Só
A kémiában a só olyan semleges kémiai vegyület, amely anionokhoz (negatív ionokhoz) kötött kationokból (pozitív ionokból) áll. A só fő fajtája a nátrium-klorid.
A vízben lévő sók keverékeit elektrolitoknak nevezzük. Az elektromosság képes áthaladni az elektrolitokon, valamint az olvadt sókon.
A sók megolvaszthatják a jeget, mivel a sók csökkentik a folyadék megfagyásához szükséges hőmérsékletet. Emiatt az utcákat télen néha sóval kezelik, ha a hőmérséklet csak kevéssel fagypont alatt van.
A só olyan ionos vegyületként is magyarázható, amely disszociál, és a hidrogéniontól eltérő pozitív iont és a hidroxiliontól eltérő negatív iont képez.
Sókristály
Történelem
Mivel sok baktérium nem tud megélni a sóban, már a legkorábbi idők óta használják az élelmiszerek tartósítására. Élelmiszertartósítószerként való felhasználása segített abban, hogy nagy mennyiségű élelmiszert tároljanak, messzire küldjenek, és egész évben fogyaszthassanak belőle. Ez segítette a népesség növekedését, a városok fejlődését és a háborúkban a katonák élelmezését. A sót valószínűleg már Kr. e. 4000-ben használták Egyiptomban. Az ókorban a só sokkal értékesebb volt, mint manapság, mert sok helyen nehéz volt beszerezni, és nemcsak az ételek ízesítésére, hanem a hosszabb eltarthatóságára is lehetett használni. Lehetővé tette, hogy az élelmiszereket a szezonjukon túl is eltartsák, és hosszú utakra is magukkal vihették.
Az emberek gyakran cserélték a sót más dolgokra. Kínában, Törökországban, a Közel-Keleten és Afrikában nagy értéket képviselt. A mediterrán térségben, beleértve az ókori Rómát is, a sót még pénzként is használták. A fizetés szó a latin só szóból származik, mert az embereket sóban fizették. Miután az emberek megtanulták, hogyan lehet sót szerezni az óceánból, a só olcsóbbá vált. A föníciaiak voltak az elsők között, akik rájöttek, hogyan kell ezt megtenni, mégpedig úgy, hogy tengervizet öntöttek a szárazföldre. Amikor az megszáradt, összegyűjtötték a sót, és eladták.
A só másik felhasználási módja a háború volt, amikor egy várost a termés tönkretételével büntettek. Ezt nevezik "a föld elsózásának". Az asszírok állítólag az elsők között voltak, akik ezt tették szomszédaikkal.
Looks
Színes
A sók mindenféle színben megtalálhatók, például: sárga (nátrium-kromát), narancssárga (kálium-dikromát), vörös (higany-szulfid), lila (kobalt-klorid-hexahidrát), kék (réz-szulfát-pentahidrát, vas-hexacianoferrát), zöld (nikkel-oxid), színtelen (magnézium-szulfát), fehér (titán-dioxid) és fekete (mangán-dioxid). A legtöbb ásványi anyag és szervetlen pigment, valamint számos szintetikus szerves színezék só.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a só?
V: A só minden olyan semleges kémiai vegyület, amely anionokhoz (negatív ionokhoz) kötött kationokból (pozitív ionokból) áll.
K: Melyik a só fő fajtája?
V: A só fő fajtája a nátrium-klorid, amelynek kémiai képlete NaCl.
K: Hogyan keletkezik a nátrium-klorid?
V: A nátrium-klorid akkor keletkezik, amikor sósavat adunk nátrium-hidroxidhoz. A folyamat reakciója a következő: HCl+NaOH2 NaCl+H20+hő.
K: Hogyan nevezik a sók vízben lévő keverékeit?
V: A vízben lévő sók keverékeit elektrolitoknak nevezzük.
K: Átmehet az elektromosság az elektrolitokon?
V: Igen, az elektromosság áthaladhat az elektrolitokon, valamint az olvadt sókon.
K: Hogyan csökkentik a sók a folyadék megfagyásához szükséges hőmérsékletet?
V: A sók megolvaszthatják a jeget, mert csökkentik a folyadék megfagyásához szükséges hőmérsékletet. Emiatt az utcákat télen néha sóval kezelik, ha a hőmérséklet csak kevéssel fagypont alatt van.
K: Hogyan magyarázható még a só?
V: A só úgy is magyarázható, mint ionos vegyület, amely disszociál, és a hidrogéniontól eltérő pozitív iont és a hidroxiliontól eltérő negatív iont képez.
