Az ókori Róma kultúrája

Osztályok

Rómában az embereknek négy osztálya volt: az arisztokraták, a lovasok, a közrendű polgárok és a rabszolgák. Az arisztokrata osztályhoz körülbelül 300 család tartozott, többnyire szenátorok. Az arisztokrata osztály nagyon erős volt. A lovasok vagy "equites" kereskedők, kormányépítők és bankárok voltak, akik általában kevésbé voltak gazdagok. A köznép a földművesek, az ipari munkások és a városi csőcselék volt. A rabszolgáknak keményen kellett dolgozniuk, és általában akkor engedték el őket, amikor megöregedtek. Néhány rabszolgát gladiátornak képeztek ki, hogy az emberek nézhessék őket. Más rabszolgák gazdag házakban dolgoztak ajtónállóként, hordárként, hírvivőként vagy szolgaként. Egyes görög rabszolgák tanárok voltak, akik a nyelvüket tanították, vagy orvosok.

Vallás

Az eredeti római vallásnak sok istene volt, a történeteket római mitológiának nevezték.

Kereszténység

Jézus születése idején a Római Birodalom uralta az egész Földközi-tenger térségét. Jézus azt tanította, hogy csak Istent kell imádni. Mivel a keresztények csak Istent imádták, és nem csatlakoztak más istenek ünnepeihez, a rómaiak hazafiatlannak tartották őket. Sok keresztényt keresztre feszítettek. A rómaiak sok éven át üldözték őket. Néha állatokkal ölték meg őket látványosságként.

A kereszténység azonban továbbra is terjedt a Római Birodalomban. Nagy változás akkor következett be, amikor I. Konstantin császár lett. A birodalom fővárosát Bizáncba költöztette, áttért a kereszténységre, és megvédte a keresztényeket a bántalmaktól. Sok római továbbra is a régi isteneket imádta.

House

A császárkorban a szegényebb római házakat napon szárított téglából építették. Ezekben a házakban csak egy szoba volt. Ebben az egy szobában aludt, étkezett és fogadta a család a látogatókat. A gazdagabbaknak kúriájuk volt. Szobrokat és festményeket mutattak be. A kis szobákat lakó- és étkezőhelyként használták. Középen egy udvar volt kerttel. Szökőkutakkal, növényekkel és virágokkal volt díszítve. A padló gyakran mozaikokból, csempékből vagy márványból készült, sok különböző színnel. Egyes falakat festettek. Az edények kerámiából vagy üvegből készültek. Néhány házban és a nyilvános fürdőkben vízvezeték volt, és csatornarendszert használtak. A házat meleg levegő melegítette egy fűtési rendszerből. Sok gazdag római két házzal rendelkezett, egy városi és egy vidéki házzal.

A szegények olyan épületekben laktak, ahol a legfelső emeletek a legszegényebbeké voltak. Néha akár 200 lépcsőfok is lehetett, hogy elérjék őket. Sok tűzeset történt. A tüzek eloltására vödrökben vizet használtak, bár sokszor ez nem vált be.

Étkezés

A szegény emberek zöldséget, halat, sót, sajtot, gyümölcsöt, dióféléket és olívaolajat ettek. Húst, különösen marhahúst általában nem ettek. Reggelire általában nem ettek, ebédre pedig a maradékot használták fel. A gazdagok délután négy óra előtt vacsoráztak. Általában három és tíz óra között ettek. A fogások között kezet mostak. Egy császár 22 fogást szolgált fel vacsorapartinjain. Ha vendégeket hívtak vacsorára, rabszolgákat küldtek, hogy időben hozzák őket, mert a vízórák nem mindig működtek egyformán. Az emberek desszertként szívesen ettek szőlőt. Eleinte hideg kagylót és osztrigát ettek desszertként, de később az emberek inkább az étkezés elején fogyasztották.

Közfürdők

A közfürdőket nemcsak fürdésre használták. A melegvizes és hidegvizes helyiségek mellett kertek, stadionok, művészeti galériák, könyvtárak és étkezési helyek is voltak. Még földalatti folyosók is voltak, hogy könnyebben eljuthassanak a helyekre. A fürdők vízellátását vízvezetékek biztosították. Olyan jól megépítettek voltak, hogy néhányat még ma is használnak.

A rómaiak nagyon büszkék voltak vízvezetékeikre. Úgy gondolták, hogy jobbak, mint a "haszontalan" egyiptomi piramisok. Ezeket ivóvízellátásra is használták.

Hajók

A quinqueremes nevű nagy hajókon 300 ember evezett evezőkkel. Naponta 100 mérföldet (160 km) tudtak megtenni. A kereskedelmi utakat megvédték a kalózoktól. Sok hajó élelmiszereket szállított, mások gyöngyöt, borsot, gyapotot, fahéjat és selymet. Egy font selyem akkoriban egy font aranyba került.

Arts

Nyelv és irodalom

A rómaiak anyanyelve a latin volt. Ábécéje az etruszk ábécén alapult, amely viszont a görög ábécén alapult.

A fennmaradt latin nyelvű irodalom a Kr. e. 1. századból származó klasszikus latin nyelvű. A Római Birodalom beszélt nyelve a vulgáris latin volt, amely nyelvtanában és szókincsében, végül pedig kiejtésében is különbözött a klasszikus latintól. A latinból alakult ki a portugál, a spanyol, a francia és az olasz. A latin nyelvet használták az orvostudomány és a tudomány szavaira.

A latin maradt a Római Birodalom fő írott nyelve. A görög lett a jól képzett elit által beszélt nyelv, mivel a rómaiak által tanult irodalom nagy része görögül íródott. A római irodalomra nagy hatással volt a görög irodalom. A legismertebb példák közé tartozik Vergilius Aeneise, Plutarkhosz Híres férfiak élete és Horatius ódái.

A Római Birodalom keleti felében, amely később Bizánci Birodalom lett, a latin egyáltalán nem váltotta fel a görögöt. Justinianus halála után a görög lett a bizánci kormányzat hivatalos nyelve. A Római Birodalom terjeszkedésével a latin nyelv egész Európában elterjedt. A vulgáris latin különböző helyeken dialektusokká fejlődött, és fokozatosan átalakult a különálló román nyelvekké.

Építészet

A rómaiak nagyszerű utakat és hidakat építettek. Színdarabokat írtak és megtartották a föníciai ábécét. A rómaiak általában gyakorlatiasak voltak, és életben tartották a görög kultúrát. Az általuk épített vízvezetékek közül sok még ma is megvan és használatban van. Rómában voltak a nyugati világ első kórházai is. Nekik volt az első állami egészségügyi rendszerük is a szegények számára. Épületeiket mozaikok díszítették a padlón, és közvetlenül a falakra festett képek.

Zene

A rómaiak életének fontos része volt a zene. Az ének (carmen néven ismert) szinte minden társadalmi esemény része volt. A zene kísérte a látványosságokat és az arénában zajló eseményeket. A pantomimus nevű előadóművészeti forma része volt, a mesebalett korai formája, amely kifejező táncot, hangszeres zenét és énekelt librettót kombinált.

Az etruszk és görög zene hatott rájuk. Amit a rómaiak énekeltek, az egyszerűen a természetes dallamot követte.

Róma nyelve számos kultúrára hatással volt. Hatását jól mutatja ez az 1407-ből származó latin nyelvű Biblia.


Kitharán játszó nő. A kithara egy római hangszer.

Kapcsolódó oldalak

• Az ókori Róma
• Római Birodalom
• Ruházat az ókori Rómában