konzertmeisterré (koncertmesterré, ez az állás több pénzt hozott) nevezte ki. 1714-ben kantátákat kellett írnia az istentiszteletekre. 1717-ben Cöthen városában ajánlottak neki állást, ahol még jobb fizetést kaphatott. A herceg dühös volt, és nem akarta, hogy elmenjen, de Bach ragaszkodott hozzá, ezért a herceg egy hónapra börtönbe záratta Bachot. Végül kénytelen volt elengedni a zenészt.
J. S. Bach 1715-ben
Cöthen (1717-1723)
Cöthenben Bach Leopold hercegnek dolgozott. A herceg nagyon muzikális volt, és csodálatos ember, akinek dolgozni lehetett. Bach Kapellmeister (zeneigazgató) volt, és jól bántak vele. Az orgona nem volt túl jó, és nem is nagyon használták, ezért Bach ebben az időszakban nem írt orgonamuzsikát. A hercegnek volt egy zenekara, és Bach volt a vezetője. Bach szinte minden zenekari műve Cöthenben született: a Brandenburgi versenyművek, a hegedűversenyek, a zenekari szvitek, a szólózene hegedűre és csellóra, és sok billentyűs zene csembalóra vagy clavichordra.
1719-ben az Angliába költözött nagy zeneszerző, George Frideric Händel Németországba látogatott, hogy meglátogassa édesanyját. Bach szeretett volna találkozni Händellel, aki csak 30 km-re volt tőle, de a két híres zenész soha nem találkozott. Händel a Németországban töltött kevés időt idős és gyenge édesanyjával akarta tölteni, tudván, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy láthatja őt.
Bach első felesége, Maria Barbara Bach 1720-ban halt meg. A házaspárnak hét gyermeke született. Nem sokkal később feleségül vette Anna Magdalenát, akitől további tizenhárom gyermeke született. Több gyermeke azonban fiatalon meghalt.
Lipcse (1723-1750)
1723-ban Bach Lipcsébe költözött, hogy elvállalja a város nagy templomának, a Szent Tamás-templomnak a kántori állását. Kántorként ő volt a felelős az összes zenei feladatért, mind a Szent Tamás templomban, mind egy másik, közeli templomban. Emellett zenét is kellett komponálnia a város számára. Kiváló munka volt, és sokkal biztosabb, mint egy udvari állás. A fiai számára jó volt az iskola. Bach haláláig Lipcsében maradt. Legtöbbször szerette a munkáját, és nagyon keményen dolgozott. Sok kantátát komponált az egyházi szertartásokhoz. Ezek az istentiszteletek nagyon hosszúak voltak, körülbelül három órán át tartottak. Sok kantáta, amit írt, körülbelül 30 percig tartott, és ez csak egy része volt az istentiszteletnek! Voltak asszisztensei, akik orgonán játszottak. Bach maga irányította a kórust és a zenekart. A kórusban valószínűleg 16 énekes és 18 játékos volt a zenekarban. Ő írta a Máté-passiót és a János-passiót. Mindkét mű, amely nagyon hosszú, Jézus kereszthalálának történetét meséli el. A valaha írt leghíresebb zeneművek közé tartoznak. Különleges alkalmakra, például esküvőkre vagy temetésekre kantátákat is írt.
Az élet nem volt mindig könnyű, és néha viták alakultak ki az egyházat irányító emberekkel. Az aldiakónus ki akart választani néhány éneket, de ez a kántor feladata volt. Bach értelmes ember volt, és sikerült elérnie az akaratát anélkül, hogy ellenségeket szerzett volna. Egy másik alkalommal az iskola igazgatójával vitatkozott (Bachnak az egyházi iskolában kellett tanítania) arról, hogy ki választhatja ki a kórus szekcióvezetőit. Ez valóban bíróságra került, és Bach megnyerte az ügyet.
Bach gyakran tett utazásokat más városokba. 1747-ben Nagy Frigyes porosz király udvarába látogatott Berlin közelében. A zenekedvelő király adott Bachnak egy témát, hogy csembalón improvizáljon rá. Bach leült, és a téma felhasználásával fúgát improvizált. Később Bach egy nagyon hosszú, több tételes kompozíciót írt fuvolára, hegedűre és csembalóra, csellókísérettel, amely mind erre a témára épült. A végén a téma a 6 hangból 5 szólamban hallható. Bach a művet Zenei áldozatnak nevezte el, és elküldte a királynak.
Bach sok fúgát írt, végül úgy döntött, hogy A fúga művészete címmel gyűjteményt ír. Terve az volt, hogy kiadja, de meghalt, mielőtt befejezhette volna (fia később kiadta a tiszteletére, Bach utolsó publikált műveként). Élete utolsó egy-két évében két szemműtét ellenére megvakult. A 19. században egyre többen kezdtek érdeklődni Bach iránt, és számos művét több mint száz évvel a halála után adták ki.
Kérdések és válaszok
K: Mikor és hol született Johann Sebastian Bach?
V: Johann Sebastian Bach 1685. március 31-én született a németországi Eisenachban.
K: Miről a leghíresebb Johann Sebastian Bach?
V: Johann Sebastian Bach leginkább a d-moll Toccata és fúga, a Máté-passió, a János-passió, a h-moll mise és a Brandenburgi versenyművek című műveiről híres.
K: Hol dolgozott Johann Sebastian Bach élete nagy részében?
V: Johann Sebastian Bach élete nagy részében egy templomban dolgozott, ahol elvárták tőle, hogy egyházi zenét írjon.
K: Milyen zenét írt Johann Sebastian Bach?
V: Johann Sebastian Bach szinte mindenféle zenét írt, kivéve az operát.
K: Johann Sebastian Bach mindig barokk stílusban írt?
V: Igen, Johann Sebastian Bach mindig barokk stílusban írt, még akkor is, amikor a legtöbb zeneszerző egy új stílusban, az úgynevezett klasszikus stílusban írt.
K: Hogyan tekintenek ma Johann Sebastian Bachra?
V: Johann Sebastian Bachot Mozart és Beethoven mellett a valaha élt egyik legnagyobb zeneszerzőnek tartják.
K: Hol írta Johann Sebastian Bach a legtöbb kamarazenét és zenekari zenét?
V: Johann Sebastian Bach kamarazenéjének és zenekari zenéjének nagy részét nemesi udvarokban dolgozva írta.
Keres