Librettó jelentése és története: az opera, musical és librettista magyarázata

Librettó jelentése és története — ismerd meg a librettó és a librettista szerepét az operában és musicalben, híres szerzők, eredet és fejlődés rövid, szemléletes áttekintése.

A librettó alapvetően az a szövegkönyv, amelyet megzenésítenek: ez tartalmazza a szereplők beszédeit, az énekelt részek szövegét és gyakran a színpadi utasításokat is. A librettóból lesz például egy operát, de ugyanígy szolgálhat szövegül egy oratórium, kantáta, mise vagy musical számára is. A librettót készítő személyt librettistának nevezzük. A "libretto" (többes számban: "libretti" vagy magyarosan "librettó") olasz szó, szó szerinti jelentése "kis könyv".

A librettista szerepe és munkája

A librettista feladata nemcsak a történet megírása, hanem a dramaturgiai szerkezet kialakítása is: eldönti, hol legyenek áriák, milyen hosszúak legyenek a jelenetek, hogyan váltsanak egymásba az énekelt és a beszélt részek, illetve milyen ritmusban haladjon a cselekmény. Sokszor részletes színpadi utasításokat vagy karakterleírásokat is ad a zeneszerző és rendező számára.

Típusok és műfajok

• Opera: a teljesen megzenésített színpadi mű librettója tartalmazza az áriákat, recitativókat, duetteket, együtteseket és kórusrészeket.
• Operett: könnyedebb műfaj, gyakran rövidebb áriákkal és több beszélt résszel.
• Oratórium, kantáta, mise: ezeknél is van szövegkönyv, de általában kevésbé jelenik meg a színpadi akció, hangsúlyosabb a liturgikus vagy narratív jelleg.
• Musical: itt gyakran elkülönül a dalszöveg (lyrics) és a "könyv" — ez utóbbi a darab beszélt párbeszédeit és a színpadi dramaturgiát tartalmazza.

Történeti áttekintés: fontos librettisták és szerzők

A 18. század egyik legismertebb librettistája Metastasio volt; librettói például sokszor több zeneszerzőt is megihlettek és többször feldolgozták őket. Szintén a 18. században élt Lorenzo da Ponte, aki Mozart három kiemelkedő operájához írt librettót, de más zeneszerzőknek is dolgozott.

A 19. században Eugène Scribe volt az egyik legtermékenyebb librettista: librettóit olyan zeneszerzők zenésítették meg, mint Meyerbeer, Auber, Bellini, Donizetti, Rossini és Verdi. Két francia szerző, Henri Meilhac és Ludovic Halévy számos opera és operett librettót írt Jacques Offenbach, Jules Massenet és Georges Bizet számára. Arrigo Boito, aki többek között Giuseppe Verdi és Amilcare Ponchielli számára is írt librettókat, maga is komponált két operát. Hugo von Hoffmansthal pedig többször együttműködött Richard Strauss-szal.

Vannak zeneszerzők, akik maguk írják librettóikat: jelentős példa erre Wagner, aki minden művéhez saját szövegkönyvet készített, és az angol Michael Tippett is írt magának librettót.

A zeneszerző és a librettista együttműködése

Hagyományosan a librettó elkészül a zene előtt, mert a zeneszerző a szöveg ritmusára, hangsúlyaira és érzelmi ívére komponál. Ugyanakkor nem ritka a kölcsönös, szakaszos együttműködés: a zeneszerző írhat egy-egy zenei pillanatot, amire a librettista utólag illeszti a szöveget, vagy a librettista módosítja a szöveget a komponistától kapott zenei ötlet miatt. Olyan zeneszerzők, mint Mihail Glinka, Alekszandr Szerov, Rimszkij-Korszakov, Puccini és Mascagni néha így dolgoztak: részleges zenével indult a folyamat, majd a szöveget igazították hozzá.

Librettó és musical: különbségek

A musicaleknél általában megkülönböztetik a dalszöveget (lyrics) és a "könyvet" (book): a dalszöveg a dalok szövegét adja, míg a könyv a darab dramaturgiáját, beszélt párbeszédeit és színpadi leírásait tartalmazza. Gyakran ezeket más-más szerző írja. Például a Hegedűs a háztetőn című musicalnek van egy zeneszerzője (Jerry Bock), egy szövegírója (Sheldon Harnick) és a "könyv" írója (Joseph Stein).

A librettó szerkezeti elemei

• Recitativók: a cselekményt előrevivő, beszédhez közelálló, ritmusilag szabályozott énekelt részek.
• Áriák: érzelmi csúcspontok, amelyekben a szereplők hosszabban kifejtik érzéseiket vagy gondolataikat.
• Duettek, együttesek, kórusrészek: többszereplős énekelt jelenetek, amelyek gyakran bonyolult karakterkapcsolatokat mutatnak be.
• Részletek a színpadi utasításokból: díszlet, mozgás, jelmez és világítás rövid jelzései a szereplők viselkedésének megkönnyítésére.

Adaptáció, fordítás és újrafelhasználás

Sok librettó irodalmi művek alapján készül: regények, drámák, mítoszok vagy történelmi események adnak alapot. A történelemben számos librettót többször is felhasználtak vagy átdolgoztak különböző zeneszerzők számára (különösen a 18–19. században). A fordításnál külön kihívás, hogy a versszerkezet, a rímek és a hangsúlyok illeszkedjenek a zenéhez, ezért a jó fordító-librettista egyszerre nyelvész és költő is.

Jogok, kiadás és gyakorlati színpadi kérdések

A librettó szerzői jogi védelmet élvezhet, és a jogok általában a szerzők vagy kiadók tulajdonában vannak. A bemutatók során előfordul, hogy a rendező, a zeneszerző vagy a kiadók kérik a szöveg átalakítását — rövidítések, áthelyezések, újracsúsztatások gyakoriak a produkció igényei szerint. A librettó külön is megjelenhet kötetként, gyakran a kottával együtt a mű teljes megértéséhez.

Gyakori félreértések

• Nem minden színházi szöveg, amelyet énekelnek, "librettó" — a kifejezés elsősorban a komplett, megzenésített színpadi művek szövegére vonatkozik.
• A librettista nem csupán "könyvíró": speciális követelményeknek kell megfelelnie, hogy a szöveg zenei megfogalmazásra alkalmas legyen.

Példák és emlékezetes együttműködések

Az operairodalomban számos példa bizonyítja a zeneszerző–librettista együttműködés hatékonyságát: Mozart és Lorenzo da Ponte együttműködése, Verdi és arrigo Boito kapcsolata, illetve Hugo von Hoffmansthal és Richard Strauss partnersége mind olyan kapcsolatok, amelyek maradandó műveket eredményeztek.

Összességében a librettó a zenemű dramaturgiai vázát adja: jó librettó nélkül a zene sem talál mindig meggyőző történeti és drámai formát. A librettista és a zeneszerző együttműködése — legyen az szoros társalkotás vagy inkább egymásra reagálás — alapvető a sikeres operai vagy musical előadás létrejöttéhez.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a librettó?

K: Ki írja a librettót?

K: Mit jelent a "libretto" kifejezés?

K: A zeneszerzők általában maguk írják a librettóikat?

K: Vannak-e híres 17. századi zeneszerzők, akik arról ismertek, hogy saját librettót írtak?

K: Ki írt sok opera- és operettszöveget a 19. századi Franciaországban?

K: Gyakori, hogy a zeneszerzők először megírják a zenét, és csak utána találják meg a szöveget?

Keresés betűvel